Judit
-2 °C
8 °C

A végső félelem - Europara, utoljára

2004.04.29. 22:46
Parázik az Európai Uniótól, mert a csatlakozás után emelkednek az árak és nem görbül az uborka? Attól tart, nem mehet külföldre dolgozni, vagy hogy kiürül az ország? Vagy már az euróra való áttéréstől retteg? Az Index válaszokat keresett a legáltalánosabb félelmekre a disznóvágástól a menekültáradatig.
Becsaptak minket, sehol sem dolgozhatunk.

Hát ez tényleg para, és picit tényleg úgy tűnik, hogy becsaptak minket. A csatlakozási szerződés értelmében a szabad munkavállalás jogát felfüggesztik, és az egyes tagállamok saját hatáskörükben kettő, de legfeljebb hét évig korlátozhatják a kelet-európaiak munkavállalását. Eredetileg vagy hét ország azt ígérte, hogy erre nem fog sor kerülni, és azonnal tárt karokkal fogadnak mindenkit, végül csak három ország tartotta be ezt: Nagy-Britannia (Anglia + Skócia + Wales + Észak-Írország), Svédország és Írország.

Viszont: mindez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet munkát vállalni a többi országban, csak azt, hogy az automatikus munkavállalás joga nem érvényesül. Ehelyett a munkavállalást az egyes államok saját törvényei szabályozzák, nem pedig az uniós jog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy csomó helyre igenis el lehet menni dolgozni, például Németországban és Ausztriában a magyaroknak külön éves kvóta van, ami ráadásul soha nem telik meg. Már most is ezrek dolgoznak nyugat-európai országokban, pedig még nem is vagyunk EU-tagok. A dolog tehát egy leheletnyit túl van dimenzionálva.

Nettó befizetők leszünk, nekünk kell majd eltartani az EU-kasszát.

Nem leszünk nettó befizetők. A következő, 2005. évi közösségi költségvetés tervei például szerdán jöttek ki, eszerint a csatlakozó országok több mint kétszer annyi támogatást kapnak majd az EU-tól, amennyit be kell fizetniük a kasszába (bővebben lásd itt). Ha rohamos sebességgel fejlődik éveken keresztül a magyar gazdaság, és hazánk az Európai Unió motorjává válik, akkor lehet, hogy ez megváltozik, de ez a veszély egyelőre nem fenyeget. Egyetlen csatlakozó ország van, ahol ettől tartani kell, a gazdag Szlovénia. De egyelőre még ott sem. Már csak azért sem, mert direkt ennek az elkerülésére az EU kitalált egy kompenzációs mechanizmust, ami az első egypár év kifizetési csúszásainak és nehézségeinek ellensúlyozására egyszerűen készpénzt ad az újaknak. Az igazi para ugyanis ez: az új tagállamoknak feltehetően eléggé rosszul fog menni eleinte az uniós támogatások lehívása. Egyesek szerint egyáltalán nem kizárt, hogy emiatt kevesebbet sikerül elköltenünk az első években, mint amennyit be kell fizetni. De erről meg nem az EU tehet, hanem mi.

A keleti határt őrző államként elárasztanak minket a menekültek, megszakadunk a határvédelemben.

A külső határon elhelyezkedni tényleg nem túl szerencsés dolog, mert a határ védelme alapvetően annak az államnak a feladata, amely történetesen ott van. A határőrzés finanszírozása, az illegális menekültek elbírálása, vigyázása, adott esetben kitoloncolása alapvetően az adott állam dolga. Nincs uniós határőrség. Másrészt a bővítés több változást is elindított ezen a területen, például a tíz új tagország a következő három évben összesen egymilliárd eurós támogatást kap ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatására. Létrejön továbbá egy Európai Határőrizeti Ügynökség, aminek feladata az egyes állami szervek közti együttműködés javítása lesz.

Hogy mennyire megalapozott a menekültáradattól való félelem, azt nem könnyű megítélni. Valószínűleg nem olyan nagyon. Egyrészt uniós államként a Magyarországra nehezedő nyomás tényleg nőhet valamelyest, ez kézenfekvő - végül is a harmadik világbeliek számára Európa maga a paradicsom. Másrészt viszont Kelet-Európa hagyományosan nem valami népszerű célpont, a balkáni háborús években jöttek csak viszonylag sokan, azóta alig-alig: 2001-ben még majdnem 10 ezer menekült jött, 2002-ben már csak 6412, 2003-meg csak 2401. A déli államokba, főleg Olaszországba, valamint Nagy-Britanniába ennél nagyságrendekkel többen érkeznek, pedig utóbbi nem is igen esik útba az Afrikát, Ázsiát elhagyók számára. Ráadásul ha valakinek egy állam megadja a menekültstátuszt, az nem jelenti azt, hogy oda mehet az EU-ban, ahova akar. A menekültigazolvány csak arra az államra érvényes, ami kiadta, nem útlevél egész Európába. (Bár ez csak 2007-ig vagy 2008-ig lesz így, amíg a határellenőrzés meg nem szűnik a régi és az új tagállamok közt.)

Az EU-csatlakozás drasztikusan megemeli az árakat, mindenki elszegényedik.

Nem igaz. Az Európai Unió mostani tagállamain belül is óriásiak az árkülönbségek: például a gazdag Finnországban két és félszer annyiba kerül egy üveg Coca-Cola, mint a viszonylag szegény Spanyolországban. Az Egyesült Államokban, ahol még sokkal egységesebb és nyitottabb a piac, szintén hatalmas árkülönbségek vannak a gazdagabb és szegényebb tagállamok, például New York és New Mexico között. Az árakat nem az határozza meg, hogy háromszáz kilométerrel nyugatabbra mennyibe kerül ugyanaz a termék, hanem az, hogy az adott térségnek mekkora a vásárlóereje - mennyi pénze van az embereknek. A határok eltűnése miatti nagyobb népmozgásnak persze árfelhajtó hatása van, de amennyiben a magyar átlagbérek nem növekednek drasztikusan a következő években, úgy az árak sem tudnak a jelenleginél sokkal jobban elszállni. A legfrissebb hírek szerint a tejár például akár 30-40 százalékkal is csökkenhet, igaz cserébe a cukorárak akár tíz százalékot is emelkedhetnek.

Felmennek a cigarettaárak.

Fel, mert az EU-ban magasabb a cigarettára kivetett jövedéki adó, a kiskereskedelmi ár legalább 57 százaléka. Becslések szerint ez a legkeresettebb cigaretták árát a kétszeresére emeli. Viszont a tárgyalásokon ennek bevezetésére átmeneti időt kaptunk, egészen 2008 végéig. A csapás tehát nem lesz azonnali, egyelőre nincs szükség kétségbeesett bevásárlásra. Az egységes uniós adókulcs oka egyszerű, a csempészetet próbálják így megakadályozni az olcsóbb országokból a drágábbakba.

Az EU-ban be van tiltva a disznóvágás.

Nem igaz. Az idén életbe lépett, a közösségi jogrendhez igazított állatvédelmi törvény mindössze annyit ír elő, hogy az állatot levágása előtt el kell kábítani. A disznóvágás marad, az iszonyú visítozás nélkül.

Az EU-ban be van tiltva a görbe uborka.

Nem igaz. Valóban léteznek bizonyos "uborkagörbülési normák", ezek azonban nemcsak az Európai Unióban találhatóak meg, hanem a világkereskedelem különböző szabályozásaiban is. Az ok egyszerűen a csomagolás és a szállítás, ami olcsóbb, ha a görbe uborkát külön csomagolják az egyenestől.

Az EU-ban nincs 2,8 százalékos zsírtartalmú tej.

Sajnos igaz. Háromfajta tej van: "teljes" (3,5-3,7 százalékos zsírtartalom), "félig fölözött" (1,5-1,8 százalék), valamint "sovány" (max. 0,5 százalék). Sajnos ezt meg kell szokni, bár nem azonnal: a magyar kormány öt év átmeneti időt harcolt ki, vagyis 2009-ig még ihatunk 2,8 százalékos tejet.

Népvándorlás indul meg Magyarországról a gazdagabb nyugati államokba, a jobb munka- és életkörülmények, a magasabb fizetés miatt; elnéptelenedik az ország.

Ez a probléma annyira aggasztotta az EU legtöbb tagállamát, hogy valamilyen formában szinte mindegyikük korlátozta az újonnan csatlakozók munkavállalását. Több tanulmány szerint nem valószínű, hogy különösebben nagy elvándorlás indulna be a csatlakozás után, ha mégis, az a jelenlegi tagállamok félelmeivel szemben inkább a csatlakozókat sújthatja. Medgyessy Péter nem tart tömeges kivándorlástól, más csatlakozó országok azonban reális veszélynek tartják jól képzett egészségügyi szakembereik elvándorlását.

A népvándorlás miatt félelem valószínűleg e korlátozás nélkül is alaptalan, azt egyetlen felmérés sem tudta alátámasztani. A legmerészebb becslés szerint évi 300 ezer ember költözik majd a csatlakozás után a 10 keleti államból a nyugatiakba, de nagy részük néhány éven belül hazatér. A korábbi bővítések tapasztalata is ezt támasztja alá: elhanyagolható azoknak a száma, akik elhagyták Portugáliát, Spanyolországot vagy Görögországot a gazdagabb északi államok kedvéért. Sőt: éppenséggel sokakat maradásra bírtak a javuló hazai körülmények. Bárki, aki az elmúlt tíz évben volt Spanyolországban, Portugáliában, láthatta, hogy a hetvenes-nyolcvanas években még szegénynek számító országokba éppenséggel visszatért az élet, nem pedig fordítva. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a most csatlakozó országok relatíve szegényebbek, mint a korábban csatlakozók voltak az akkori EU-hoz viszonyítva. Ez azonban nem befolyásolja a legfontosabb visszatartó tényezőket (nyelvi különbözőség, például).

Az euró megemeli az árakat, mert az átállásnál a boltosok ügyesen felfelé kerekítik a nemzeti valutáról átszámolt értéket.

Hogy ez valóban így van-e, arra természetesen lehetetlen teljesen megbízható választ adni anélkül, hogy komolyabb statisztikai adatokat vennénk szemügyre. Az Eurostat - az Európai Unió statisztikai hivatala - adatai szerint a közös pénz bevezetése mindössze 0,2 százalékkal járult hozzá az éves árnövekedéshez. Persze ha az alapállásunk az, hogy nem bízunk az euróban és ezért értelemszerűen az EU statisztikai ügynökségében sem, akkor ez mindegy is. Független felmérések ehhez annyit adnak hozzá, hogy bizonyos fogyasztói termékek - kávé, péksütemények, tej, cukrászdai holmik, ilyesmi - ára ennél nagyobb mértékben ugrott meg (ráadásul ezek szembetűnőbbek is, mint egy sor egyéb dolog, ami szintén befolyásolja az inflációt). Ez nyilván hozzájárult a borúhoz.

Külföldiek vásárolják fel az ingatlanokat és a földet, amivel az egekbe szöknek az árak (vö: német lesz a Balatonfelvidék, bérlők leszünk saját hazánkban).

Az ingatlanárak növekedése nem új jelenség, az ország - mondhatni - divatossá válásával ez a folyamat már tart egy ideje, és feltételezhetően az uniós csatlakozás is egy tényező. A hirtelen rohamtól ugyanakkor nem igazán kell tartani, mert a magyar kormány átmeneti időt harcolt ki a tárgyalásokon a külföldiek föld- és ingatlanvásárlására (elvileg ugyanis az Unióban mindenki ott vesz házat vagy földet, ahol akar, mint ahogy oda megy lakni is, ahova akar). A föld esetén ez a korlátozás úgy működik, hogy 2004-től számítva hét évig nem vehet magyar földet a külföldi, ha pedig a hetedik év végén a termőföld ára még mindig nem éri el az uniós szintet, akkor ez a moratórium újabb három évvel meghosszabbítható. Kivétel ez alól az a gazda, aki igazoltan és tartósan Magyarországon él már legalább három éve, és mezőgazdasági tevékenységet folytat az adott földterületen - ez azonban semmi esetre sem jelent tömeges felvásárlást, az osztrák határ közeli Győr-Moson-Sopron megyében harminc uniós állampolgár felel meg ezeknek a kritériumoknak. Az ingatlanvásárlást úgy korlátozzuk, hogy a külföldieknek 2009-ig külön engedélyt kell kérniük a második otthon vásárlására, folytatva a jelenlegi gyakorlatot.

A bővítés valódi célja a közép- és kelet-európai országok gyarmatosítása.

Egyáltalán nem. Ha a nyugat-európai államok "gyarmatosítani" akarnának bennünket, akkor nem vennének fel az EU-ba, hanem megállnának a mostani ponton. Ma már ugyanis szinte teljesen integrálódtunk hozzájuk gazdasági értelemben: piacunk védtelen, a vámok majdnem teljesen eltűntek, exportunk legnagyobb része az EU-ba megy, külföldi befektetőink jórészt nyugat-európaiak. Gazdaságunk egészségi állapota így jelentős részben Nyugat-Európától függ. Politikailag azonban senkik vagyunk, nincs beleszólásunk az ügyek intézésébe, a törvények, szabályok alakításába. A csatlakozás után ez megváltozik: Magyarország képviselői ott fognak ülni az európai intézményekben, szavazati joggal. Nem is kevéssel: 10 milliós népességünk a közepes államok közé sorol minket az EU-ban, ahol így több szavatunk lesz, mint például Ausztriának, Dániának vagy Svédországnak.

Az EU-csatlakozás tönkreteszi a mezőgazdaságot a megnövekedett verseny és az egyenlőtlen támogatási körülmények miatt (mint tudjuk, a mi gazdáinknak az első években kevesebb pénz jár majd).

Féligazság. Egyrészt a verseny nem fog számottevően nőni, mert a piacunk már most is csaknem teljesen nyitott: semmi nem akadályozza meg a spanyol, francia, belga élelmiszer-termelőket abban, hogy a magyarokkal versenyezve budapesti közérteknek adják el javaikat. A csatlakozás után a helyzet annyival javulni fog - mutat rá Csaba László EU-szakértő, a budapesti Közép-európai Egyetem professzora -, hogy életképesebb termelőink elkezdhetnek pályázni uniós támogatásokra, felvehetik a nekik járó pénzeket (még ha ez kevesebb is, mint amennyit mondjuk egy osztrák paraszt kap). Ez a magyar mezőgazdaság nagyjából fele. A másik fél helyzete romlani fog: ők eleve nagyon rosszul állnak, semmilyen uniós alapelvárásnak nem felelnek meg, nemhogy a környezetvédelmi normákat nem tartják be, de valószínűleg még rendes könyvelésük sincs. Hosszabb távon az ő helyzetüket a fokozódó tőkebeáramlás oldhatja meg, ami megnöveli majd a föld értékét. A földvásárlás tilalmának lejárta (erre átmeneti idő van) lehetővé teszi például, hogy a termelők hitelt vegyenek fel. "Igazán ez küzdi majd le a vidék szegénységét" - mondja Csaba László.

Az EU-csatlakozás tönkreteszi a kis- és középvállalkozásokat.

Ez sem ilyen egyértelmű. Az éles piaci verseny természetesen nem teszi könnyűvé a kisvállalkozók életét, de ez mindenhol így van. Nagy-Britanniában például a kisvállalkozások 60 százaléka az alapítást követő 3 éven belül tönkremegy. Az unió szabályozás viszont sokat segít: például az EU-ban tilos az a fajta állami támogatás, amit Magyarország adott a külföldi nagyvállalatoknak az elmúlt 12 évben. Ez a kisvállalkozások javára egyenlíti ki a versenyt. Az EU-ban érvényes gazdaságpolitikai előírások ezenfelül szigorú költségvetési politikára kényszerítik a tagállamokat, ami alacsonyan tartja az inflációt és a kamatlábakat. A csatlakozás tehát javítja a gazdasági környezetet, ezzel pedig a kis- és középvállalkozások járnak a legjobban, hiszen ők sokkal nehezebben vészelik át a nehéz időket, mint a nagy és tőkeerős multik. Az egységes piaci szabályozás szintén sokat segít.