Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Európa nem kér több atomot

2000.09.13. 13:49
A világon jelenleg több mint 420 atomerőmű működik, melyek a föld energiaszükségletének 17 százalékát fedezik. Az üzemben lévő erőművek többsége biztonságosnak tartott, nyugati típusú rendszer. A volt Szovjetunió országaiban, Délkelet-Ázsiában és Kelet-Európában azonban kevésbé korszerű, szovjet gyártmányú reaktorok szolgáltatják az energiát, melyek biztonsági állapota legalábbis megkérdőjelezhető. A kelet-európai térség elavult technológiájú berendezései akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor napirendre került az Európai Unió keleti bővítése. Az Unió ugyanis nem fogadja szívesen az orosz nukleáris örökséget, annál is inkább, mert az európai politika az utóbbi években az atomenergia ellen fordult. Ennek oka elsősorban az, hogy a környezetvédő szervezetek egyre fontosabb szerepet töltenek be az európai politikában.
Az Unió nem fogadja szívesen az orosz nukleáris örökséget
A magyarázat egyszerű. Az energiatermeléshez fűtőanyagra van szükség, melynek elégetésekor égéstermék, hasznosíthatatlan hulladék marad vissza. A hagyományos fűtőanyagok, a gőz, a gáz, a szén, vagy az olaj égésük során szennyezik ugyan a légkört, de a káros anyagok viszonylag gyorsan lebomlanak. Az atomreaktor fűtőeleme, az urán, viszont egész más eset. Hatalmas készletekben áll rendelkezésre a világon, égésterméke azonban radioaktív marad felhasználását követően úgy negyven-ötvenezer évig. Sugárzó hulladékra pedig egyetlen európai országnak sincs szüksége.

Az EU csökkentené az atomenergia szerepét

Az Európai Unió atomenergiával kapcsolatos álláspontja az utóbbi években megváltozott. Németországban, ahol a környezetvédő zöldek kormányon vannak, törvény írja elő, hogy az atomerőművek energiatermelését fokozatosan csökkenteni kell. Az előírások szerint harminckét év múlva nem lehet működő atomreaktor az országban. Franciaországban, ahol több mint hetven atomblokk termel energiát, környezetvédelmi okokból bezárták az elavult technológiát alkalmazó reaktorokat. Svédországban népszavazással döntötték el, hogy 2010-ig fokozatosan leépítik az atomenergia termelést. Olaszországban az emlékezetes csernobili katasztrófa után leállították az összes reaktort. Ausztriában egy már felépített erőműtől vonták vissza a működési engedélyeket az utolsó pillanatban. Az uniós országok célja az, hogy új atomreaktor ne épülhessen, a meglévők energetikai jelentőségét pedig csökkenteni kell.

Ellenőrző szervezetek Európában
A nukleáris ipar minden országban állami felügyelet alatt működik. Az erre a célra létrehozott hatóságok feladata a nukleáris létesítmények engedélyezése, ellenőrzése, biztonságuk szavatolása. Az erőforrásokat az állam biztosítja, a hatékony működésért viszont a hatóság vezetése a felelős. Ez a hatóság Magyarországon az Országos Atomenergiai Hivatal. Az Európai Uniós csatlakozásnál a nukleáris létesítmények biztonságát és a helyi hatóságok működését együttesen vizsgálják. A hatóság működésének megítélésére jelenleg legelfogadottabb a bécsi székhelyű Nemzetközi

Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) követelményrendszere. A magyar atomhatóság felülvizsgálatát 1999-ben kérte Magyarország, ami 2000 májusában le is zajlott. A NAÜ által szervezett ellenőrzést végző Nemzetközi Hatósági Felülvizsgálati Csoport célja nem a minősítés, hanem az, hogy javaslatokat adjon a hatóság hatékonyabb működésére - tájékoztatta lapunkat Dr. Rónaky József az OAH főigazgatója.

Keleten szovjet gyártmányú reaktorok üzemelnek

Keleten más a helyzet. A volt szocialista országokban kevés kivétellel szovjet gyártmányú atomreaktorok üzemelnek, melyek közül csak kevés nevezhető biztonságosnak európai mércével mérve.

A legveszélyesebb blokktípus, az úgy nevezett RBMK, melyet a csernobili katasztrófa után nyilvánítottak végképp elavultnak. Ebből a típusból, (melynek grafitmoderátorában a láncreakció megállíthatatlan akkor is, ha egy baleset miatt a hűtővíz elfolyik, ahogy az Csernobilban megtörtént), már csak néhány dolgozik, elsősorban Litvániában, ahol a helyi szükséglet több mint 90 százalékát adják az életveszélyes erőművek. A másik orosz tervezésű reaktor a VVR, melynek két generációja van. Az első generációs VVR-eket az Unióval kötött szerződések alapján a keleti blokk legtöbb országában a közeljövőben bezárják. Az orosz VVR modernebb mutációja azonban eurokompatibilisnak mondható. Az EU a csatlakozásra váró országokkal előre egyeztetett: csak azokat az erőműveket ,,hozhatják" a leendő tagországok, amelyeket az Unió megfelelően biztonságosnak ítél.

Keleti körkép

A térség talán legbiztonságosabb ilyen erőműve Pakson van - tudtuk meg Rónaky Józseftől, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójától. A magyar reaktor is orosz tervezésű VVR 2-es, de fejlesztése, biztonságtechnikai korszerűsítése folyamatos. A paksi reaktort 1982-ben ,,fűtötték be" először, azóta meghatározó szerepe van a magyar energetikában, hiszen az évi össz-energiatermelés pontosan 38 százalékát adja. Az erőmű évi termelése 13 millió KWh körül mozog, ami Paksot a világ huszonöt legnagyobb atomerőműve közé emeli.

Az atomkor kezdete
Az atomkorszak úgy kezdődött, hogy Szilárd Leó felfedezte a láncreakciót. Ebben a folyamatban az uránatomot neutronok hasítják ketté, úgy, hogy közben pluszneutronok szabadulnak fel, melyek újabb atomokat vesznek célba, hasítanak, majd még többen lesznek és újra támadnak, közben pedig a szétrepülő uránrészecskék egymással és a neutronokkal ütközve is súrlódnak és fékeződnek, felszabadítva azt az energiát, amely a mai napig az emberiség legkoncentráltabb, legintenzívebb, és - katonai felhasználásakor pedig - legpusztítóbb erőforrása. Az első atomreaktorban, a chicagoi ,,atommáglyában" 1942. december 2-án 9.45-kor indult meg a folyamat. A világ vezető tudósai gyorsan felismerték a jelenség háborús jelentőségét is. Megszületett az első atombomba, működésbe léptek az első reaktorok.
Szlovákiában két helyen, Bohunyicében és Mohiban működik atomreaktor. Az utóbbi telephelyen VVR 2-esek termelik az energiát, Bohunyicében azonban még a régi, első generációs VVR-ek dolgoznak. Ezeket a szlovák államnak 2008-ig be kell zárnia.

Csehországnak jelenleg négy orosz tervezésű, de korszerűsített erőműve van, nem számítva a sokat vitatott temelíni blokkot, melyet megépítettek ugyan, de a nemzetközi tiltakozó akciók kétségessé teszik a reaktor beüzemelését. A Temelín 1 biztonsági szempontból megfelel ugyan a nemzetközi elvárásoknak, de a jelenlegi atomellenes politikai helyzetben az Unió nem akar leendő területén új atomerőművet.

Bulgáriában négy darab régi VVR és két modern blokk üzemel. Az elavult orosz reaktorokat uniós nyomásra előbb-utóbb bezárják, határidő azonban ebben az országban egyelőre nincs kitűzve.

Zöldek az atompártiak ellen

Ahhoz, hogy áram legyen, energia kell. Ehhez viszont hőre van szükség, amit a hagyományos fűtőanyagok használatánál lényegesen olcsóbban lehet előállítani atomreaktorral. Hagyományos fűtőanyagból minden évben több ezer tonnára van szükség egy erőmű működtetéséhez, egy atomblokk viszont évente ennek töredékét, körülbelül 50 tonna uránt használ fel. Az atomreaktorok közvetlenül nem szennyezik a környezetet sem, hiszen nem bocsátanak a légkörbe mérgező anyagokat, tehát a globális felmelegedés nem kérhető számon rajtuk.

Ezek az érvek rendszerint a láncreakciót országuk szolgálatába állító kormányok tisztviselőitől hangzanak el. Az utóbbi években azonban a világon egyre erősödő környezetvédelmi szervezetek sorra megakadályozzák az újabb erőművek üzembe helyezését és megerősödtek azok a lobbyszervezetek is, melyek a jelenleg működő reaktorok mielőbbi bezárása mellet törnek lándzsát. A környezetvédők érveit a Magyar Zöldek Szövetségének vezetője, Droppa Mihály ismertette.

Atomtemetők Magyarországon
Magyarországon jelenleg is folynak a tárgyalások egy, a paksi reaktor nukleáris hulladékát befogadó atomtemető létesítéséről Bánaapáti-Üveghuta térségében. A hulladéklerakó telep megépítését heves viták előzik meg, mert bár a bánaapátiak 1994-ben hivatalosan beleegyezésüket adták a veszélyeshulladék-lerakó kialakításához, a környező falvak tiltakoznak az atomtemető megépítése ellen. Érveik szerint ugyanis a nukleáris szeméttelep tönkretenné a Keleti-Mecsek természeti kincseit. Mivel korábban öt település is ellenezte a lerakó megépítését, jelenleg pedig mindössze egyetlen falu tiltakozik, többekben felmerült, hogy a környéken lakók meggyőződését anyagi juttatásokkal befolyásolták. A földtani szempontból alkalmasnak minősített területen az építkezést megelőző kísérleti fúrásokra a magyar állam eddig mintegy 2 milliárd forintot költött.

A nukleáris hulladékok kezelése szelektív gyűjtésből, mérésből, térfogatcsökkentésből, csomagolásból, átmeneti majd végső tárolásból áll. A végső tárolást Magyarországon éveken keresztül Püspökszilágy és Kisnémedi községek határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyén valósították meg. Mivel ez a tároló nem a paksi hulladék befogadására készült, kapacitása korlátozott, szükségessé vált egy kifejezetten Paks igényeire méretezett tároló megépítése. A feladat megoldására az Országos Atomenergia Bizottság programot indított 1992-ben.

A harminckét tagpártot számláló európai zöldekhez hasonlóan a magyar zöldek is atomellenesek. Szerintük a világ társadalmai mára egyértelműen elutasították az atomenergiát, mert az atom használata során keletkezett hulladék raktározása nem megoldott. A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis a veszélyes, radioaktív hulladékot atomtemetőkben raktározzák, vagyis egyszerűen elássák olyan mélyre, hogy az atomszemét több száz évig ne érintkezhessen a bioszférával.

Az amerikai és a kanadai atomcégek a zöld álláspont szerint azért adják el technológiájukat délkelet ázsiai országoknak, mert a környezetvédelmi szempontokat prioritásként kezelő országok nem építenek több erőművet. Azt a magyar környezetvédők is elismerik, hogy Paks a térség egyik legbiztonságosabb atomblokkja, de szerintük nem lenne szükség Magyarországon nukleáris energiaforrásra. ,,A meglévő és működő hagyományos erőművek energiaracionalizálásával ki lehetne váltani Paksot."- mondta a szervezet elnöke.

Az atompártiak ezt képtelenségnek tartják. Szerintük Magyarországnak szüksége van atomerőműre. A kérdés jelenleg itthon eldöntött. Paks üzemel, és minden valószínűség szerint nem emel ellene kifogást az EU sem, ahogy elfogadja majd a korszerűsített kelet-európai VVR 2-eseket is. Tény azonban, hogy Európa nem nézi jó szemmel a nukleáris veszélyforrásként számon tartott reaktorokat. A jelenlegi tendenciák szerint néhány évtizeden belül alig néhány tucat működő blokk marad a kontinensen.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!