További EU cikkek
A strasbourgi bírósághoz fordul a Soko-munkacsoport - tájékoztatott Bárándy György ügyvéd. A Németországban működő magyar vállalkozások és munkavállalók elleni akciók "áldozatait" tömörítő munkacsoport azért fordul a strasbourgi bírósághoz, mert "a törvény rendes útján már nem lehet érvényt szerezni bizonyos kérdéseknek" - mondta Bárándy György.
Uniós jog üti a nemzetit
A müncheni tartományi főtörvényszék a napokban letartóztatási parancsot adott ki egy ott dolgozó magyar vállalkozó ellen arra az uniós iránymutatásra hivatkozva, mely szerint csak az a cég működhet Németországban, amely árbevételének 25 százalékát magyarországi tevékenységből szerzi. Ez azonban csak egy iránymutatás - hangsúlyozta az ügyvéd.
Mivel a vádolt cégek nem rendelkeznek a 25 százalékos magyarországi árbevétellel, a német hatóságok vélekedése szerint kötelesek lennének magyar munkavállalóik után Németországban is tb-járulékot fizetni. A kérdést Magyarország és Németország között 1989. óta szabályozó nemzetközi konvencióban, azonban "még csak hasonlót sem lehet látni" - mondta Bárándy György.
Michael Fröschl, a letartóztatási parancs alatt álló magyar vállalkozó ügyvédje kiemelte, hogy az ítélet még nem jogerős. Elmondta, hogy az ítélet indoklása nem képviselhető, mivel nincs olyan törvény, amely előírná a 25 százalékos anyaországi árbevételt.
A német egészségbiztosítónak nem hiányzik
A tb-járulékcsalás vádjával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a müncheni bíróság úgy hozott ítéletet az ügyben, hogy a németországi egészségbiztosítási pénztárt nem kérdezte meg a jogi helyzetről, holott a bajor egészségbiztosító korábban már elismerte, hogy a magyar cégeknek nem kell Németországban is tb-t fizetniük.
A németországi feketemunka elleni akcióban a kérdés vizsgálatát viszont a vám- és pénzügyőrségnek adták át. Az elfogatóparancs alatt álló 14 éve Németországban dolgozó Kelemen Bálint vállalkozó elmondta, munkavállalói mind rendelkeznek az E101-es nyomtatvánnyal és ezáltal az elmúlt években mintegy 10-20 millió forintnyi tb-járulékot fizetett be a magyar államkasszába.
Tóth Boldizsár, a Soko-munkacsoport vezetője elmondta: a német kancellárnak és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek két hete írt nyílt levelükre nem kaptak választ.
A német hatóságok 2004 áprilisában Soko Pannonia, majd egy évvel később Soko Bunda néven tartottak razziát több Németországban működő magyar vállalat irodájában. A razziák során házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le és bankszámlákat zároltak.
A Németországban működő 250-300 magyar vállalkozás közül 48 - zömmel az építőipar területén tevékenykedő - cég ellen folyik eljárás.