További EU cikkek
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szeptemberben ellenőrizte, hogy a hazai húsüzemek, baromfivágóhidak, hűtőházak és tejfeldolgozók felkészültek-e az uniós csatlakozásra. A tárca 90 olyan üzemet talált, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek. A termelés döntő többségét adó vágóhidak már ma is szállítanak az uniós piacra, azaz felkészültnek tekinthetők, 44 nagy kapacitású vágóhíd pedig 2006 végéig kapott átmeneti mentességet az előírások teljesítésére.
A kormány támogatna
Nem lehet tudni azonban, hogy mi lesz az üzemek harmadik csoportjának a sorsa, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak és átmeneti mentességet sem kaptak. Juhász Endre integrációs miniszter a gazdasági napilap információi szerint úgy nyilatkozott, hogy a kormány felmérte ezeket, feltárta hiányosságaikat és szembesítette őket a következményekkel, sőt, finanszírozási támogatást is biztosított nekik SAPARD-támogatás formájában. Mint elmondta, azt már a vágóhidak tulajdonosainak kell eldönteniük, hogy fejlesztenek-e vagy bezárnak.
Remény Ervin, a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének (Húscéh) ügyvezető alelnöke azonban elmondta a Világgazdaságnak, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. A húsipari cégeknek november 30-ig kellene befejezniük az uniós felkészülést, a pontos információk hiányában azonban nem tudni, hogy az érintett 550 vállalat pontosan milyen feltételekkel vág neki a csatlakozásnak. Az uniós normák betartásáról a magyar állat-egészségügyi hatóságok országos felmérést végeztek ugyan idén július és szeptember között, de ennek eredményeit még nem hozta nyilvánosságra a szaktárca.
Homályban a felkészültség
A Húscéh saját felmérése során megkérdezett 505 cégnek csak 13 százaléka felelt meg, 80 százaléka bizonyult részben felkészültnek, 7 százaléka pedig egyáltalán nem tudta, hogy tudja-e majd teljesíteni az előírásokat. Többségük ugyan hozzákezdett a szükséges fejlesztésekhez, de alapvetően forráshiánnyal küzdenek. Remény Ervin szerint üzemenként legalább 100 millió forintra lenne szükség az átalakításhoz, az ágazat gyenge eredményei azonban már idén sem tették lehetővé, hogy uniós forrásokra pályázzanak.
2003-ig a SAPARD-fejlesztési tervben 12,9 milliárd forintot szántak a húsiparnak, de ebből alig egymilliárdot használtak fel. Az érintett cégek 99 százaléka még pályázni sem tudott, mivel az árbevétel-arányos nyereség átlagosan csak másfél százalék volt.