További EU cikkek
Erre az egyik legjobb példa az utaztatás. Jelenleg a képviselők fix pénzt kapnak, az alapján, hogy mekkora távolságot tesznek meg hivatalos útjaikon. De azt nem veszi figyelembe a rendszer, hogy milyen közlekedési eszközt vesznek igénybe. Az eredmény néha az, hogy a képviselő felveszi a pénzt - ami egy első osztályú repülőjegyre szól -, aztán elmegy kocsival, a különbözetet meg zsebreteszi. Ezzel sokat lehet keresni, és sokan keresnek is.
A vita a hatvanas évek vége óta húzódik. A megoldást az Európai Parlament által nemrég nagy nehezen elfogadott új képviselői statútum jelentette volna, amely egységes, a közösségi büdzséből fizetett 8600 eurós fizetést állapított volna meg, viszont az eddiginél szigorúbb juttatási rendszert. Az EP javaslatával egypár ország képviselője rosszul járt volna, mert ők több pénzt kapnak a saját államuktól. De a legtöbben, köztük a rosszul fizetett jövendőbeli magyar képviselők is, kimondottan jól.
A jóváhagyáshoz azonban kellett volna a tagállamokat képviselő Miniszterek Tanácsának egyöntetű jóváhagyása is, és az utolsó pillanatban a német, a francia, a svéd és az osztrák delegáció kihátrált. Azt mondták, hogy erre most nincs pénz, és egyébként sem a választások előtti fél év a legjobb pszichológiai pillanat a képviselői fizetések megemelésére.
A baj az, hogy a dolgot pont azért hagyták a ciklus végére, mert az EP nem akarta, hogy úgy tűnjön: a képviselők megszavaznak maguknak egy jó nagy emelést. Az európai parlamenti képviselőknek egyébként sincs túlságosan jó hírük, mert mindenki elkönyvelte, hogy legalább egy részük betegre keresi magát horribilis és ellenőrizhetetlen juttatásaival, amelyek között szerepel "késő esti taxiköltség" is.
Volt, aki úgy vélekedett: a statútum bukása nem tragédia. "Könnyebb lesz az emberek szemébe nézni a választási kampány során" - mondta Surján László, fideszes EP-megfigyelő az Indexnek telefonon, utalva rá, hogy az új rendszerben a jelöltek 2,3 millió forintos havi fizetésre pályáztak volna. Ez több, mint amit a miniszterelnök keres, és több mint hússzor nagyobb, mint a magyar nettó átlagkereset.
A régi rendszer szerint a magyar európai parlamenti képviselők annyit fognak keresni, mintha az Országgyűlésben dolgoznának. Ez kevés, mindössze 761 euró (kb 200 ezer forint) De Surján nem tart attól, hogy a brüsszeli, strasbourgi árakhoz képest alacsony fizetés elriasztaná a jelölteket az EP-képviselőségtől. "Ha valaki emiatt visszalép, az kimondottan nyereség. Az a fontos, hogy [a jelölt] a munkát magát találja fontosnak. A mi listánkról emiatt senki nem fog visszalépni, ebben biztos vagyok."
A négy állam vétójával a dolog a legtöbb megfigyelő szerint halott. A dosszié most visszamegy az Európai Parlament elé, ahol az illetékes bizottság még megpróbálhat valamit kitalálni. De a négy állam kategorikus ellenkezése, valamint az a tény, hogy a ciklusból már csak néhány hónap van hátra, összesen négy plenáris üléssel, a gyakorlatban nagyon megnehezíti a dolgot. Így valószínűleg a következő ciklusra marad az ügy (az új EP szeptemberben ül össze először). De akkor meg egy csomó új képviselővel kell majd számolni, a Tanácsban pedig nem 15, hanem 25 állam ül majd. Egyes értékelések így leghamarabb 2009-re teszik a valószínű megegyezés dátumát.
Képviselői fizetések államról államra:
Ausztria: 7500 euró
Belgium: 5668 euró
Dánia: 5555 euró
Finnország: 4541 euró
Franciaország: 5205 euró
Görögország: 4800 euró
Hollandia: 6467 euró
Írország: 5984 euró
Olaszország: 10974 euró
Luxemburg: 4907 euró
Nagy-Britannia: 7106 euró
Németország: 7009 euró
Portugália: 3448 euró
Spanyolország: 2618 euró
Svédország: 4985 euró
Képviselői fizetések a csatlakozó országokban:
Észtország: 2458 euró
Lettország: 980 euró
Litvánia: 1183 euró
Málta: 1210 euró
Lengyelország: 2075 euró
Szlovákia: 888 euró
Szlovénia: 4155 euró
Csehország: 1300 euró
Magyarország: 761 euró
Ciprus: 4080 euró
(Forrás: EP, 2002-2003)