Kártérítési perek indulhatnak a Microsoft-büntetés hatására

Egészen az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű, hogy a redmondi szoftveróriás és az Európai Bizottság között már évek óta zajló huzavona megegyezéssel vagy elmarasztaló ítélettel zárul. Szerdán délután maga Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója jött az uniós versenyhatóság brüsszeli főhadiszállására, hogy megpróbálja meggyőzni az eurokratákat.

A Microsoftot azzal vádolta az Európai Bizottság, hogy az operációs rendszerek piacán élvezett erőfölényével visszaélve áttételesen korlátozza a versenyt a szerver- és médiaalkalmazások piacán is. Miután egymás között nem tudtak megegyezni, a Bizottság jövő szerdán elmarasztaló döntést fog hozni a vállalattal szemben, kimondva, hogy az visszaélt piaci erőfölényével. A döntés, amelyet ezen a hétfőn a tagállamok képviselői is elfogadtak, három pontból áll.

Pénzbüntetés

Az első a pénzbüntetés. Egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mekkora lesz, ezzel kapcsolatban a Bizottság jövő hétfőn még egyeztetni akar a tagállamokkal; az Index úgy tudja, akár 200 millió euróra is rúghat. Ekkora pénzbüntetésre még soha nem volt példa az EU-ban, bár abszolút mértékben ez sem olyan nagy: az uniós versenyszabályozás az adott vállalat forgalmának 10 százalékában maximálja a pénzbüntetést, ami a Microsoft esetén 3,2 milliárd lett volna.

Információ-megosztás a versenytársakkal

A második pont, hogy a Microsoft köteles lesz fejlesztési információk - forráskód - megosztására versenytársaival. Erre azért van szükség, mert a Windows operációs rendszer egészen alapos ismeretének hiányában a szerveralkalmazások fejlesztői csak olyan szoftvereket tudnak írni, amelyek nem feltétlenül fognak jól működni a Windows alkalmazásokkal.

Mivel az operációs rendszerek piacát a Microsoft dominálja, ez áttételesen a szerverpiacon is versenyelőnyhöz juttatja, hiszen saját operációs rendszerének jobb ismeretében jobb szerveralkalmazásokat tud fejleszteni. Vagyis az operációs rendszerek piacán élvezett erőfölényével visszaél a szerverpiacon is. Az Európai Bizottság szerint ez rosszat tesz a versenynek, ezért helytelen.

A Mediaplayer eltávolítása a Windowsból

A harmadik pont a Mediaplayert illeti. A hang- és videofile-ok lejátszására való program alapból benne van a Windowsban, ami szintén versenyelőnyhöz juttatja a Microsoftot ezen alkalmazások piacán a többi fejlesztővel szemben. "Klasszikus árukapcsolás" - mondja egy uniós versenyügyi illetékes. A cég viszont azzal érvelt, hogy a Mediaplayer az operációs rendszer része.

A Bizottság döntése értelmében a cég köteles lesz eltávolítani a Windowsból a Mediaplayert. "Ez egy eléggé vitatott pont volt, hiszen felveti a kérdést, hogy mi tartozik pontosan egy operációs rendszerhez és mi nem. Ez [hosszútávon] még akár oda is vezethet, hogy minden periférikus alkalmazást eltávolíttatnak a rendszerből, még a számológépet is" - magyarázza ugyanez az illetékes.

A tárgyalások során a Microsoft azt mondta, hogy - egyfelől - semmi esetre sem hajlandó fejlesztési információkat megosztani versenytársaival, mert ezeket az alkalmazásokat mind védi a szellemi tulajdonjog. A Mediaplayerrel kapcsolatban engedékenyebbnek bizonyult, azt javasolva, hogy a Windowsba a Mediaplayer mellett alapból beletesz két másik lejátszószoftvert is. Ezt viszont a brüsszeliek nem voltak hajlandóak elfogadni.

Kártérítési perek

A döntésben, amely már csak formális jóváhagyásra vár a teljes Bizottság részéről, nem a pénzbüntetés a lényeg, hiszen az a Microsoft számára egyáltalán nem sok. Hanem az, hogy Brüsszel kimondja, megsértették az uniós versenyjogot. Ez alapján ugyanis a vállalat versenytársai - vagy bárki más - a bíróságokon kártérítési pereket indíthatnak, ez pedig sokkal több pénzébe kerülhet a redmondi cégnek.