Mária
-6 °C
-2 °C

Bajban van Románia

Rosszul áll Románia szénája: több gazdasági-politikai botrány nehezíti kapcsolatát az EU-val, a csatlakozási feltételek teljesítésével rosszul halad, az iraki háború következtében elveszítette néhány befolyásos barátját - és az Európai Parlament szerdán fontolóra veszi az országgal folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.
Keleti szomszédunknak nehézségei nem szokatlanok és még csak nem is újak: a román politikai rendszert mélyen átjárja a korrupció, a jogrend gyenge, a gazdaság nem felel meg a legminimálisabb európai elvárásoknak sem. Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon vállaltakat a román állam gyakran meg sem próbálja teljesíteni.

A probléma azonban nem elsősorban ez. Hanyagságuk egy része úgyis főleg rájuk üt majd vissza, ahogyan a most csatlakozók - köztük Magyarország - is egy tonna uniós pénzt fognak elveszíteni, mert nem építették ki időben és rendesen a támogatások elköltéséhez szükséges adminisztratív rendszert. Látni kell, hogy az Európai Unió bővítése nem technikai, hanem politikai vállalkozás. A bővítés politikai elhatározás eredménye volt - és a románoknak most politikai problémáik támadtak.

Örökbefogadási botrány
Hetvenhárom román gyermeket fogadtak örökbe francia szülők azóta, hogy 2001 júniusában a bukaresti kormány felfüggesztette a külföldiek adoptálását - közölte szerdán közleményben a bukaresti francia nagykövetség. A dokumentumok szerint ezeket az örökbefogadási eljárásásokat jóval azelőtt elindították, hogy a román hatóságok határoztak a felfüggesztésről. A három évvel ezelőtti román döntés nem zárta ki annak lehetőségét, hogy lezárják a folyamatban lévő kérelmeket - derül ki a dokumentumból.

A nagykövetség tájékoztatása szerint az említett 73 esetben figyelembe vették a gyermekek érdekeit, valamint a Románia és Franciaország között akkoriban hatályos jogszabályokat. A közleményben ugyanakkor kiemelik: Párizs arra ösztönzi Bukarestet, hogy új törvényt fogadjon el a gyermekek védelméről, amely jobban védi a kiskorúak érdekeit, mielőtt a hatóságok ismét engedélyezik a gyermekek nemzetközi adoptálását.

Románia az Európai Unió nyomására 2001-ben állította le a nemzetközi örökbefogadásokat, mivel fennállt a gyanú, hogy a gyermekek külföldre juttatásából sokan jó üzletet csináltak. Addig ugyanis több mint tízezer román gyermek került más országba.

Rossz klíma, lemaradás, botrányok

Az alaphelyzet a rossz klíma. "A tagállamok kezdenek ráébredni, hogy mekkora fába is vágták a fejszéjüket a kelet-európai országok felvételével. Picit most kevésbé lelkesek" - mondja egy uniós diplomata. Az európai vezetők számára kezd világossá válni, hogy 25-27 taggal az Unió gépezete piszokul akadozni fog, a közösség döntésképtelenné válhat, és mindenki folyton pénzt követel majd - viszont költeni egyre kevesebben akarnak. Ráadásul a nyugat-európai lakosságnak az egészhez nincs túl sok kedve. Egyébként is, annyi más dologgal kellene foglalkozni. Egyszerűen szólva: a tízes bővítéssel kifogyott a gőz, elmúlóban a lelkesedés.

Hab a tortán az iraki háború. A román csatlakozásnak hagyományosan Franciaország és kisebb mértékben Németország volt a nagy támogatója. De megfigyelők szerint ezt a jóindulatot a románok jórészt elherdálták, amikor Amerika oldalára álltak az iraki háborúban (konkrétan harcoló csapatokat küldtek az Öbölbe). Viszont - teszik hozzá ugyanezek a megfigyelők - most a britek és a spanyolok támogatják őket, ugyanezért.

A románok hihetetlen szerencsétlenségről - vagy inkább bénaságról - tettek tanúbizonyságot, amikor ebben a rossz politikai klímában tenyereltek bele két hatalmas balhéba, amely konkrétan a csatlakozási tárgyalások megszakadásához is vezethet hamarosan. Az egyik az észak-erdélyi autópálya körüli tenderezést (helyesebben nem-tenderezést) érinti, 2 milliárd euró értékben (ami a román GDP-nek 6 százaléka), a másik pedig romániai árva gyermekek idegenbe való örökbeadását.

Az első tiszta gazdasági botrány. A másiknak sokkal nagyobbak a hullámai. Az EU már korábban követelte, hogy vessenek véget a gyakorlatnak, amit Bukarest meg is ígért, csak aztán egyszerűen nem tartotta be, amit mondott. Mindkét ügy iszonyú felháborodást váltott ki az uniós szervekben, a gyermek-örökbeadással meg tele volt az európai sajtó - ami persze a politikusoknak is feltűnik. "Még csak ez hiányzott. Mintha Romániának nem volna így is iszonyatos az imidzse Nyugaton" - mondja egy brüsszeli illetékes, aki figyelemmel követi a román csatlakozás ügyét.

Az Európai Parlament besokalhat

A románok most megcsúsztak egy picit. Az Európai Parlamentben liberális és konzervatív képviselők egy részének ugyanis elege lett, és szerdán javasolni fogják a román országjelentéssel foglalatoskodó külügyi bizottságnak, hogy az EP szólítsa fel a tagállamokat a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. "Úgy tűnik, mintha a román kormány azt hinné, hogy az ország csatlakozása már lefutott ügy. Erről szó sincs" - mondta az Indexnek Emma Nicholson bárónő (brit, liberális), a román országjelentésért felelős európai parlamenti képviselő.

Nicholson szerint a románok problémái - a korrupció, a jogrend hiánya, a tárgyalásokon vállaltak nem teljesítése, a gazdasági nehézségek - olyan komolyak, hogy felmerül a kérdés: Románia megfelel-e egyáltalán az Európai Unióhoz való csatlakozás legalapvetőbb követelményeinek. "Egyes képviselőtársaim úgy gondolják, hogy a válasz erre a kérdésre: nem" - mondta Nicholson.

Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke az Index kérdésére nem akart spekulációba bocsátkozni azt illetően, hogy mi lesz a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó indítvány sorsa. De az kétségtelen, hogy a legnagyobb párt (a jobboldali Európai Néppárt) és a liberális frakció támogatását élvezve a javaslatnak nincsenek rossz esélyei. Egy szocialista eurohonatya arra számít, hogy kompromisszumos javaslatot fogadnak el végül, ami csak feddést tartalmazna, a felfüggesztést ők nem támogatják. Az EP plénuma márciusban szavaz, aztán a dosszié visszamegy a tagállamok képviselői elé. Végeredményben nekik kell dönteniük, akarnak-e tovább tárgyalni Bukaresttel, és ha igen, hogyan.

Hogy mi lesz a döntés? Ma még nem tudni biztosan. De a legtöbb, bővítéssel foglalkozó megfigyelő úgy véli, hogy a bővítésre fordított politikai szándék még mindig elég nagy ahhoz, hogy a románok pont be tudjanak csusszani a csukódó ajtón. "Úgyis benyomják őket, ha kell, még akkor is, ha technikailag sehol sincsenek" - mondja a már idézett illetékes, emlékeztetve rá, hogy a most felvett országok felkészültsége is erősen megkérdőjelezhető bizonyos területeken. "Ez politikai döntés. Egy hónappal ezelőtt 90 százalék esélyt adtam volna annak, hogy 2007-ben felveszik Romániát. Ma, ezek után a botrányok után, amik tényleg nyomot hagytak, még mindig 70-et."