A változtatás egyik oka az euróinfláció. A közös valuta bevezetésekor általános jelenség volt, hogy az áraknak a nemzeti valutáról euróra váltásakor a kereskedők kihasználták az alkalmat, és fölfelé kerekítettek. Most az elemzések szerint a figyasztói szokások járulnak hozzá a dráguláshoz, mert sok államban, pédául Görögországban még mindíg szokatlan az embereknek a nagy értékű fémpénzek jelenléte, amelyeket könnyelműen elköltenek. Ezzel a gondatlansággal arra ösztönzik a keredkedőket, hogy emeljék az áraikat.
Az új papírpénzek bevezetésének tervét Ausztria szorgalmazza leginkább. Az osztrák pénzügyminiszter, Karl-Heinz Grassel úgy nyilatkozott az EUobservernek, hogy számukra nagyon fontos az ügy, és meglepte, hogy milyen könnyen támogatásra talált kollégái körében.
Presztízskérdés
Az olasz pénzügyminiszter, Giulio Tremonti, aki jelenleg az ECOFIN, az európai pénzügymininszterek tanácsának az elnöke, korábban már maga is előált az ötlettel, igaz, más okból. Az Euobserver szerint még júliusban javasolta Brüsszelben, hogy papír egyeuróst kellene bevezetni, amely emelné a közös valuta megbecsülését, sőt, versenyre kelhetne a papír egydolláros presztízsével. Tremonti nem jelölt ki pontos időpontot a javaslat megvalósítására, de hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben is igaz az, hogy "az idő pénz".
Az ötlettel nem ért egyet mindenki: a holland pénzügyminiszter, Gerrit Zalm feleselegesnek tartja az egész felhajtást a címletek körül. Az EUobserver gyors közvéleménykutatása a brüsszeli polgárok körében arra világított rá, hogy az utca emberének teljesen mindegy, milyen címletben költi el a pénzét, bár van, aki örülne neki, ha nem húzná olyan sok nehéz érme a zsebét.