Marad a nemzeti szuverenitás
A tervezet szerint az Európai Unió továbbra sem alakulna át közös szövetségi állammá, Európai Föderációvá, az unió alapértékeihez tartozó nemzeti szuverenitás továbbra is megmaradna. A szocialista politikus tervei szerint az EU a jövőben négy alapvető intézményre támaszkodna. Az egyik a csúcstalálkozó lenne, amelyen az EU államfői hoznák meg a legfontosabb döntéseket. Őket egy megválasztott uniós államfő irányítaná, akire - a magyar köztársasági elnökhöz hasonlóan - elsősorban reprezentatív szerep hárulna.
Kiszoruló ellenzék
Az államfők megválasztotta és az Európai Parlament által jóváhagyott új miniszterelnök venné át az Európai Bizottság elnökének szerepkörét és ő vezetné a bizottsági üléseket is. A bizottság tisztán végrehajtó testületté válna.
Minden nemzeti parlament négy képviselője alkotná azt az új szervet, amely az EU tanácsadói tisztét töltené be, míg a negyedik legfontosabb intézmény a bíróság lenne.
Az elképzelés alapján a miniszterelnök és intézménye a jelenlegihez képest hangsúlyosabb szerepkört kapna az EU-n belül. A nemzeti országgyűlések szerepe gyengülne, képviseletük a tanácsadó testületben valósulna meg, azonban ennek nemzetenkénti négy képviselője mindenütt a kormánypárt tagjai közül kerülne ki.
Javaslatok 50 évre
Mint ismeretes, a konvent a jövő év első felében teszi le javaslatait a kormányok elé, s új politikai és intézményi kereteket fog indítványozni a kibővített uniónak a következő 50 évre. A jelek arra mutatnak, hogy az EU-nak lesz alkotmánya, de hogy az milyen struktúrát tartalmaz majd, azt ma még megjósolni sem lehet. Már eddig is számos konkrét javaslat érkezett a döntés-előkészítőkhöz, akik - Giscard d´Estaing, a konvent elnöke szerint - néhány kivételtől eltekintve csupa reális "ötletet" mérlegelnek. Ezek sorát bővíti most a francia javaslat.