Árpád
-1 °C
9 °C

Brüsszel vizsgálja a Postabank-privatizációt

2004.08.02. 09:50
Szinte pontosan egy évvel a magánosítás után Brüsszelben most a Postabank privatizációs szerződését nézegetik. A Magyar Hírlap értesülései szerint az Európai Bizottság szakemberei annak kívánnak utánajárni, hogy a pénzintézet vevője, az Erste Bank hozzájuthat-e bármilyen jogcímen burkolt állami támogatáshoz, elsősorban a pénzintézet pereire vonatkozó állami kötelezettségvállalásokból kifolyólag.
Formális vizsgálatról nincsen szó, de "valóban feltettünk néhány kérdést a privatizációval kapcsolatban. Még nem látjuk át teljesen a helyzetet" - fogalmazott a Magyar Hírlapnak Tilman Lüder, az unió versenyügyekben illetékes szóvivője. Ha a bizottság úgy dönt, hogy formális vizsgálatot indít, akkor visszafizettetheti a burkolt állami támogatás általa megállapított összegét. A Postabank ügye azonban egyelőre nem ebben a stádiumban van: jelenleg ahhoz gyűjtik az adatokat, hogy indítsanak-e egyáltalán formális vizsgálatot - mondta a szóvivő.

Az előzetes vizsgálódás tényét megerősítette mind a Pénzügyminisztérium (PM), mind az Erste Bank sajtóosztálya. Ezt kiegészítendő Salgó István, a PM helyettes államtitkára elmondta, hogy a Postabank privatizációját a kormány már tavaly bejelentette a bizottságnak. Ezt követően Brüsszelbe kerültek az ügylet dokumentumai, amelyek feldolgozását elkezdték. Az osztrák pénzintézet bécsi központja mindazonáltal fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a brüsszeli vizsgálatra mind az öt, általuk korábban megvásárolt pénzintézet esetében sort kerítettek, tehát nem különleges esetről van szó.

Külföldi példák
Formális vizsgálatot indított a bizottság múlt héten Csehországban a General Electric pénzügyi csoportjába azóta beolvasztott Agrobankával kapcsolatos állami garanciavállalások ügyében. Korábban pedig a német landesbankokkal (tartományi bankokkal) is eurómilliárdokat fizettetett ki a bizottság arra hivatkozva, hogy a bankok "állami segítséggel" olcsóbb hitelekhez jutottak. Az ok: a szövetségi tartományok mintegy kezesként legvégsô esetben mögéjük álltak a rizikósabb hitelnyújtások idején.

A vizsgálódás tárgya elsősorban az állami garanciavállalásokat érinti. Itt van ugyanis lehetőség arra, hogy elrejtsék az állami támogatást. A Postabank esetében a garanciavállalás meglehetősen bonyolult rendszerét építették be a szerződésbe. Tekintettel a folyó - és még le nem zárt - perekre, nehezen lehetett volna számszerűsíteni a garanciavállalás pontos összegét. A szerződésben vállalt garanciák három kategóriába sorolhatók.

Fizethet, de kereshet is az állam

A még folyamatban lévő perek esetében - közöttük például a korábbi könyvvizsgálók ellen indított százmilliárd forintos kereset -, ha a Postabankot jogerős bírósági határozat fizetésre kötelezi, de a tényleges kifizetés kisebb, mint a Postabank által az adott kockázatra a privatizációs tranzakció zárásakor megképzett céltartalék összege, akkor a megmaradó pénz fele az ÁPV Rt.-t illeti.

A többi, már folyamatban levő ügy esetében, ha a Postabanknak jogerős bírósági határozat alapján fizetnie kell, akkor a terheket az ÁPV Rt. és a Postabank fele-fele arányban viseli. A Postabank fizetési kötelezettsége azonban összességében a kétmilliárd forintot nem haladhatja meg. Az ismert perfenyegetettséggel kapcsolatos kifizetéseket bankárkörökben négymilliárd forintra, azaz 16 millió euróra becsülték egy évvel ezelőtt.

Amennyiben a Postabank értékesítését követően az adásvételt megelőző időszakra vonatkozóan merül fel fizetési kötelezettség, vagy korábban elindított, de addig nem ismert per kapcsán jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre a Postabankot, a terheket az ÁPV Rt. és a Postabank Rt. 90-10 százalékos arányban viseli akként, hogy a bank fizetési kötelezettsége öszszességében az egymilliárd forintot nem haladhatja meg. A kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy a peres ügyekben - a nem szokásos üzletmenethez kapcsolódó ügyeket kivéve - a Postabanknak, illetve új tulajdonosának az ÁPV Rt.-vel együttműködve kell fellépnie, és peren kívüli megegyezést kizárólag az állami vagyonkezelő egyetértésével köthet. Az állam az esetleges kiadások mellett bevételekre is számíthat. Ha ugyanis a bank öt éven belül értékesíti a konszolidációs megállapodással érintett nem stratégiai befektetéseit, akkor a nyereség 75 százaléka az ÁPV Rt.-t illeti. Öt éven túli értékesítés esetén a nyereségen az eladó és a bank fele-fele arányban osztozik.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.