A 68-as párizsi diáklázadások egykori vezéralakja a La Libre Belgique cím belga napilap szerdai számában közölt interjújában kijelentette, hogy 25 nemzeti kampány helyett európai szintű vitát kell majd folytatni. A zöldek vezetőjének tervei vannak a közösség leendő tagjaival is: "Távlatilag is meg kell vetnünk a lábunkat az olyan csatlakozó országokban, mint Lengyelország, Magyarország vagy Csehország, ahol támogatjuk a zöld jelölteket még akkor is, ha tudjuk, hogy az eredmények kiábrándítóak lesznek" - mondta.
Cohn-Bendit jövő évi EP-választásoktól reméli a zöldek megerősödését. Azokat a szavazókat akarja megnyerni az újonnan megalakítandó páneurópai pártnak, akik "egy európai eszme nevében meg akarják változtatni Európát". A zöldek mindamellett realisták, 15 százalékos eredményre törekszenek - tette hozzá. A pártszövetségnek jelenleg 45 képviselője van a 626 tagú Európai Parlamentben.
Az igazi harc még hátra van
A képviselő szerint az EU új alkotmányos szerződésének tervezete nem nevezhető nagyszerűnek, de a politikai harc eszközeként jól használható. Egyelőre úgy kell elfogadni, ahogy van, mert az igazi harcok az elkövetkező tíz évben lesznek. Az első francia alkotmány is vétójogot adott még az uralkodónak, és nem juttatott szavazati jogot a nőknek, de pályára állította a francia alkotmányozás folyamatát - jegyezte meg.
Az európai választásokra nemcsak az egységes zöld pártot kívánják létrehozni, de európai formátumú személyiségeket is színre akarnak léptetni - mondta, elismerve, hogy a zöldeknek egyelőre csak egy "Zidane-juk" (azaz klasszis "játékosuk") van, Joschka Fischer német külügyminiszter. A 68-as diáklázadások idején "vörös Danyként" elhíresült politikus ma is úgy véli, hogy van létjogosultságuk az utópiáknak, nemcsak a társadalmi mozgalmak talaján, hanem európai szinten is.