Lukács
7 °C
22 °C

Az EU egységesebb külpolitikát akar

2003.03.19. 02:50
Kapcsolódó cikkek (1)
Európának feltett szándéka, hogy az iraki válság után továbblépjen egy egységesebb közös kül- és biztonságpolitika kialakítása felé, amelyről mélyreható vitát kell folytatni - mondta kedden a görög külügyminiszter.
Jeórjiosz Papandreu az EU soros elnökségének nevében számolt be a külkapcsolatok tanácsának ülésén és az azt követő munkavacsorán folytatott vitákról, amelyek legfontosabb - de nem egyetlen - témája a küszöbönálló iraki konfliktus volt. Megállapította, hogy a tagországok egységesek voltak az elérendő célt - Irak lefegyverzését - illetően, de nem tudtak egyetértésre jutni az alkalmazandó módszerekről. Ezért nem is lenne értelme annak, hogy megpróbálják leplezni az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban támadt nézetkülönbségeiket.

A miniszter szerint mindamellett az elnökségnek változatlanul az a véleménye, hogy mindaddig, amíg az első bomba le nem hullik, keresni kell a békés megoldás lehetőségeit. Bárhogyan alakuljanak is a dolgok a továbbiakban, az unió legfőbb gondja az iraki néppel való törődés, Irak területi épségének és a térség stabilitásának a megőrzése, és ezekkel összefüggésben a közel-keleti békefolyamat jövője lesz - mondta Papandreu.

Az ENSZ szerepe továbbra is fontos

Az ENSZ-nek mindebben központi szerepet kell kapnia. Az EU sajnálja, hogy a világszervezetben sem jött létre egység Irak ügyében, és csak a történelem döntheti el, milyen lehetőségek vesztek el emiatt - fűzte hozzá. A válság egyik fő tanulságának azt nevezte, hogy őszinte párbeszédre lesz szükség a világ biztonságáról, a nemzetközi kapcsolatok rendszerének megszervezéséről, a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus problémájának kezeléséről.

Solana csalódott

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy "kudarcélményt" jelentett számára a diplomácia csődje a válságban. Ebből azonban szerinte energiát kell meríteni, és meg kell kísérelni azoknak az elemeknek a felkutatását, amelyeket illetően az uniós külpolitika egységes lehet. Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja két mozzanatot emelt ki. Egyrészt leszögezte, hogy ha - amint az egyre valószínűbbnek tűnik - fegyveres konfliktus robban ki, az EU készen áll a minden bizonnyal szükségessé váló humanitárius segítségnyújtásra. Másrészt ő is elismerte, hogy "rengeteg törött cserépdarab hever körülöttünk, és nagyon keményen kell majd dolgoznunk, hogy ismét összerakjuk ezeket".