Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Ma kezdődik az EU-alkotmány tárgyalása

2002.10.28. 11:00
Kapcsolódó cikkek (1)
Ma tárgyalnak az európai konvent tagjai a jövő Európai Uniójának alkotmányáról. Német-francia csata várható.
Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő a térség összetartozó államait Egyesült Európának nevezné, alkotmány-tervezete egy kormányközi szervezet képét rajzolja fel.

Európai Szövetségi Köztársaság?

A tanácskozáson vélhetően egy német képviselő javaslatát is napirendre tűzik. A szociáldemokrata parlamenti tag hétvégén ismertetett tervezete - a képviselő saját országának példájából merítve - egy valódi szövetségi Európát képzel el, tehát terve ellentétes Valéry Giscard d'Estaing kormányközti megközelítésével.

Jo Leinen terve szerint az Európai Bizottság "hivatalosan" is az EU kormánya lenne, elnökét pedig az Európa Parlament választaná meg. Az EU törvényhozás két kamarás intézménnyé alakulna: az Európai Parlamentből (Alsóház) és Európai Szenátusból (Felsőház) állna. Az EU védelmi ügyeiben a végrehajtás irányítását a bizottság három alelnökének egyikére bíznák, aki az Európai Tanáccsal működne együtt.

A kilépés lehetősége a közös pont

A Jo Leinen-terv alapján az EU tagországok kérhetnék, hogy kiléphessenek az unióból - a kérést az Európai Parlament, a szenátus és a tagországok parlamentjei többségének kellene jóváhagynia. E pont lényegével Valéry Giscard d'Estaing is egyetért, a kilépés lehetősége saját tervezetében is szerepel. Hírek szerint a két alkotmányozó e pontban egyöntetű javaslatát a 105 tagú konvent nagy része támogatja, sokan azonban úgy vélik: a kilépési klauzula bevezetése káoszhoz vezetne.

Giscard szerint egyébként csak önkéntes távozásra lenne lehetőség, arra nem, hogy hasonló mechanizmussal kizárjanak valamely országot az unióból, kivéve - mint arra már a nizzai szerződés is módot ad - az emberi jogok megsértésének esetét.

Népszavazások lennének az alkotmányról

Jo Leinen szerint az Európai Alkotmányt az unió polgárainak többségének, referendumon kellene elfogadnia, illetve a tagországok törvényhozásainak is ratifikálni kellene. Ha egy EU tagállam mégsem fogadná el az alaptörvényt, akkor eldönthetnék, hogyan szeretnének a jövőben az EU tagjai lenni, illetve, hogy el szeretnék-e hagyni az uniót.

Nincs csodálkoznivaló azon, hogy a német képviselő az angol és francia nyelv mellett a németet is az EU munkanyelvévé tenné.