Zoltán
19 °C
32 °C

Hatalmi harc Prodi helyéért

2004.01.12. 11:11
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke novemberben vonul vissza hivatalától. Utódjelöltekben nincs hiány, ám az még kérdés, hogy az új elnök képes lesz-e olyan tekintélyre szert tenni, mint Jacques Delors. Prodinak ez nem sikerült. A jelölésnél a kormányfői múlt nem erény, sőt az ír elnökség szívesen látna kevésbé ismert politikust is az Európai Bizottság vezetőjeként.
Diszkréten és egyelőre jórészt a színfalak mögött ugyan, de megindult a versengés Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének az utódlásáért. A novemberben hivatalba lépő új elnök személyéről a tagállamoknak júniusban kellene dönteniük.

Delors-tól Prodiig
Jacques Delors-t minden idők egyik legjobb bizottsági elnökeként tartják számon; általános vélemény szerint a bizottság az ő idejében (1985-1995) érte el tekintélyének és befolyásának csúcspontját. Sajátos módon jórészt éppen ez a körülmény vezetett az írek által most feladni kívánt hagyomány kialakulásához, mert a francia eurokrata távozásakor az állam- és kormányfők úgy látták, hogy teljesítményét csak az ő soraikból kikerülő politikus lesz képes megismételni. Prodi pedig, bármennyire igyekezett is, nem volt képes akár csak megközelítőleg olyan befolyásra szert tenni, mint francia elődje.

Nem feltétel a kormányfői múlt

Prodi előzőleg olasz miniszterelnök volt, s a kialakult szokásjog úgy kívánná, hogy helyét most egy kisebb tagállamból érkező politikus vegye át. Az utóbbi időkben Jean-Claude Juncker luxemburgi, Guy Verhofstadt belga, Anders Fogh Rasmussen dán és Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, valamint Jean-Luc Dehaene volt belga és Paavo Lipponen volt finn kormányfő nevét emlegetik a leggyakrabban.

Sokan elképzelhetőnek tartják a testület két mostani tagjának, Antonio Vitorino bel- és igazságügyi, valamint Günter Verheugen bővítési biztosnak, sőt Pat Coxnak, az Európai Parlament elnökének a jelölését is. Esélyeiket növeli, hogy az EU soros elnöki tisztségét ebben a fél évben betöltő Írország világosan értésre adta: nem feltétlenül kíván ragaszkodni az első vonalból történő válogatás hagyományához.

Már nem 15 tagállam jelöl

A bizottsági elnök kiválasztása az alkotmányozás körüli bizonytalanság miatt is nehéz feladatnak ígérkezik. A decemberi brüsszeli csúcs kudarca után egy időre zárójelbe kerültek az alkotmányos szerződés tervezetének rendelkezései. Emellett az új elnököt már nem 15, hanem 25 tagállam fogja kijelölni. Valószínűtlen ugyan, hogy a május 1-jén csatlakozó tíz új tagország bármelyike is eséllyel pályázhatna a tisztségre, de velük a kiválasztási folyamatba is bekerül ugyanennyi új ismeretlen változó.

Döntő lehet a júniusban esedékes európai parlamenti választások kimenetele. Az Európai Parlamentben kialakuló politikai erőviszonyokat az alkotmánytervezet szerint is tekintetbe kell venni a bizottsági elnök kijelölésekor. Az Európai Néppárt máris bejelentette, hogyha most is megnyeri a választásokat, csak a konzervatív-keresztény politikai családhoz tartozó jelöltet lesz hajlandó elfogadni.

A posztra esélyesek közül Szimitisz, Lipponen, Vitorino és Verheugen szocialista, Verhofstadt, Rasmussen és Cox liberális, Juncker kereszténydemokrata, Dehaene keresztényszocialista politikus.