Korlátozott piacnyitásra szavazott az Európai Parlament

Strasbourg csütörtök délelőtt első olvasatban elfogadta az ún. szolgáltatási irányelvet, ami garantálja a vállalatok számára, hogy akadályok nélkül nyújthassák szolgáltatásaikat az Európai Unió összes tagállamában, pontot téve az egységes európai piac 1957 óta tartó építésére. Az uniós alapszerződés garantálta jogot ugyanis a gyakorlatban számos akadály nehezíti.

Az európai gazdaság 70 százalékát adó szolgáltatási piac teljes liberalizációjától gazdasági fellendülést, új munkahelyeket és alacsonyabb árakat várnak. A piacnyitást elsősorban a liberális északi és keleti tagállamok, köztük is elsősorban Magyarország támogatják: ők úgy számolják, hogy olcsó, versenyképes vállalataik számára előnyös lehet a nyugat-európai piacokhoz való hozzáférés.

A szavazásra majd' két év politikai vita, az elmúlt héten több nyugat-európai városban majdnem százezer embert megmozgató demonstrációk és gyakran ízetlen, rasszizmusba hajló vádaskodások után került sor. A piacnyitási törekvéseket több nyugat-európai, elsősorban francia politikus és szakszervezeti vezető használta fel arra, hogy a kelet-európai munkaerő és vállalatok ellen hergeljen, és többek úgy vélik, hogy az irányelv felkorbácsolta indulatok hozzájárultak az EU-alkotmány franciaországi bukásához is.

Korlátozások

Az Európai Parlament által csütörtökön elfogadott verzióra azonban az új tagállambéli képviselők jelentős része - köztük az egész Fidesz-MDF delegáció és az SZDSZ-es Szent-Iványi István - mégis nemmel szavazott. A szöveg ugyanis a parlamenti egyeztetések és kompromisszumok után, tükrözve a protekcionista erejét és befolyását, sokkal gyengébb lett annál, mint amit az Európai Bizottság még 2004-ben javasolt. Lehetővé teszi az állami hatóságoknak, hogy egy másik tagországból érkezett szolgáltató tevékenységét a közpolitika, a közbiztonság, a közegészségügy- és a környezetvédelem érdekeire hivatkozva korlátozzák.

"Az EP álláspontja nem egységes szolgáltatási piacot teremt, hanem legalizálja a protekcionista politikát [...] Ez a javaslat sem Magyarországnak, sem Európának nem jó" - mondta Szent-Iványi István. "Túl sok maradt a korlátozás, különösen [az új tagállamok számára] fontos területeken" - mondta Szájer József, aki úgy vélte, hogy "ha Európa ilyen tyúklépésekben halad elõre, akkor fel kell adnia a vágyát, hogy valaha is versenyképes legyen a világ más részeivel". Méltatta viszont az eredményt Herczog Edit szocialista képviselő, aki szerint ez rengeteg új lehetőséget teremt a magyar vállalkozások számára.

Áttörésként értékelte a szavazást Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter. A miniszter emlékeztetett, hogy az eredményen még lehet javítani, hiszen ezzel a jogalkotási folyamatnak nincsen vége, a direktíva most a 25 kormányt képviselő Miniszterek Tanácsa elé kerül. A jogerőre lépéshez az EP-nek és a tagállamok minősített többségének hozzájárulása is szükséges, általában két egymást követő olvasatban.