Jusztina
12 °C
23 °C

Uniós bírság a liberalizáció tétje

2003.10.20. 10:39
Magyarországot is komoly szankciókkal sújthatja az Európai Bizottság, ha nem sikerül tető alá hozni az elektronikus hírközlési törvényt, amely elméletileg alkalmas a távközlési piac liberalizációjára. Az EB egyáltalán nem türelmes a belső piacot érintő kérdésekben: a múlt héten már perrel fenyegette meg azokat az uniós országokat, amelyek nem feleltek meg elvárásainak. Brüsszel elsősorban azt szeretné elérni, hogy az új piaci szereplők is részt vehessenek a versenyben, amitől az internettarifák csökkenését és több új szolgáltatás megjelenését várják.
Most van az Országgyűlés előtt az elektronikus hírközlési törvény (eht) tervezete, amely az elfogadása esetén megteremti a liberalizáció alapfeltételeit. Az EB kemény fellépése remélhetőleg kellő motivációt ad a törvényen dolgozó magyar honatyáknak és a távközlési cégeknek, hogy hazánk uniós csatlakozásáig ne csak megszülessenek, hanem valóban működjenek is azok a változások, amelyek nélkülözhetetlenek a piac liberalizálásához, illetve az uniós jogharmonizációhoz.

Veszélyes kanyarok

Az alternatív távközlési cégek az utóbbi években hevesen kritizálták az informatikai tárca tevékenységét, mert szerintük a az IHM nem tett meg mindent a piac felszabadítása érdekében. A mostani törvénytervezetet pozitívan fogadták, de egyelőre nem biztosak abban, hogy minden a tervek szerint fog alakulni.

Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikerhez egy eltökélt kormányra is szükség van, amely az EU segítségével kiharcolja a liberalizációt; ha nem ez történik, akkor csak látszatváltozások lesznek.

Bíznak a törvényben

Bánkúti Erzsébet, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Távközlési Szabályozási Főosztályának vezetője úgy gondolja, hogy a törvény a tervek szerint fog megvalósulni, ugyanis az új szabályozás javarésze európai uniós jogharmonizáció. Magyarország pedig nem kérte, hogy eltérhessen a követelményektől.

Elmondása szerint nagy a törvénytervezet támogatottsága, a bizottságok számos esetben egyhangúlag fogadták el. Bánkúti Erzsébet bizakodóan látja a helyzetet, és főképp jobbító szándékú javaslatokra számít.

Az ATSZE elnöke ugyanakkor megemlítette, hogy a jelenleg érvényes hírközlési törvénynek is volt elfogadható változata, de végül "teljesen széttépték". Szathmári attól fél, hogy ez most is bekövetkezhet, és az elfogadásig változni fog a törvénytervezet, amelyet egyébként logikusan felépítettnek és átgondoltnak tart. Ráadásul szerinte az eht most érkezett a legveszélyesebb szakaszba, az Országgyűlés elé, ahol a képviselők az egyéni indítványaikkal sok fontos részletet megváltoztathatnak.

Erős hatóság alakul?

Nyilatkozóink abban egyetértettek, hogy az új törvény betartatásához egy ütőképes hatóságra is szükség van, és ezt a szerepet elméletileg a HíF utódjaként létrejövő Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) fogja betölteni. Az NHH fogja alkalmazni a végrehajtási rendeleteket, és az elődjénél sokkal erősebb jogosítványokkal, presztízzsel rendelkezik majd, több lehetősége lesz a szabálykövetés kikényszerítésére. "Magyarországon nem divat a jogkövető magatartás, és az új törvénynek ezen a gyakorlaton kellene változtatnia" - mondta Bánkúti Erzsébet.

Szathmári Géza azt reméli, hogy az NHH jól tudja majd kezelni az árpréssel próbálkozó cégeket, magyarán azokat a szolgáltatókat, amelyek a társszolgáltatóknak felszámított az összekapcsolás díjnál alacsonyabb előfizetési díjakat kínálnak saját ügyfeleiknek, legyen szó akár ADSL előfizetésről vagy fix-mobil összekapcsolási díjakról.

Az ATSZE elnöke szerint az eht újításainak érvényesülését leginkább az hátráltatja, hogy számos olyan többéves szerződés van érvényben, amely még nem veszi figyelembe a változásokat. Szerinte sok minden múlik majd a végrehajtási rendeletek értelmezésén, amely az NHH feladata lesz.