Nem variálnak
Burány Sándor munkaügyi miniszter a Népszabadságnak elmondta, az Európai Unióban nem gyakorlat a munkanapok átrendezése. A tárca vezetője fontolgatja, hogy ehhez igazítja a magyarországi gyakorlatot is, vagyis nem variálnak a munkanapokkal.
Az érdekvédők eltérően gondolkodnak a tervekről. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók örülnek a hosszú hétvégéknek, még ha tudják is, hogy le kell dolgozni a szabadnapokat később. Azt viszont ő is elismerte, hogy sokan szabadnapot vesznek ki a munkanappá nyilvánított szombaton.
A Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára szerint a versenyszférában nem írható elő a munkanap-átrendezés. Ennek a közszolgálatban sincs értelme, hiszen az egészségügyben folyamatos az üzem, az oktatás a tanévhez alkalmazkodik - nyilatkozta Fehér József a Népszabadságnak.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium nem kívánja kezdeményezni az ünnepnapok körüli munkanap-áthelyezések gyakorlatának megváltoztatását a szociális partnereknél - mondta Csizmár Gábor, a tárca politikai államtitkára kedden az MTI-nek. Ez egy jól bevált rendszer, évente mindig sikerül megegyezni a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, majd az áthelyezést jogszabály hirdeti ki. Az igaz - jegyezte meg a politikai államtitkár -, hogy a munkanap-áthelyezés nem általános gyakorlat az Európai Unióban, de ettől Magyarországon még alkalmazható, ha a szociális partnerek ezt kedvezőnek tartják.
A következő évi áthelyezésekről általában nyáron tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács és már hosszú idő óta mindig sikerül megegyezni. Az idei évre szólóan csak két változásról döntött a fórum, így a már említett január 2., január 10., illetve a december 18., december 24-i áthelyezésekről. Csizmár Gábor elmondta: amennyiben az idén sikerül megegyezni az országos érdekegyeztetés során arról a szakszervezeti igényről, hogy december 24. heti pihenőnap legyen, akkor erre az utóbbi munkanap-áthelyezésre már nem is kerül sor. Általában a munkanap-áthelyezés csak akkor kerül szóba, ha az ünnep keddre vagy csütörtökre esik, szerda esetében nem - utalt a bevált gyakorlatra Csizmár Gábor.