Elrettentő erő?
A japán megfigyelő, Unno Toro beszámolója szerint hazájában még mindíg bíznak a halálbüntetés elrettentő erejében. A parlamenti képviselők megosztottak a kérdésben, de a közvélyemény jelentős része támogatja annak fenntartását, mert az utóbbi években sok súlyos bűncselekmény történt az országban. Toro emlékeztetett arra, hogy Európában is csak az 1982-es francia példát követve törölték el az egyes államok a halálbüntetést. Jean-Pierre Kucheida francia szocialista képviselő vitába szállt a japán állásponttal, megemlítve, hogy Mitterrand elnök már megválasztása előtt hangoztatta, a közvélemény 70 százalékának nyomása ellenére is hangoztatta, hogy el akarja töröltetni a halálbüntetést, és azóta nem nőtt a bűnözési ráta hazájában.
A magyar küldöttség tagja, Gedei József szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó semmilyen párbeszédre sem az Európa Tanáccsal, sem emberi jogi szervezetekkel. Ennek ellenére úgy vélte, hogy nem kellene emiatt az Egyesült Államok megfigyelői státuszát megvonni az ET-ben, hanem a meggyőzés erejével kellene változtatni az amerikai állásponton.
Jog és erkölcs
A finn küldöttség liberális tagja, Antti Kaikonen rámutatott: ott, ahol egy embernek nincs joga élni, a többi emberi jognak sincs értelme. Külön kiemelte, hogy az elmúlt évben a világon egyedül Texas államban végeztek ki fiatalkorúakat. Szerinte 2004-ig el kell törölni a világon mindenütt a halálbüntetést és ezt a határidőt az Egyesült Államoknak és Japánnak is meg kell tartania.
A kanadai, szintén megfigyelői minőségben felszólaló Serge Marcil az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát idézte az élethez való jogról, a kínzás, az embertelen, kegyetlen bánásmód tilalmáról. Kanada 1976-ban törölte el a halálbüntetést, mert elrettentésnek elégtelennek, erkölcsileg pedig elfogadhatatlannak tartotta. Marcil hazája nevében felajánlotta segítségét az Európa Tanácsnak az Egyesült Államokkal való párbeszéd felújításához.