Ambrus
-7 °C
3 °C

2002.12.11. 16:00
Románia, Bulgáriához hasonlóan kimarad a bővítés első köréből, várhatóan 2007-ben csatlakozik majd az unióhoz. Az ország leginkább az európai jogharmonizáció területén maradt le a többi tagjelölttől. Bár egyes törvényeket a parlament más elfogadott, a kormányzat gyengeségei miatt még nem kerültek gyakorlatba. Különösen nagy gondot jelent az emberi jogok kérdése, ezek közül is kiemelkedik a romákkal szembeni diszkrimináció és az árvaházakban felnövő gyerekek helyzete. Hiába tett kísérleteket a kormányzat a problémák kezelésére, az intézkedések a gyakorlatban nem vezettek számottevő javuláshoz. Annak ellenére, hogy a tagság kérdése egyelőre távolabb került, a csatlakozás nyolcvan százalékos támogatottsága magasabb a tagjelölt országok átlagánál.

Kattintson a nagyításhoz! Lakosság: 22,458 millió fő
GDP: 44,3 milliárd EUR
GDP/fő: 1 970 EUR
Munkanélküliség: 6,6 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 63,8 százalék

Bulgária, hasonlóan a jogharmonizációs problémákkal küzdő Romániához, leghamarabb 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz. A csatlakozás támogatottsága ennek ellenére kifejezetten magas, a lakosság közel háromnegyede igennel szavazna a társulásra. Az ország gyakorlatilag a tagság összes kritériumával hadilábon áll, az EU leginkább az igazságszolgáltatás gyengeségét és a romák elleni diszkriminációt kifogásolja.

Lakosság: 8,17 millió fő
GDP: 15,2 milliárd EUR
GDP/fő: 1 860 EUR
Munkanélküliség: 19 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 51 százalék

A tagjelöltek közül Törökország vár a legrégebben a csatlakozásra, már 1964-ben tagjelöltnek nyilvánították. Ennek ellenére a tagjelöltek közül egyedüliként Törökország esetében nem jelölték ki a csatlakozási tárgyalások kezdődátumát. A nagyrészt ázsiai ország számára a legnagyobb problémát az emberi jogok, különösen a kurd kisebbség helyzete jelenti. Gondot okozhat azonban az is, hogy a 2002-es választások eredményeként mérsékelt iszlámista párt került hatalomra. A kritikák hatására a politikai elit 2001-ben elkezdte a sajtó- és szólásszabadság kérdésének rendezését, valamint eltörölték a halálbüntetést is. A börtönökben nemrégiben lezajlott éhségsztrájk azonban rávilágított a büntetés-végrehajtásban uralkodó embertelen állapotokra. Összességében a szkeptikusok kételkednek a hangoztatott reformok gyakorlati megvalósulásában.

Lakosság: 65,3 millió fő
GDP: 164,5 milliárd EUR
GDP/fő: 2 530 EUR
Munkanélküliség: 9,9 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 52 százalék

A csatlakozás csupán formalitásnak tűnik Málta esetén. Szemben a kelet-európai tagjelöltekkel, az ország demokratikus berendezkedése mindenben megfelelt az EU elvárásainak. Ugyan az egységes jogrend elfogadása kisebb nehézségekbe ütközött, és a mezőgazdasági és környezetvédelmi direktívák elfogadásában erős a lemaradás, az igazi problémát a lakosság jelenti. A helyiek nagy többsége nem túl megértő az unióval szemben, a csatlakozás támogatottsága alig 39 százalék.

Lakosság: 0,39 millió fő
GDP: 4,0 milliárd EUR
GDP/fő: 10 340 EUR
Munkanélküliség: 5,3 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 33,5 százalék

Ciprus a csatlakozás majd minden kritériumát teljesítette és még a lakosság is szívesen látná az országot az egyesült Európában. Ennek ellenére mégis Ciprus okozta a legtöbb fejtörést az EU bővítési biztosának. Az szigetország északi részét a görög katonai junta puccsa után megszállta a török hadsereg, majd 1983 november 15-én kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Törökország fenyegetései szerint annektálja a csak általa elismert köztársaságot, amennyiben Ciprust a kérdés rendezése előtt veszik fel az unióba. Görögország azonban arra az esetre jelentette be a bővítési folyamat megvétózását, ha Ciprus kimarad az első bővítési körből. A fenyegetések hatására uniós közvetítéssel intenzív tárgyalások kezdődtek a sziget státusáról, a legfrissebb elképzelések egy svájci típusú államformát valószínűsítenek.

Lakosság: 0,671 millió fő
GDP: 10,1 milliárd EUR
GDP/fő: 15 177 EUR
Munkanélküliség: 4,0 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 47,7 százalék

Miután 1991-ben megvívta nyolcnapos háborúját a jugoszláv hadsereggel, Szlovénia gyakorlatilag érintetlenül került ki a balkáni háborúból. Az ország ezután gyors gazdasági fejlődésnek indult, hamarosan az egyik legfelkészültebb tagjelöltté vált. Az EU egyedül a szlovén határok jobb védelmét kéri, tartva a kelet felől érkező illegális bevándorlóktól. Hiába azonban a biztató eredmények, az ország lakossága meglehetősen apatikus a csatlakozással kapcsolatban. A közvélemény 41 százaléka csatlakozáspárti, 42 százalékuk bizonytalan.

Lakosság: 1,989 millió fő
GDP: 20,9 milliárd EUR
GDP/fő: 10 450 EUR
Munkanélküliség: 5,7 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 63,8 százalék

Éltanuló - jellemezhető röviden Csehország eddigi szereplése a csatlakozási tárgyalásokon. Bár az EU-t aggasztja a szervezet bűnözés, a korrupció és a régió csaknem összes államára jellemző, a roma kisebbséget sújtó diszkrimináció, a legjelentősebb akadályt a szomszédos Ausztria jelentheti. Az ország vezetői nem hajlandók elszakadni a múlttól, a magyar, német és osztrák tiltakozás ellenére sem hajlandóak érvényteleníteni a német és magyar kisebbség II. világháborús kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumokhoz. Mint ahogy ragaszkodnak az osztrák határ közelében épülő, csernobili rendszerű atomerőmű beindításához is. Hiába hangoztatják azonban, hogy Temelínt nyugati biztonsági rendszerekkel modernizálták, az erőmű számos meghibásodása jogos aggályokat ébreszt az osztrákokban. A csatlakozás támogatottsága a teljes népesség körében ugyan csak ötven százalékos, a referendumon várhatóan az EU-párti tábor sikerét hozza majd.

Lakosság: 10,27 millió fő
GDP: 63,3 milliárd EUR
GDP/fő: 6 200 EUR
Munkanélküliség: 8,0 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 68,6 százalék

Szlovákia polgárai egyszer már igent mondtak a bővítésre, legalábbis a jobbközép kormánykoalíció újbóli megválasztásával nem zárkóztak el véglegesen a csatlakozástól. Az unió vezetői a 2002-es választásokat megelőzően nyilvánvalóvá tették, amennyiben a szélsőséges nacionalista Vladimír Meciar ismét hatalomra kerül, az ország búcsút mondhat tagsági reményeinek. A veszély elhárult, az ország vezetői hozzá is kezdhettek a követelmények teljesítésének. Ezek legfontosabbika az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtése volt. Elmaradás tapasztalható azonban a korrupció elleni küzdelem és a romákat érő diszkrimináció szabályozása terén. A szlovákok ennek ellenére optimisták, a csatlakozás támogatottsága közel kétharmados.

Lakosság: 5,4 millió fő
GDP: 22,9 milliárd EUR
GDP/fő: 4 240 EUR
Munkanélküliség: 19,4 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 59,1 százalék

A maga 39 millió lakosával Lengyelország egyből jelentős szerepre számíthat az Európai Unióban. Már ha sikerül lezárni a csatlakozási folyamatot, melynek az ország esetében nem csak harmonizációs és gazdasági akadályai lehetnek. Az EU számára a legjelentősebb problémát a munkaerő 27 százalékát foglalkoztató, katasztrofális helyzetű mezőgazdaság okozza. Ehhez kötődik a lengyelek legtöbb félelme is: az ország vezetői tartva attól, hogy a nyugat-európai, főleg német befektetők felvásárolják a lengyel anyaföldet, tizenkét évre mentességet kértek a földeladásokra. Ennek ellenére egyre erősödik a főként gazdálkodó körében népszerű, erősen csatlakozás-ellenes Akciópárt. A csatlakozásról döntő népszavazáson legalábbis szoros eredmény várható.

Lakosság: 38,653 millió fő
GDP: 172,2 milliárd EUR
GDP/fő: 3 800 EUR
Munkanélküliség: 12,3 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 70,5 százalék

Litvánia esetében a gyakorlati problémák okozták a legtöbb nehézséget a csatlakozási folyamatban. Mivel a kalinyingrádi orosz enklávé az országon keresztül közelíthető meg, a litván hatóságok már 2003-ban átutazó vízumot kénytelenek bevezetni Oroszországgal szemben. Az EU és Oroszország között is feszültségforrásként fellépő problémát végül a nyugat-berlinihez hasonló zárt útvonalak tervével sikerült kiküszöbölni. Gondot okozott még az ország energiaellátását biztosító, elavult ignalinai atomerőmű 2009-re tervezett bezárása, a vilniusi kormány extra támogatásokat vár Brüsszeltől energiaigényeinek fedezésére. A csatlakozást a teljes népesség fele támogatja.

Lakosság: 3,696 millió fő
GDP: 8,5 milliárd EUR
GDP/fő: 2 300 EUR
Munkanélküliség: 13,0 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 13,1 százalék

Az ország lakosságának negyven százalékát kitevő, nagyrészt állampolgárság nélküli orosz kisebbség helyzete jelenti a csatlakozás legfőbb akadályát Lettország esetében. Bár az ország elfogadta az új nyelvtörvényt, mely immár lehetőséget ad az orosz nyelv használatára is, az EU még vár a gyakorlati tapasztalatokra. Az Európai Bizottság emellett a korrupció elleni erélyesebb fellépést és az előzetes letartóztatás körülményeinek javítását várja Rigától. A csatlakozás gondolata mindenesetre nem talált egyértelmű támogatásra a lakosság körében, a teljes népességre vetítve kevesebb mint ötven százalék szavazna igennel a bővítésre.

Lakosság: 2,417 millió fő
GDP: 13,4 milliárd EUR
GDP/fő: 5 540 EUR
Munkanélküliség: 16,5 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 64,6 százalék

Észtország kereskedelme nagy részét már most is az unió tagállamaival folytatja, az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés szintje a legmagasabb Kelet-Közép-Európában. Mindezek alapján zökkenőmentes csatlakozásra számíthat a politikai vezetés. A képet Észtország esetén is a kisebbségek helyzete árnyalja, az unió hangsúlyosabban érvényesítené az egyenlő elbírálás elvét. Még nem teljesen EU-kompatibilis az ország munkajogi szabályozása sem. A legfőbb problémát azonban a csatlakozás gondolatának népszerűtlensége, az észtek kevesebb mint fele támogatja azt.

Lakosság: 1,436 millió fő
GDP: 6,2 milliárd EUR
GDP/fő: 4 300 EUR
Munkanélküliség: 12,4 százalék
EU-ba irányuló export
(a teljes kivitel arányában): 76,5 százalék

Magyarország mind gazdaságilag, mind politikailag felkészült a csatlakozásra. Az unió bővítési bizottságának utolsó éves értékelő jelentése fennhangon dicsérte a közigazgatás reformját és a jól működő igazságszolgáltatást. A státustörvény kapcsán azonban még egyeztetnie kell szomszédaival, Romániával és Szlovákiával. A csatlakozásról döntő referendum végeredménye nem kétséges, a támogatók aránya a hetven százalékot is meghaladja.

Lakosság: 10,024 millió fő
GDP: 57,9 milliár EUR
GDP/fő: 5 660 EUR
Munkanélküliség: 5,7 százalék
EU-ba irényuló export
(a teljes kivitel arányában): 75,1 százalék

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!