Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Problémákat okozhat az EU-alkotmány elnevezése

A múlt héten Rómában aláírt európai alkotmány nagy, ha nem is kolosszális, előrelépés az Európai Unió történetében. Bevezetése számos tekintetben meg fogja változtatni az Unió jellegét, viszont egyáltalán nem biztos, hogy életbe lép.
Az alkotmány leglátványosabb vívmányairól - állandó EU-elnök; külügyminiszter; jobb szavazati rendszer; a nemzeti vétó korlátozása; erősebb Európai Parlament stb. - már sokat írtunk mi is és más újságok is. Két újabb szempont:

Az egyik az alkotmány neve. Hivatalosan alkotmányos szerződésnek hívják, de mindenki csak alkotmánynak nevezi. Ez egyrészt jó, mert talán erősíti az egy politikai közösséghez való tartozás érzését ebben a kicsit kusza európai nem-nemzetben (az amerikai alapító atyák úgy vélték, hogy az alkotmány hozza létre a közösséget és nem fordítva). Ha nem is most rögtön, de hosszútávon.

De lehet, hogy a pátosz, amit ez az ünnepélyes szó kölcsönöz az egész ügynek, egyelőre csak árt az alapszerződésnek. Elfogadása és bevezetése ugyanis olyan drámai eseményként van feltüntetve - "alkotmány!!!" -, hogy legalább 11 tagországban népszavazást fognak róla tartani. Még a németek is erre készülnek, pedig a tömegek károkozási potenciálját jól ismerő ország alkotmánya ezt explicite megtiltja.

Túl azon, hogy van-e értelme egy három és félszáz oldalas jogi szövegről népszavazást tartani, ez a sok referendum nagyon komoly nehézségeket vet fel. Az alkotmány ugyanis csak akkor léphet életbe, ha mind a 25 állam ratifikálja. Elvileg egyetlen "nem" is megbuktathatja az egész projektet. (Különösen dermesztő perspektíva, hogy Nagy-Britanniában is lesz népszavazás.)

Ennyi népszavazás mellett szinte biztos, hogy lesz legalább egy-két "nem". Az okozott kár függ attól, hol bukik meg a népszavazás: egy kisebb állam esetén bizonyára lehet valamilyen megoldást találni. De egy francia, brit, ne adj' isten német "nem", ha nem is ítéli teljesen halálra a vállalkozást, komoly válságba taszíthatja az EU-t.

Mindez nem egyedül az alkotmány név használatának köszönhető. De a politikailag rendkívül fajsúlyos kifejezés biztosan hozzájárult ahhoz, hogy ennyi referendumot tartanak. Nevezték volna egyszerűen "szerződésnek", mint az előzőket, biztosan nem lenne ennyi. Korábban nem volt: az előző alapszerződésekről szinte csak olyan államokban szavaztak, ahol ezt a törvény eleve előírja.

Külön érdekes, hogy az alkotmány név használata tulajdonképpen nem is teljesen indokolt. A dokumentum inkább nemzetközi szerződés (ha szokatlan is), mint valódi alkotmány. Hiszen nem hoz létre a szó hagyományos értelmében vett politikai közösséget, európai államot. Az EU valóban egyre több állami vonással és jellegzetességgel rendelkezik, de még mindig sok tekintetben különbözik egy valódi államtól. Az Unió szuverén nemzetek közössége marad ezután is, nem kel önálló életre. Tartópillérei a jövőben is a véghatalmat magabiztosan őrző tagállamok maradnak. Az alkotmányos szerződés elnevezés indokoltabb, kár, hogy túl hosszú.

A másik fontos elem az Alapvető Jogok Chartája. Erről valami miatt nem esett olyan sok szó, pedig nagyon-nagyon fontos. A Charta növeli az alapszerződés alkotmányos jellegét azáltal, hogy kodifikálja az európai polgárok alapvető jogait. Ezeket közösségi szinten eddig nem foglalták az alaptörvénybe. A Chartának azért nagy a jelentősége - különböző restrikciók és értelmezési nézeteltérések miatt inkább csak hosszútávon -, mert egy olyan területre terjeszti ki áttételesen az Európai Unió kompetenciáját, ahol ennek a főleg gazdasági ügyekkel foglalkozó közösségnek eddig a világon semmi keresnivalója nem volt.

Explicite ez most sem változott. De azzal, hogy alapvető jogok az uniós alapszerződésbe kerültek, megnyílt az út az Európai Bíróság előtt, hogy olyan alapjogi kérdésekben is ítélkezzen, amelyekbe eddig nem üthette bele az orrát. Amelyek eddig csak a nemzetállamra tartoztak. "Az Európai Bíróság - vagy akármelyik nemzeti bíróság - elvben kimondhatná például, hogy egy állam valamely törvénye alapvető jogokat sért - tehát ellentétes az EU-alkotmánnyal - és ezért meg kell változtatni" - magyarázza Giovanni Grevi, egy alkotmányelemző a brüsszeli Európai Politikai Központban.

A Bíróságnak eddig is ez volt a funkciója, de nem ilyen széles területen, nem ilyen alapvető kérdésekben. Ennek hosszútávon kolosszális hatása lehet, egyértelműen mérföldkő a politikai unió építésében. A Charta az élethez való jogtól a sztrájkjogig egy sor jogot kodifikál közösségi szinten. Képtelenség többé úgy tenni, mintha az EU nem volna nagyszabású politikai vállalkozás, csak egy gazdasági közösség.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!