Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Europara - gyarmati sorban, mák nélkül

Parázik az Európai Uniótól Ön, mert a csatlakozás után nem lesz többé mák, vagy csak nagyon drágán, gyógyszertárban? Se görbe uborka, disznóvágás, páternoszter? Retteg a megugró áraktól, a népvándorlástól, a brüsszeli bürokráciától? Fél, hogy gyarmati sorba jutunk már megint? Az Index utánajárt hiedelmeknek, jogos aggodalmaknak és nyilvánvaló baromságoknak egyaránt. Első rész.
Az EU-ban be van tiltva a mák (variáció: csak nagyon drágán lehet kapni, gyógyszertárakban).

Szerencsére nem igaz. A mák egyáltalán nincs betiltva az EU-ban. A szóbeszéd forrása az, hogy a vonatkozó közösségi szabályozás megkülönbözteti az étkezési mákot a magasabb alkaloidtartalmú ipari máktól, amiból kábítószert lehet előállítani. Ez a rendelet egyszerűen szigorúbb feltételekhez köti a máktermesztést, de az étkezési mákot nem érinti.

Az EU-ban be van tiltva a disznóvágás.

Nem igaz. Az idén életbe lépett, a közösségi jogrendhez igazított állatvédelmi törvény mindössze annyit ír elő, hogy az állatot levágása előtt el kell kábítani. A disznóvágás marad, az iszonyú visítozás nélkül.

Az EU-ban be van tiltva a görbe uborka.

Nem igaz. Valóban léteznek bizonyos "uborkagörbülési normák", ezek azonban nemcsak az Európai Unióban találhatóak meg, hanem a világkereskedelem különböző szabályozásaiban is. Az ok egyszerűen a csomagolás és a szállítás, ami olcsóbb, ha a görbe uborkát külön csomagolják az egyenestől.

Az EU-ban nincs 2,8 százalékos zsírtartalmú tej.

Sajnos igaz. Háromfajta tej van: "teljes" (3,5-3,7 százalékos zsírtartalom), "félig fölözött" (1,5-1,8 százalék), valamint "sovány" (max. 0,5 százalék). Sajnos ezt meg kell szokni, bár nem azonnal: a magyar kormány öt év átmeneti időt harcolt ki, vagyis 2009-ig még ihatunk 2,8 százalékos tejet.

A bővítés valódi célja a közép- és kelet-európai országok gyarmatosítása.

Egyáltalán nem. Ha a nyugat-európai államok "gyarmatosítani" akarnának bennünket, akkor nem vennének fel az EU-ba, hanem megállnának a mostani ponton. Ma már ugyanis szinte teljesen integrálódtunk hozzájuk gazdasági értelemben: piacunk védtelen, a vámok majdnem teljesen eltűntek, exportunk legnagyobb része az EU-ba megy, külföldi befektetőink jórészt nyugat-európaiak. Gazdaságunk egészségi állapota így jelentős részben Nyugat-Európától függ. Politikailag azonban senkik vagyunk, nincs beleszólásunk az ügyek intézésébe, a törvények, szabályok alakításába. A csatlakozás után ez megváltozik: Magyarország képviselői ott fognak ülni az európai intézményekben, szavazati joggal. Nem is kevéssel: 10 milliós népességünk a közepes államok közé sorol minket az EU-ban, ahol így több szavatunk lesz, mint például Ausztriának, Dániának vagy Svédországnak.

Magyarország EU-csatlakozása csak a hatalmi elitek és a velük szoros kapcsolatban álló külföldi nagyvállalatok érdekeit szolgálja.

Nem igaz. Egyrészt a tagállamok politikai elitjének nem egyértelműen jó az EU-tagság, hiszen "fejük fölé" odakerül még egy hatalmi szint (az európai), korlátozva önállóságukat, állandó kompromisszumokra és esetenként odahaza nehezen eladható megegyezésekre kényszerítve őket. (Más kérdés, hogy ezt a legtöbben elég jól kezelik: egyszerűen az EU-t vádolják minden kellemetlenségért.) Az üzletnek valóban jó dolog az Unió: eltűnnek a határok, közös a pénz, könnyebb lesz a szállítás, az export, sok fontos szabályozás harmonizálva van stb. Ez azonban - természetesen - nem rossz, hanem jó dolog. Ráadásul nem is jelenti azt, hogy nincsenek szigorú szabályok, például a fogyasztók védelméről, amelyeknek a vállalatoknak, legyenek akármekkorák is, meg kellene felelniük.

Végül pedig az "egyszerű emberek" élvezte előnyök is számosak és sokfélék. Eltekintve a kissé nehezen megragadható és absztraktnak tűnő vívmányoktól (amik persze, kis fantáziával beláthatjuk, nem is annyira absztraktak), mint például hogy az Európai Unió felmérhető történelmi távlatokon belül lehetetlenné teszi még egy európai háború kitörését, az integráció kimutathatóan fellendíti a gazdaságot, segíti a nálunk megszokottnál szinvonalasabb munkahelyi, fogyasztó- és környezetvédelmi, jogi és adminisztrációs normák elterjedését, a határok eltörlése és a közös pénz révén pedig megkönnyíti az utazást, a tanulást és a munkavállalást.

Az EU-csatlakozás drasztikusan megemeli az árakat, mindenki elszegényedik.

Nem igaz. Az Európai Unió mostani tagállamain belül is óriásiak az árkülönbségek: például a gazdag Finnországban két és félszer annyiba kerül egy üveg Coca-Cola, mint a viszonylag szegény Spanyolországban. Az Egyesült Államokban, ahol még sokkal egységesebb és nyitottabb a piac, szintén hatalmas árkülönbségek vannak a gazdagabb és szegényebb tagállamok, például New York és New Mexico között. Az árakat nem az határozza meg, hogy háromszáz kilométerrel nyugatabbra mennyibe kerül ugyanaz a termék, hanem az, hogy az adott térségnek mekkora a vásárlóereje - mennyi pénze van az embereknek. A határok eltűnése miatti nagyobb népmozgásnak persze árfelhajtó hatása van, de amennyiben a magyar átlagbérek nem növekednek drasztikusan a következő években, úgy az árak sem tudnak a jelenleginél sokkal jobban elszállni.

Az EU-csatlakozás tönkreteszi a mezőgazdaságot a megnövekedett verseny és az egyenlőtlen támogatási körülmények miatt (mint tudjuk, a mi gazdáinknak az első években kevesebb pénz jár majd).

Féligazság. Egyrészt a verseny nem fog számottevően nőni, mert a piacunk már most is csaknem teljesen nyitott: semmi nem akadályozza meg a spanyol, francia, belga élelmiszer-termelőket abban, hogy a magyarokkal versenyezve budapesti közérteknek adják el javaikat. A csatlakozás után a helyzet annyival javulni fog - mutat rá Csaba László EU-szakértő, a budapesti Közép-európai Egyetem professzora -, hogy életképesebb termelőink elkezdhetnek pályázni uniós támogatásokra, felvehetik a nekik járó pénzeket (még ha ez kevesebb is, mint amennyit mondjuk egy osztrák paraszt kap). Ez a magyar mezőgazdaság nagyjából fele. A másik fél helyzete romlani fog: ők eleve nagyon rosszul állnak, semmilyen uniós alapelvárásnak nem felelnek meg, nemhogy a környezetvédelmi normákat nem tartják be, de valószínűleg még rendes könyvelésük sincs. Hosszabb távon az ő helyzetüket a fokozódó tőkebeáramlás oldhatja meg, ami megnöveli majd a föld értékét. A földvásárlás tilalmának lejárta (erre átmeneti idő van) lehetővé teszi például, hogy a termelők hitelt vegyenek fel. "Igazán ez küzdi majd le a vidék szegénységét" - mondja Csaba László.

Az EU-csatlakozás tönkreteszi a kis- és középvállalkozásokat.

Ez sem ilyen egyértelmű. Az éles piaci verseny természetesen nem teszi könnyűvé a kisvállalkozók életét, de ez mindenhol így van. Nagy-Britanniában például a kisvállalkozások 60 százaléka az alapítást követő 3 éven belül tönkremegy. Az unió szabályozás viszont sokat segít: például az EU-ban tilos az a fajta állami támogatás, amit Magyarország adott a külföldi nagyvállalatoknak az elmúlt 12 évben. Ez a kisvállalkozások javára egyenlíti ki a versenyt. Az EU-ban érvényes gazdaságpolitikai előírások ezenfelül szigorú költségvetési politikára kényszerítik a tagállamokat, ami alacsonyan tartja az inflációt és a kamatlábakat. A csatlakozás tehát javítja a gazdasági környezetet, ezzel pedig a kis- és középvállalkozások járnak a legjobban, hiszen ők sokkal nehezebben vészelik át a nehéz időket, mint a nagy és tőkeerős multik. Az egységes piaci szabályozás szintén sokat segít.

Folyt. köv.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.