Ambrus
-7 °C
3 °C

Túl sokat adózunk?

2004.10.01. 16:27
A magyar társasági adó nem éri el a francia felét, ugyanakkor az áfa-szint és az szja jóval magasabb Magyarországon. Elemzők szerint az olcsó munkaerő miatt mindenképpen kelet felé terjeszkednek a cégek.
Franciaország és Németország az EU-támogatások megvonásával fenyegeti az új kelet-európai uniós tagországokat, ha azok nem emelik fel társasági adószintjeiket, pedig a befektetőket nem a kedvező vállalati adók, hanem a továbbra is igen alacsony munkaköltség vonzza a térségbe, áll az Economist pénteken közölt elemzésében.

Túl gazdagok vagyunk

A brit gazdaságpolitikai hetilap felidézi Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter kijelentését, miszerint ha az új tagállamok "elég gazdagok" ahhoz, hogy alacsonyan tartsák adóikat, aligha kérhetnek fejlesztési segélyeket az EU-tól.

Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter az Economist idézete szerint "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Sarkozy kijelentését, és védelmébe vette Magyarország jogát a 16 százalékos - a francia szint felénél is alacsonyabb - társasági adó fenntartására. A folyóirat szerint a közép-európaiak egy okból még örülhetnek is a vitának: ennek révén még több külföldi szerez tudomást alacsony vállalati adószintjükről.

Kevésbé lelkesek ezek az országok, amikor arról kell számot adni, hogy egyéb adóik viszont milyen magasak, pedig ez "jó riposzt lenne Sarkozy úrnak", áll a londoni lap elemzésében. A The Economist szerint a 25 százalékos magyar áfa-szint kilenc százalékponttal magasabb a németországinál. Lengyelországban a felső, negyven százalékos szja-kulcs már 16200 eurós (4 millió forintos) évi jövedelemnél belép, jóllehet Nagy-Britanniában több mint kétszer ennyit kell keresni ahhoz, hogy valaki ugyanebbe az adósávba kerüljön.

Több adó

A kormányzati költekezés is még mindig magas: Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a közkiadások a GDP-érték negyvenöt-ötven százalékát teszik ki. Általánosságban megállapítható, hogy a közép-európai országok több, és nem kevesebb adót rónak ki annál, amennyi a közgazdászi vélekedések szerint indokolt lenne, áll az Economistban.

A lap szerint a társasági adók megemelése sem állítaná meg a munkahelyek és a beruházások nyugatról keletre áramlását, mert a térség igazán nagy vonzereje még mindig az alacsony munkaköltség. Tanácsadó cégek számításai szerint a közép-európai munkaköltség az ötöde-tizenkettede a németországinak, és például egy német autóalkatrész-gyártó harminc százalékot spórolhat költségein, ha gyártását Lengyelországba telepíti.

Rejtély

Az európai piacra szánt termékek jelentős részének esetében Közép-Európa olcsóbb gyártási helyszín még Kínánál is, mert kisebb a szállítási költség. A rejtély csak az, hogy miért nem özönlik még több cég Közép-Európába. Az egyik válasz az lehet, hogy a cégek aggályosnak tartják a kormányok és a szabályok túl gyakori változását, a hatóságok pedig gyakran nem reagálnak a megkeresésekre.

Ha azonban ezek az országok tanulnak az eddigi hibákból, akkor felvirágozhatnak, és még az sem csökkentené vonzerejüket, ha uniós nyomásra hozzáadnak néhány százalékpontot társasági adójukhoz, áll az Economist pénteki elemzésében.