További Külföld cikkek
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Erőszak és más szexuális vádak miatt állt bíróság elé a volt északír demokrata vezető és felesége
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
Magyarország a laekeni csúccsal az Európai Unió előszobájába lépett, sőt le is nyomtuk a nappali kilincsét. Az EU szempontjából nézve a magyarok már a spázjban vannak - idézi a legtöbb hétfői magyar napilap Orbán Viktor, az európai tanácskozás zárása után sajtótájékoztatón elhangzott szavait.
2004 a csatlakozás dátuma
A miniszterelnök méltón elégedett a belga elnökség végét jelentő EU-csúcs eredményeivel, hiszen ez az első alkalom, hogy az Európai Unió nemcsak céldátumot adott, de megnevezte azokat az országokat, amelyek a bővítés első körébe kerülhetnek. Ebben a tíz országos körben pedig ott van Magyarország is: a cél 2002 végéig a tárgyalások lezárása, illetve a 2004-es parlamenti választásokon való részvétel.
Érdekes azonban az, amit a zárónyilatkozat nem tartalmaz, de amiről - Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatása szerint - elvben sikerült megegyezni a találkozón: Magyarországot nem 20, hanem 22 hely illeti meg az Európai Parlamentben.
|
Hiányosságok még vannak
|
Történelmi pillanat: euró
A zárónyilatkozat "történelmi pillanatnak" és "döntő jelentőségűnek" nevezi, hogy január elején 300 millió ember egy közös valutát, az eurót kezdi el használni. A közös európai hadsereg és rendőrség felállításával is foglalkozik a dokumentum, az általánosságokon túl - NATO-val kell egyeztetni, szükség van a közös fellépésre, meg kell teremteni az intézményeket - pontos dátumokat nem szabnak meg.
Jön az európai alkotmány?
Ennél fontosabb az a szándéknyilatkozat, hogy "egyszerűbb" Európai Uniót kell teremteni, mely nagyobb demokráciát, átláthatóságot és hatékonyságot biztosít az európai polgároknak. Ezen célok elérésére a EU miniszterei úgy vélik, az intézmény működését biztosító négy alapszerződés elveit egy európai alkotmányban kellene összefoglalni. Az alkotmánnyal kapcsolatban egyelőre csak kérdések fogalmazódtak meg a nyilatkozatban, erről bővebbet a következő találkozókon tudhatunk meg. Az értekezleten viszont kiválasztották az "alkotmányozó gyűlés" vagy konvent - melynek feladata az unió intézményi reformjának előkészítése - vezetőjét, Valery Giscard d'Estaing volt francia államfő személyében.