További EU cikkek
Magyar siker a kisebbségi jogok felvétele
Túlságosan kevés volt az idő, hogy túl lehessen lépni az egyes nemzeti érdekeken és az olasz elnökség sem irányította elég intenzitással a vitát. A csúcs mindazonáltal nem nevezhető teljes kudarcnak, mert számos kérdésben konszenzusra jutottak a felek - mondta a miniszterelnök, aki külön kiemelte a kisebbségi jogok felvételét az európai értékek közé.
A francia újságíró felvetésére, amely szerint Spanyolország mellett éppen az a Lengyelország vétózta meg a megállapodást, amely be akar kerülni az unióba, Medgyessy Péter leszögezte: nincs kettős mérce a régi és az új tagok között. Az a lényeg, hogy egy adott ország elfogadja-e a gyors előrelépést az integrációban, vagy sem. A kormányfő szavai szerint Lengyelország számára felértékelődött Nizza, amely aránytalanságokat alakított ki a szavazatok terén, és ennek hasznonélvezője Spanyolország is. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli záróebéden a résztvevők egyetértettek abban, hogy nem a bővítés, hanem a rövid határidő miatt nem tudtak egyetértésre jutni. Ennek pedig az az üzenete, hogy az Európai Unió demokratikus intézmény, amelyben nincs diktátum.
Rejtett taktika
Az "előőrsökkel" kapcsolatban Thomas Klau elmondta: Németország támogatja azt az elképzelést, hogy ha nincs megegyezés, akkor egyes országcsoportok gyorsabban haladjanak előre a többieknél, akik majd követik őket. Így volt ez az euró, illetve a schengeni határok esetében is. Ez azonban csak "B-terv" Berlinben is. Medgyessy Péter erről úgy vélekedett, hogy Európának számos nagy kihívással kell szembenéznie: Kínával, Japánnal, az Egyesült Államokkal. E kihívásokhoz integrált, gyorsan haladó EU-ra van szükség. De ha ez nem megy, akkor Magyarország a gyorsabb haladást választja. Lehet ez "rejtett taktika" is, mert arra késztetheti a többi országot, hogy végiggondolják: belül akarnak-e maradni, vagy kívül.
Jogos a kritika
A miniszterelnök jogosnak nevezte a Magyarországról szóló EU-országjelentésben megfogalmazott bírálatokat a mezőgazdaság helyzetéről, de megjegyezte: kormánya több éves lemaradást örökölt az integrációs mezőgazdasági intézmények terén, ezeknek azonban mindenképpen működniük kell, mert megengedhetetlen, hogy a magyar termelők ne kapják meg az uniós támogatást.
Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az állam részben, vagy teljes egészében átvállalta a gazdák adósságát, hogy tiszta lappal indulhassanak. Nagy gondot kíván fordítani a kormány a kis gazdaságok versenyképességére is.
A kormányfő barátságtalan lépésként értékelte annak a hat kormánynak a levelét, amelyben követelték az EU-bizottságtól, hogy fagyassza be a mezőgazdasági kiadásokat, mert ez a tíz új tagállam csatlakozása után olyan régi tagokat érinthet hátrányosan, mint Portugália, Spanyolország és Görögország.
Miért fizessenek mindig a gazdagok?
A beszélgetésben szóba kerültek az euró bevezetésével összefüggő problémák. Medgyessy Péter emlékeztetett arra, hogy az euróval kapcsolatos szigorú szabályozást a világgazdaság konjunkturális időszakában hozták, és felmerül a kérdés, hogy ezek a rendszabályok használhatók-e a dekonjunktúrából való kilábaláshoz. Magyarországnak az eurózónához 2008-ra tervezett csatlakozásáról szólva a miniszterelnök kijelentette: az euró elősegíti a fejlődést, alacsony kamataival növeli a befektetési kedvet, és ez lehetőséget ad új munkahelyek teremtésére. Jelenleg nincs semmi oka Magyarországnak ezen a határidőn változtatni.
Jean Quatremer az EU-n belüli szolidaritás jövőjét firtatta. Miért fizessenek mindig a gazdagok - kérdezte. "Nem azonos a szolidaritás és a karitatív tevékenység" - válaszolt Medgyessy Péter, hozzátéve: a szolidaritás esélyt jelent, amit annak idején Spanyolország, Görögország, Írország is megkapott és élt vele. Most a "tizeknek" kell megkapniuk ezt az esélyt, de ez meg fog térülni az uniónak.
Adriana Cerretelli szerint könnyebb volt a szolidaritás még a régi Közös Piac idején, mint egy gazdasági-politikai unióban. Megjegyezte: csökken az európai polgárokban az unióhoz való ragaszkodás. Medgyessy Péter szerint nem megfelelő a dialógus az egyes kormányok között arról, hogy milyen Európát akarnak, és ezzel kapcsolatban milyen felelősség hárul rájuk.
Európai lesz-e a kampány?
Medgyessy Péter fontosnak nevezte, hogy az európai uniós tagság ne csak választási téma legyen. Hangsúlyozta: meg kell győzni az embereket, hogy miért jó nekik az integráció. Arra a kérdésre, hogy "európai" lesz-e a jövő nyári európai parlamenti választási kampány, a kormányfő reményét fejezte ki, hogy az emberek megértik: a választásnak tétje van, és tudni fogják, hogy kik képviselik őket. Mint mondta, nem kizárt, hogy a kampány során folytatódnak a "hazai hagyományok", ebben azonban nem kíván partner lenni. Európa-barát képviselőkre lesz szükség, mert a jövőben nőni fog az Európai Parlament szerepe - hangoztatta Medgyessy Péter.
A kormányfő egyetértett azzal, hogy van az EU-bővítésnek kockázata, erősödhet a széthúzás, fékeződhet az integrációs folyamat, de - mint mondta - Magyarország mindenképpen erős, hatékony, versenyképes Európában érdekelt.
Luxemburgi példa
Az iraki válsággal kapcsolatos európai nézetkülönbségekről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a fő kérdés: tud-e igazi alternatívát adni Európa Irak kérdésében. Szerinte ha lesz az uniónak közös kül- és biztonságpolitikája, létrehozzák a közös haderőt, ezek alapján lehet majd párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal. Leszögezte: az euroatlanti együttműködésnek nincs alternatívája.
Medgyessy Péter arról is beszélt, hogy a politikai gondolkodásban még mindig túlságosan mereven különülnek el az egyes kérdésekre adható "baloldali" és "jobboldali" válaszok, holott létezik egy "harmadik dimenzió" az EU-ban és más világpolitikai kérdésekben. Közölte: a nemzeti közép kormányának politikája nyitott "konzervatívnak elkönyvelt" értékek iránt is. Magyarország uniós helyét illetően a miniszterelnök Romano Prodival, az EU-bizottság elnökével való beszélgetését idézte, amikor a testület vezetője azt mondta neki: Magyarországnak kezd tekintélye lenni Európában. Arra biztatta Magyarországot, hogy kövesse Luxemburg példáját, amelyre, bár kis ország, odafigyelnek az unióban.