Árpád
-1 °C
9 °C

EU-hadtest: jóindulatú amerikai hozzáállás

2000.11.27. 14:42
Mint arról az Index is hírt adott, november 21-én Magyarország is megtette felajánlást az újonnan létrehozandó európai hadseregbe. Hazánk 350 katonát - egy gépesített lövészzászlóaljat és egy rakéta-légvédelmi szakaszt - ajánlott fel a hatvanezer fősre tervezett, 2003-ra felállítandó eurohadtestbe. Az új hadsereg azonban több kérdést is felvet.
A ,,hadsereg" - szemérmes tisztviselők inkább csak hadtestként emlegetik - feladata válságkezelés, békefenntartás és humanitárius akciók elfolytatása volna olyan területeken, ahol az Egyesült Államok - illetve az amerikaiak vezette NATO - vonakodik maga is beavatkozni. Uniós parancsnokság alatt van bár, részt vesznek benne olyan államok is, amelyek NATO-tagok és hamarosan csatlakoznak az Unióhoz, köztük hazánk is.

Az első - és a tengerentúli szövetségeseket leginkább foglalkoztató - kérdés az, hogy vajon az új ,,katonai szövetség" - mert hiszen az EU nem állam a szó szorosan vett értelmében, inkább államszövetség - nem borítja-e fel a NATO-n belüli egyensúlyt. Washington szerint elsősorban a NATO feladata az európai biztonság szavatolása. A másik a költségek kérdése: tudják vállalni az európaiak - köztük hazánk - az ezzel várhatóan megnövekedett költségeket?

Az amerikaiak némi fenntartással, de optimistán szemlélik a tervet

Bár az amerikai sajtó nem egy olyan washingtoni tisztviselőt idézett - bár nem a jelenlegi adminisztráció köreiből -, akik szerint az új hadsereg, új struktúrájával, okozhat szervezeti problémákat, valójában nem sokan gondolják komolyan - a hisztérikus brit sajtótól eltekintve -, hogy az európai vállalkozás felboríthatja a NATO belső egyensúlyát, vagy akár ,,vetélytársa" lehetne az amerikaiaknak.

,,Igen valószínűtlen - legalábbis rövid- és középtávon -, hogy az új európai ,,hadsereg" a NATO kárára, vagy ahelyett cselekedjen. Helytelen és irreális is volna, ha az európaiak ilyesmire törekednének" - mondta el az Indexnek Christina Balis, az amerikai Center for Strategic and International Studies szakértője. ,,Hogy hosszútávon hogyan alakul a projekt jövője, több mindentől függ. Az európai fegyverzet modernizálása, az Unió gazdasági helyzetének alakulása, az Egyesült Államok európai befolyása, illetve a kontinens válsággócainak helyzete - mind-mind befolyásolhatják a vállalkozás alakulását" - fejtegeti Balis.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy az új hadsereg feladata különbözik a NATO-étól. ,,A NATO koszovói beavatkozása olyan eset, ami aligha fog megismétlődni. Az eurohadtestet pontosan ilyen célokra hozták létre, míg a NATO a tagjelöltek területi integritásának megvédéséért felelős. Elméletileg nincs rá ok, hogy összeakadjanak".

Sok amerikai tisztviselő és szakértő kifejezetten pozitívan áll az európai hadsereghez. ,,Ha az európaiak ezentúl többet tudnak a közösbe tenni, annál jobb. Eddig épp a gyengeségük volt inkább a probléma" - nyilatkozta a New York Timesnak Ivo Daalder, a Clinton nemzetbiztonsági kabinetjének volt tagja.

Az amerikai elnök kiléte aligha befolyásolja a projekt megítélését

A még mindig a választással elfoglalt két amerikai elnökjelölt véleménye nem tér el lényegesen. Bush, aki amúgy is csökkentené az amerikaiak jelenlétét Európában, támogatná, hogy az európai szövetségesek nagyobb súllyal vegyenek részt biztonsági kérdések megoldásában, különösen, ha az ő bőrükről van szó.

Al Gore itt sem csalja meg intervencionista önmagát, ellenezni azonban nem ellenzi az európai hadsereget - a Clinton vezette Fehér Ház általában véve jóindulattal szemlélte ezeket az óvilágbeli törekvéseit.

Az európai hadsereg
- 60 ezer 60 napon bevethető katona
- 40 ezer tartalék
- 400 repülőgép és 100 hadihajó
- 1 évig állomásoztatható sereg

Feladatai:
- humanitárius akciók
- békefenntartás, válságkezelés

Felajánlások országonként:
Németország: 13 500 fő
Nagy-Britannia: 12 500 fő
Franciaország: 12 000 fő
Olaszország: 6 000 fő
Spanyolország: 6 000 fő
Hollandia: 5 000 fő
Görögország: 3 500 fő
Ausztria: 2 000 fő
Finnország: 2 000 fő
Svédország: 1 500 fő
Belgium: 1 000 fő
Írország: 1 000 fő
Luxemburg: 100 fő
Dánia: 0 fő

Magyarország: 350 fő

A legtöbb tagnak hosszú távon többet kell költenie

A második kérdésre sem egyértelmű a válasz. Bár katona van elég - 100 ezer főt ajánlottak fel az EU-tagállamok erre a célra, ami tartalékkal együtt is bőségesen elég a hatvanezres sereg felállítására - az európai országok katonaságát nem válságkezelésre, hirtelen kivezénylésre (,,rapid reaction") tervezték. A felszerelés erre hiányos, és az új holmik - főként kommunikációs berendezések és szállítókapacitás - beszerzése igen sokba kerül, viszont az európai katonai költségvetés az elmúlt évtizedben - illetve azt megelőzően is - folyamatosan csökkent. Ugyan a csökkentés az amerikaiakra is igaz, ez az ország 1997-ben még mindig költségvetése 3,2 százalékát fordította hadi kiadásokra, míg Európa csak 2,2 százalékot (forrás: NATO). Az összes EU-tagállam együttes katonai költségvetése mindössze hatvan százaléka annak, amit az amerikaiak költenek. A koszovói háború után elfogadott védelmi fejlesztési kezdeményezés (Defense Capabilities Initiative) ugyan nem írt elő konkrét kiadásnövekedéseket, valójában a legtöbb ország számára ezt jelenti.

Hazánk részvétele nem igényel külön kiadásokat

A jelenlegi magyar erő fenntartását a Honvédelmi Minisztérium fizeti, ez három-négymilliárd forintot jelent évente. A minisztérium Védelempolitika Főosztályának elmondása szerint extra befektetésre és fejlesztésre nem lesz szükség, ,,csak azt adjuk az európaiaknak, amit a NATO-nak is."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!