Miklós
-7 °C
4 °C

Fel kell puhítani az alkotmányt

A magyar kormány az alkotmány szólásszabadságot garantáló cikkének módosítását fogja javasolni az Országgyűlésnek, hogy meg tudjunk felelni egy új rasszizmus- és idegengyűlölet elleni uniós határozattervezetnek.
Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa csütörtök délelőtt vitatta meg azt a jogszabály-tervezetet, amelynek célja, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A határozattervezet a jelenleg érvényes magyar jognál szigorúbban lépne fel például a közösség elleni izgatással szemben. Életbe lépéséhez mind a 25 állam egyetértése kell.

Petrétei József igazságyügy-miniszter, aki a magyar kormányt képviselte az ülésen, kora délután azt mondta a sajtónak, hogy teljes egészében támogatja a tervezetet. Olyannyira, hogy a kormány hamarosan a magyar alkotmány módosítását fogja javasolni az Országgyűlésnek; az ugyanis olyan szigorúan védi a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy nem tenné lehetővé ennek az uniós határozatnak a magyarországi bevezetését.

Föl kell puhítani az Alkotmányt

Az Alkotmánybíróság érvényes döntései szerint az alkotmány jelenleg csak olyan esetben teszi lehetővé a véleménynyilvánítás korlátozását közösség elleni izgatás okán, amikor az "nyilvánvaló és egyértelmű" veszélyt jelent bizonyos nemzeti, vallási vagy más közösségekre.

Az uniós határozattervezet viszont ennél messzebbre megy, és például már a rasszista röplapok terjesztését is büntethetővé tenné. A határozat magyarországi alkalmazásához tehát "fel kell puhítani" a magyar alaptörvény azon cikkét, ami a véleménynyilvánítás szabadságát biztosítja.

Petrétei József ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon az elmúlt években annyira megerősödött az idegengyűlölet és a rasszizmus, hogy határozottabb szabályozásra van szükség. Mint emlékezetes, a magyar kormány korábban már tett is erre kísérletet, de a tervezet nem állta ki az alkotmányossági próbát.

Önkényuralmi jelképek

Az eredetileg 2001-ben benyújtott és még jelenleg is vitatott uniós határozattervezet másik érdekes pontja az önkényuralmi jelképekkel foglalkozik. A Tanács soros luxemburgi elnöksége az önkényuralmi jelképek tiltását javasolja Európa-szerte, noha annak pontos meghatározását, hogy mi minősül annak (pl. sarló-kalapács, horogkereszt), az egyes államokra bízná.

De a javaslat e pontjának még így sincs sok esélye: a csütörtöki ülésen felszólaló tagállamok közül legalább öten ellenezték az egészet (Olaszország, Nagy-Britannia, Lettország, Németország, Finnország). A határozattervezet most visszakerül munkacsoporti szintre, ahol a 25 állam szakdiplomatái folytatnak róla további vitát.