Judit
-2 °C
8 °C

Hatalmi harc Prodi helyéért

2004.01.12. 11:11
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke novemberben vonul vissza hivatalától. Utódjelöltekben nincs hiány, ám az még kérdés, hogy az új elnök képes lesz-e olyan tekintélyre szert tenni, mint Jacques Delors. Prodinak ez nem sikerült. A jelölésnél a kormányfői múlt nem erény, sőt az ír elnökség szívesen látna kevésbé ismert politikust is az Európai Bizottság vezetőjeként.
Diszkréten és egyelőre jórészt a színfalak mögött ugyan, de megindult a versengés Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének az utódlásáért. A novemberben hivatalba lépő új elnök személyéről a tagállamoknak júniusban kellene dönteniük.

Delors-tól Prodiig
Jacques Delors-t minden idők egyik legjobb bizottsági elnökeként tartják számon; általános vélemény szerint a bizottság az ő idejében (1985-1995) érte el tekintélyének és befolyásának csúcspontját. Sajátos módon jórészt éppen ez a körülmény vezetett az írek által most feladni kívánt hagyomány kialakulásához, mert a francia eurokrata távozásakor az állam- és kormányfők úgy látták, hogy teljesítményét csak az ő soraikból kikerülő politikus lesz képes megismételni. Prodi pedig, bármennyire igyekezett is, nem volt képes akár csak megközelítőleg olyan befolyásra szert tenni, mint francia elődje.

Nem feltétel a kormányfői múlt

Prodi előzőleg olasz miniszterelnök volt, s a kialakult szokásjog úgy kívánná, hogy helyét most egy kisebb tagállamból érkező politikus vegye át. Az utóbbi időkben Jean-Claude Juncker luxemburgi, Guy Verhofstadt belga, Anders Fogh Rasmussen dán és Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, valamint Jean-Luc Dehaene volt belga és Paavo Lipponen volt finn kormányfő nevét emlegetik a leggyakrabban.

Sokan elképzelhetőnek tartják a testület két mostani tagjának, Antonio Vitorino bel- és igazságügyi, valamint Günter Verheugen bővítési biztosnak, sőt Pat Coxnak, az Európai Parlament elnökének a jelölését is. Esélyeiket növeli, hogy az EU soros elnöki tisztségét ebben a fél évben betöltő Írország világosan értésre adta: nem feltétlenül kíván ragaszkodni az első vonalból történő válogatás hagyományához.

Már nem 15 tagállam jelöl

A bizottsági elnök kiválasztása az alkotmányozás körüli bizonytalanság miatt is nehéz feladatnak ígérkezik. A decemberi brüsszeli csúcs kudarca után egy időre zárójelbe kerültek az alkotmányos szerződés tervezetének rendelkezései. Emellett az új elnököt már nem 15, hanem 25 tagállam fogja kijelölni. Valószínűtlen ugyan, hogy a május 1-jén csatlakozó tíz új tagország bármelyike is eséllyel pályázhatna a tisztségre, de velük a kiválasztási folyamatba is bekerül ugyanennyi új ismeretlen változó.

Döntő lehet a júniusban esedékes európai parlamenti választások kimenetele. Az Európai Parlamentben kialakuló politikai erőviszonyokat az alkotmánytervezet szerint is tekintetbe kell venni a bizottsági elnök kijelölésekor. Az Európai Néppárt máris bejelentette, hogyha most is megnyeri a választásokat, csak a konzervatív-keresztény politikai családhoz tartozó jelöltet lesz hajlandó elfogadni.

A posztra esélyesek közül Szimitisz, Lipponen, Vitorino és Verheugen szocialista, Verhofstadt, Rasmussen és Cox liberális, Juncker kereszténydemokrata, Dehaene keresztényszocialista politikus.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!