Judit
-2 °C
8 °C

Brüsszel szerint nincs ok a munkavállalás további korlátozására

Teljesen indokolatlannak találja az új tagállamok dolgozóival szembeni munkavállalási korlátozások fenntartását az Európai Bizottság, attól azonban mégis elriad a brüsszeli testület, hogy felszólítsa a régi tagállamokat az azonnali piacnyitásra.
Idén májusban telik le az új tagállamok lakosaival szemben alkalmazható munkavállalási korlátozások első, kétéves időszaka. Ezt követően a régi tagállamoknak nyilatkozniuk kell, hogy fenn akarják-e tartani további három évig ezeket a korlátozásokat - a 2004-ben kötött csatlakozási szerződés legfeljebb hét évet engedélyez.

Az Európai Bizottság szerdán hozza nyilvánosságra nagy érdeklődéssel várt jelentését, amelyben felméri az európai munkaerőpiac alakulását a csatlakozásunk óta eltelt két évben és ajánlásokat fogalmaz meg a régi tagállamok számára (amelyek azonban végeredményben - egyelőre még - saját hatáskörben döntenek). Az Index birtokába került jelentés összességében igen pozitív az újakra nézve, attól azonban már elriad, hogy valóban határozottan fellépjen az érdekünkben.

Semmi para

A Vladimir Spidla munkaügyi uniós biztos által készített jelentés, amelyet szerdán mind a 25 európai biztos jóváhagy, gyakorlatilag az összes piacnyitás elleni érvet lesöpri az asztalról. A jelentés szerint a régi 15 államba olyan kicsi mértékben áramlott eddig az újakból a munkaerő, hogy az alig érzékelhető: legfeljebb a munkaképes lakosság 2 százalékát teszik ki még ott is, ahol liberalizálták a piacot.

A legszembetűnőbb kijelentése a jelentésnek épp ez: nincs igazi összefüggés a korlátozások és a munkaerő áramlása közt. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanannyi, sőt lehet, hogy kevesebb kelet-európai érkezett a nyitott piacú Svédországba és Nagy-Britanniába, mint azokba az államokba, amelyek nem liberalizáltak. A munkaerő-áramlást láthatólag egyedül a kereslet-kínálat piaci törvényei irányítják, a korlátozásokkal pedig legfeljebb annyit érnek el, hogy nő a feketemunkások aránya. A nyitás ezzel szemben oda vezet, hogy azok, akik eddig illegálisan dolgoztak Nyugat-Európában, legalizálják helyzetüket, bejelentkeznek, papírokat és az ottani dolgozókat megillető juttatásokat kapnak.

Az Európai Bizottság jelentése azt is megállapítja, hogy a megérkezett kelet-európaiaktól sem kell tartani: nem túrják ki a helyi munkaerőt, jellemzően más szektorokban helyezkednek el, mégpedig ott, ahol egyébként munkaerőhiány van (főként az építőiparban) - pozitív hatást gyakorolnak tehát. "A tíz új tagország állampolgárai minden országban kedvezően járulnak hozzá a munkaerőpiac teljesítményéhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és az államháztartás egyensúlyához" - hangsúlyozza az Indexhez eljuttatott dokumentum.

A jelentés végezetül azt is aláhúzza, hogy a legtöbb keleti államban viszonylag alacsony és csökkenő a munkanélküliség, jó a gazdasági klíma, nincsen tehát strukturális nyomás, ami otthonuk elhagyására és nyugatra vándorlásra késztetné az újak állampolgárait.

A Bizottság nem erőlteti a nyitást

A Bizottság összességében elutasítja tehát azokat a gyakran hallott érveket, hogy az olcsó kelet-európai munkaerő ellepi majd a nyugati tagállamokat és kitúrja a helyi dolgozókat. Attól azonban már diplomatikusan elzárkózik, hogy ennek megfelelően felszólítsa a tagállamokat, szüntessék meg a korlátozásokat. Igaz, ez önmagában nem is volna elég: a következő három évben ennek eldöntése még szuverén jog, utána már csak akkor lehet meghosszabbítani a korlátozásokat (még két évvel), ha az érintett állam meggyőzően demonstrálni tudja, hogy a kelet-európai munkaerő megjelenése súlyos zavarokat okozna a saját piacán.

Egyelőre úgy tudni, hogy májusban a már 2004-ben liberalizáló Nagy-Britannián, Írországon és Svédországon túl Spanyolország és Finnország, esetleg Görögország szünteti meg a korlátozásokat. Németország és Ausztria biztosan hosszabbít, bár ezzel a két országgal Magyarországnak kétoldalú munkaügyi megállapodása van, ami egy bizonyos - egyelőre betöltetlen - kvótáig lehetővé teszi a magyarok elhelyezkedését.