További EU cikkek
Hazaiak előnyben
A jelentés szerint az évi 1500 milliárd eurós uniós közbeszerzési piacon megjelenő pályázatok jelentős részét akkor is hazai cégeknek ítélik, ha a külföldi jelentkező minőségileg jobb vagy olcsóbb ajánlatot adott be. Emellett a szerződési feltételeket gyakran úgy állítják össze, hogy azok valamelyik hazai cégre illenek, a külföldi szállítókra pedig nyomást gyakorolnak, hogy hazai alvállalkozóknak adjanak ki megbízásokat.
Gyakori a hamis pályáztatás, amelynek célja csak az, hogy a külföldi pályázó árajánlatával az egyébként már kijelölt hazai jelentkező árait letörjék - áll a Wood-jelentésben. A törvényt ugyan nem sértő, de tisztességtelennek tartott trükkök között előkelő helyen szerepel a közberuházások több kisebb részre bontása, hogy a beruházási érték ne érje el azt az uniós határt, amely felett kötelezően nemzetközi versenyre kell bocsátani a megbízást. A jelentésben szereplő egyik ilyen esetben egy meg nem nevezett EU-kormány két részre bontott egy útépítési beruházást; az egyik szerződés a felső, a másik az alsó burkolati felület elkészítésére szólt.
Ily módon a nagy értékű uniós közbeszerzési pályázatok alig 16 százaléka jelenik meg az EU hivatalos közlönyében, amelyben az összes tagország számára hozzáférhető közbeszerzési pályázatokat szokták meghirdetni.
Megtisztítani a piacot
A Wood-jelentés szerint a politikai kötődések is jelentősen torzítják az uniós közbeszerzési piacot. Az egyik említett esetben egy brit cég részt vett egy spanyolországi regionális fejlesztési pályázaton, a legalacsonyabb árat és a legjobb technikai megoldást ajánlotta, mégis az a cég győzött, amelynek helyi képviselője "a megfelelő politikai párt anyagi támogatója volt".
A jelentés azzal a felhívással zárul, hogy sürgősen meg kell tisztítani az uniós közbeszerzési piacot, és el kell érni, hogy a pályázatokat kizárólag valós értékük szerint bírálják el, mert a közbeszerzési pályázatok szabályainak következetes alkalmazásával 30 százalékkal csökkenthetők a költségek.
Gordon Brown brit pénzügyminiszter, aki brit cégek panaszai alapján adott megbízást a jelentés elkészítésére, a hétfői The Timesban azt írta: kedden Brüsszelben személyesen fogja felvetni, hogy sok EU-tagállam akadályozza a méltányos versenyt az állami beruházási megbízások terén, "büntetve a vállalkozó szellemű, újító cégeket". Brown hozzátette: egyben fel fogja szólítani az EU-t a "költséges állami támogatási rendszer" sürgős reformjára.
A Financial Times éppen hétfői számában idéz egy készülő EU-jelentésből, amely szerint a tíz új uniós tagállam GDP-arányosan a többszörösét költi veszteséges vállalatok támogatására, mint a 15 régi tagállam. A brit üzleti napilap által látott jelentés szerint az új tagországok hazai összterméküknek átlagosan 1,42 százalékát költik szubvenciókra a 15-ök 0,39 százalékos átlaga helyett.
Csehország GDP-arányosan a régi tagállamok átlagának hétszeresét költi erre a célra. A támogatási összeg ráadásul három év alatt meg is kétszereződött: a tíz új tagállam 2000-ben négymilliárd, tavaly már nyolcmilliárd eurót fordított vállalati szubvenciókra - áll a Financial Times értesülésében.