További EU cikkek
A török tagság kérdése, noha már nagyon hosszú ideje téma, csak az elmúlt hónapokban vezetett viszonylag nyílt vitához a döntést meghozó 30 európai biztos közt és a tagállami fővárosokban. Mindenki egyetért abban, hogy Törökország mérete (2015-re kb. 80 millió fő), elmaradottsága (sokkal szegényebb, mint bármelyik kelet-európai ország), szomszédai (Irak, Irán, Szíria) és nem utolsósorban vallási és kulturális különbözősége nagyon nagy falattá teszi az EU számára.
A szkeptikusok szerint az óriási, de nagyon szegény állam teljesen fel fogja borítani az egyensúlyt az EU-n belül, és tönkreteszi az ötven év alatt kialakult struktúrákat; konzervatív muszlim lakossága miatt soha nem válhat politikailag-kulturálisan is a közösség részévé; ráadásul importálja a Közel-Kelet problémáit. A csatlakozáspártiak szerint a török tagság segíthet újra igazi nagyhatalommá tenni Európát (Törökország a térség legfontosabb katonai tényezője), továbbá pozitív példát mutathat a muszlim világ más reformerei számára.
Speciális helyzet
A speciális helyzetre tekintettel az Európai Bizottság szerdai ajánlása csak feltételes "igen". Brüsszel javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, de leszögezi, hogy Ankarának még sok tennivalója van a legalapvető feltételek teljesítésében is; az uniós csatlakozás megkövetelte reformokat állandósítani kell, végrehajtásukat szigorúbbá kell tenni.
A Bizottság a tárgyalások minden egyes szakaszát sokkal szigorúbban fogja figyelemmel követni és értékelni, mint a korábbi bővítések esetén, és akár állandó biztonsági szabályokat is bevezethetnek Törökországgal szemben, például a munkavállalás terén. Meg kell reformálni az EU felzárkóztatási rendszerét is, mert a jelenlegi szisztéma szerint a török tagság évi kb. 28 milliárd euróba kerülne - többe, mint a tíz kelet-európai tagállam első három éve összesen.
"Úgy hisszük, hogy a török csatlakozás mindent figyelembe véve hasznára válhat az uniónak. Az ország mérete, népessége, (...) és fejlettsége azonban óvatosságra int. Nem hagyhatjuk, hogy Törökország felvétele meggyengítse több mint ötven éve épülő uniónkat (...) Világosan meg kell mondanunk Törökországnak, hogy automatikusan leállítjuk a csatlakozási tárgyalásokat, ha a demokráciát, az emberi jogok és a jogrend tiszteletét építő reformok félbeszakadnak" - mondta az Európai Parlamentben Romano Prodi, a Bizottság elnöke.
Megosztott a Bizottság, a tagállamok, az EP, a közvélemény
Noha szóvivők szerint a 30 európai biztos egyöntetűen támogatta a pozitív ajánlást, tudható, hogy legalább hat-hétnek komoly aggályai voltak. A két legnagyobb ellenlábas Frits Bolkestein belsőpiaci biztos és Franz Fischler agrárbiztos volt; Bolkestein egy néhány héttel ezelőtti, nagy port felvert beszédében egyenesen Ausztria-Magyarország szomorú halálát jövendölte az Európai Unió számára, ha felveszi Ankarát, és úgy vélte, a török csatlakozás esetén hiábavaló volt Bécs sikeres felszabadítása 1683-ban.
A Bizottság ajánlását a tagállamok vezetőinek is jóvá kell hagyniuk decemberi találkozójukon. A nagy tagállamok támogatása nagyjából biztosra vehető, a kisebbek pedig feltehetően követik a bizottsági vonalat; határozott ellenkezést csak Ausztria és néhány északi állam tanúsít. Ők most már aligha fogják tudni leállítani a dolgot, de egyes körökben népszerűen cseng az az elképzelés, ami teljes jogú tagság helyett egyfajta speciális partneri kapcsolatot ajánlana Törökországnak. Brüsszel szerdai ajánlása ezt sem zárja ki. Az viszont biztos, hogy Ankara 2015 előtt nem lesz tag.
Az Európai Parlament többségben van a csatlakozáspártiak, de a pártok belül is megosztottak: például a legnagyobb frakció, a jobboldali Néppárt németjei ellenzik a tagságot. Az európai közvélemény átlagosan 2:1 arányban ellenzi a csatlakozást, és valószínű, hogy ha az idő eljön, sok országban népszavazást is fognak tartani a kérdésről.