Szabad marad a szoftver

2004.05.19. 19:36
Az Európai Unió tagállamai kedden jóváhagyták a számítógépes találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló, erősen vitatott irányelvet. Ez nem ad lehetőséget önálló, mondjuk Linux alapú szoftverek levédésére, ám ha valaki a speciális porszívójához spéci szoftvert használ, azt már levédetheti - nyilatkozta az Indexnek az unió illetékese.
Az Európai Unió versenyügyekkel foglalkozó tanácsa - az a testület, amelyik a tagállamok kormányait képviseli - kedden szavazta meg az új irányelvet, amelynek célja, hogy a számítógépes találmányok kifejlesztői jogi védelmet kérhessenek termékükre. A jogszabállyal kapcsolatos vita középpontjában az a kérdés állt, hogy mennyire legyen szigorú a szabadalmi védelem.

Túl szigorú védelem?

Egyes fejlesztők - különösen, noha nem kizárólag, a szabad forráskód hívei - azzal érveltek, hogy a túlságosan szigorú védelem lehetővé teszi, hogy bármilyen új szoftvert, legyen akármilyen egyszerű is, levédjenek fejlesztői. Érveik szerint ez oda vezetne, hogy a nagyvállalatok dominálnák a számítógépes alkalmazások piacát, mint például az Egyesült Államokban, ahol a törvények lehetővé teszik az új szoftverek szabadalmaztatását. A szigorú védelem ugyanis megnehezíti az új ötletek piacra dobását.

Gael Duval, a MandrakeSoftLinux nevű vállalat alapítója szerint az európai nagyvállalatoknak is ez áll érdekében. "A több szabadalom több hatalmat ad nekik, függetlenül attól, hogy ez mekkora kárt tesz a gazdaság egészének" - idézte Duvalt a ZDNet. A MandrakeSoftLinux a szabad forráskódú - nem levédett - Linux operációs rendszer egy verzióját forgalmazza.

A jogszabály azon változata, amelyet még tavaly év végén szavazott meg az Európai Parlament - az EU másik jogalkotó szerve - számos módosító indítványt tartalmazott. Ezek éppen azt voltak hivatottak megakadályozni, hogy egyszerű szoftverekre is lehessen szabadalmat kérni - vagyis elvben nagyobb versenyt tett volna lehetővé a számítógépes alkalmazások piacán. A Tanács által kedden jóváhagyott változat azonban különbözik az EP verziójától, bár tagállami tisztviselők, valamint az eredeti jogszabály-javaslatot elkészítő Európai Bizottság illetékesei ragaszkodnak hozzá, hogy a szabadalmaztathatóságot illetően mi sem változott.

Nem túl szigorú védelem?

"A józan ész azt sugallja, hogy azoktól a találmányoktól sem vonhatjuk meg a szabadalmi védelmet, amelyek történetesen számítógépes alkalmazásokat használnak. Ezzel együtt az Európai Bizottság mindig is azon a véleményen volt, hogy ezeket a szabadalmakat nem szabad a verseny elfojtására használni" - mondta Frits Bolkestein illetékes uniós biztos szerdán.

Bolkestein szóvivője, akit az Index magyarázatért hívott fel, azt mondta, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé önálló szoftverek levédését, de "ha valaki például feltalál egy speciális porszívót, aminek történetesen van szoftverkomponense is, azt már levédheti". A Bizottság által kiadott magyarázó dokumentum azt írja, hogy az új jogszabály semmit nem tesz levédhetővé, amit a jelenlegi rendelkezések nem tesznek levédhetővé, az irányelv célja mindössze "a helyzet tisztázása" és az egyes állami szabályozások közti ellentmondások feloldása.

Ez tehát azt jelenti, hogy például a linuxosoknak nem kell attól tartaniuk, hogy szabadalom alá kerülhet a nyílt forráskódú szoftver.

A dolog mégsem teljesen egyértelmű, ugyanis egyes szakértők szerint már az is rossz, ha az új jogszabály nem tesz mást, mint a jelenlegi helyzetet konzerválja (ahogy a Bizottság mondja): a jelenlegi rendelkezések tartalmaznak ugyanis olyan kiskapukat, illetve létezik olyan értelmezésük, amelyek módot adnak egészen egyszerű számítógépes alkalmazások vagy alkalmazásmodulok szigorú levédésére is.

Magyar igen

Magyarország kedden igennel szavazott. Gottfried Péter integrációs államtitkár, aki az országot képviselte a Tanácsban, az ülés után szintén azt mondta újságíróknak, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy egy önálló szoftverre szabadalmi védelmet kérjenek.

Az irányelv mindenesetre még nem emelkedett jogerőre, ugyanis a Tanács által elfogadott verziót az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az EP szeptemberben ülésezik először. Ha újra módosítják a jogszabályt, akkor a dosszié megint visszakerül a Tanács elé második olvasatra. Ha nincs egyetértés, akkor az úgynevezett békéltető eljárás veszi kezdetét: az EP és a Tanács képviselői egy közös munkacsoportban próbálnak kidolgozni egy olyan verziót, ami mind a két intézménynek elfogadható.