További EU cikkek
Szabadságzáradék
A kérdés már az EU-nagykövetek szerdai találkozóján is felmerülhet. "Kiegészítéseket fogunk javasolni a zárónyilatkozathoz, hiszen a téma valamennyiünket érint" - mondta el a hírszájtnak egy a neve elhallgatását kérő magyar diplomata. Csehország a szerdai találkozó kimenetelétől függően dönti el, hogy maga is felveti-e a kérdést.
Az új tagállamok szerint a munkaerő szabad mozgása az európai versenyképesség alapfeltétele - a tavaszi EU-csúcs fő témája pedig pont a versenyképesség növelése lesz. Az EU elnökségét ellátó Írország szerint a kérdésről a versenyügyi miniszterek jövő heti találkozóján lesz szó. "A versenyképességi tanács nyilvánvalóan nagy hangsúlyt fektet a négy alapszabadság fontosságára" - nyilatkozta az euobservernek az ír kormány szóvivője.
Az EU kormánya is berágott
A csatlakozó országokat kiábrándította, hogy szinte valamennyi európai ország elzárja munkapiacát az új tagállamok polgárai elől. A legnagyobb felháborodást az okozta, hogy a csatlakozási tárgyalások alatt még szabad munkavállalást garantáló Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Dánia és Hollandia is adminisztratív eszközökkel korlátozza munkapiacát, vagy legalábbis korlátozások bevezetését tervezi. "Megbocsáthatatlan és igazságtalan" - jellemezte a döntéseket Eduard Kukan szlovák külügyminiszter.
A tagországok elzárkózása nem csak a csatlakozókat, de az Európai Bizottságot is dühíti - írja az euobserver. A jelenlegi tagállamok elviekben akár hét évig is korlátozhatják az újonnan csatlakozó országok polgárainak munkavállalását. Nagy-Britannia és Írország tervezett lépése, a szociális ellátások korlátozása azonban sértheti az EU nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést tiltó szabályait.
Titkos korlátozások
Az EB amiatt is nyugtalan, hogy csak Dánia hozta nyilvánosságra korlátozó intézkedései pontos terveit. Belgium, Ausztria, Németország, Finnország, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Írország csak jelzéseket adtak - írja az euobserver. Franciaország ugyan az interneten nyilvánosságra hozta szabályozási terveit, az EB-t azonban még csak szándékáról sem tájékoztatta. Ahogy Olaszország, Görögország, Luxemburg, Svédország és Hollandia sem jelezte hivatalosan, hogy korlátozásokat tervezne.
Az EB a többszöri "technikai" figyelmeztetés után politikai figyelmeztetést is küldhet - tájékoztatta a hírszájtot egy brüsszeli bürokrata. Ez esetben az EB hivatalos levélben szólítaná válaszra a tagállamokat.