Mária
-6 °C
-2 °C

Europara - mások döntenek helyettünk?

Újabb csokor, az Európai Unióval kapcsolatos aggodalmat, hiedelmet, kérdést és választ gyűjtött össze az Index, hogy ne rettegjen Ön, és fejében világosság legyen homály helyett. Fél a nemzeti függetlenség elvesztésétől? Hogy a nagy országok majd mindent lezsíroznak helyettünk? Nem érti, hogyan lesz a határokkal? Na akkor.
Nem lesz beleszólásunk az Európai Unió irányításába, vagy ha mégis, hát biztos nem annyi, amennyi járna.

Az alap kelet-európai kisebbségi komplexuson és realizmusnak hitt sötét pesszimizmuson kívül ennek a félelemnek az egyik fontos forrása lehet, hogy egy darabig úgy volt, hogy Magyarország és Csehország kettővel kevesebb helyet kap az Európai Parlamentben, mint amennyi járna. Ennek egy tőlünk teljesen független belga-holland vita volt az oka, de végül rendeződött, és megkapjuk a népesség alapján dukáló 24 parlamenti mandátumot. (Összesen 732 képviselő ül majd az új EP-ben, összehasonlításul: 99 német képviselő lesz és 6 luxemburgi.)

Az Európai Unióban egyébként nem a Parlament a legfontosabb és legnagyobb hatalmú testület, hanem a Miniszterek Tanácsa, vagy csak simán Tanács. Ebben a tagállamok kormányainak képviselői foglalnak helyet, és ők hozzák a végső döntéseket. Egyes ügyekben elég a minősített többségi döntés, de a legfontosabb kérdésekben továbbra is minden tag, a legkisebbek is, vétóval bírnak. Igazán súlyos döntést nem lehet hozni minden egyes tagállam egyetértése nélkül, akár Franciaország az a tagállam, akár Luxemburg. A Tanácsban a szavazatokat méret alapján súlyozzák, de nem arányosan. Egyrészt politikai okokból a németeknek ugyanannyi van, mint a franciáknak, a briteknek és az olaszoknak, noha 20 millióval többen vannak. Másrészt az egész rendszer keményen torzít a kicsik javára. Ez a táblázat a szavazatok megoszlását mutatja az aktuális, Nizzai Szerződés szerint.

Németország - 29
Nagy-Britannia - 29
Franciaország - 29
Olaszország - 29
Spanyolország - 27
Lengyelország - 27
Románia - 14
Hollandia - 13
Görögország - 12
Belgium - 12
Portugália - 12
Magyarország - 12
Csehország - 12
Svédország - 10
Bulgária - 10
Ausztria - 10
Szlovákia - 7
Dánia - 7
Finnország - 7
Írország - 7
Litvánia - 7
Lettország - 4
Szlovénia - 4
Észtország - 4
Ciprus - 4
Luxemburg - 4
Málta - 3
Összesen - 345

A harmadik fontos európai intézményben, az Európai Bizottságban a bővítés után minden tagállamnak egy-egy biztosa foglal majd helyet, mérettől függetlenül. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor nincsen politikai hatalma, javaslattevő és végrehajtó kompetenciákkal bír csak, tulajdonképpen az EU-bürokrácia csúcsa.

Mindebből persze nem csak az következik, hogy nem kell attól félnünk, hogy figyelmen kívül hagyják a véleményünket, hanem az is, hogy a politikusoknak keményen be kell inteni, amikor az EU-t vádolják valamiért. "Az EU" ugyanis szinte semmi érdemiről nem tud dönteni a tagállamok jóváhagyása nélkül. Még nem tartunk ott, mint Amerika (ami, ugye, szintén szövetségi állam, csak az ottani tagállamoknak sokkal kisebb a függetlenségük).

Variáció: az EU-ban a nagyok döntenek, a kicsik meg mennek utánuk.

Mint láttuk, a döntéshozatal úgy van kitalálva, hogy a kis országoknak méretükhöz képest relatíve nagyobb hatalmuk legyen. Persze még így is nagyobb befolyása van Franciaországnak vagy Németországnak, mint lesz Észtországnak vagy nekünk. A kicsik ezen taktikázással szoktak segíteni, összeállnak kisebb-nagyobb csoportokba, hogy nagyobb legyen a hangjuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy így meglehetősen messzire lehet jutni. Ráadásul a fontos kérdésekben minden tagállam vétójoggal bír, tehát hiába egy esetleges francia-német-brit-spanyol-olasz-lengyel szövetség, mert ha mondjuk Szlovénia beint, annyi az egésznek. Példa: az EU a múlt héten ért egy 13 éve húzódó politikai vita végére, amelyben a megegyezést az apró Belgium, Luxemburg és Ausztria akadályozták. Mi volt a téma? A külföldi állampolgárok bankbetétjeinek megadóztatása - nem éppen a legsúlyosabb nemzetbiztonsági kérdés a világon.

Ez persze nem csak jó, hanem rossz is. Egy 25 tagú unió döntéshozatala megbénulhat, ha egy kétmilliós ország megvétózhat szinte mindent. Ezért az Európa jövőjéről és új alkotmányáról tanácskozó brüsszeli testület, a Konvent (amelyben a tagjelöltek is jelen vannak) éppen azt latolgatja, hogy korlátozni kellene a nemzeti vétó lehetőségét. Érdekes módon ezt inkább a nagy tagállamok ellenzik, nem a kicsik - kicsikből ugyanis most hirtelen nagyon sok lesz, nagy szavazóerővel. Nekünk éppenséggel az az érdekünk, hogy a közös döntéshozatali mechanizmusok megerősítésével tovább korlátozzuk a nagyok hatalmát.

Elvész a magyar állam szuverenitása, oda nemzetünk nehezen kivívott függetlensége.

Ez is csak egy variáció a fenti problémára. Bizonyos alkotmányos jogosítványok valóban átkerülnek az Unióhoz, de az ország alapvető függetlensége a rendszer felépítése miatt nem sérül. Fontos kérdésekben minden tagállam vétóval bír. Mit jelent az, hogy egy nemzetek feletti szervezet részévé válunk? Például azt, hogy az európai közösségi jog magasabb rendű lesz, mint a magyar. Ahol ütközés van a közösségi és a magyar szabályozás közt, ott a közösségi kell hogy érvényesüljön. A független magyar bíróságok "alárendeltjei" lesznek a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnak, annak döntései kötelezőek lesznek ránk nézve. (A Bíróságba minden tagállam ugyanannyi bírót küld.) Sok kérdésben elveszítjük az önálló politizálás lehetőségét: például nem lesz többé önálló kereskedelmi politikánk, annak irányítását a brüsszeli Európai Bizottság veszi át (a kereskedelmi megállapodásokról pedig a tagállamok közösen döntenek). Az eredeti gondolat a nemzeti szuverenitás csorbítása mögött az volt, hogy lehetetlenné tegye egy újabb európai háború kitörését. Persze ma már ez elképzelhetetlen, a közös ügyintézésnek és politizálásnak a legtöbb kérdésben inkább gyakorlati oka van: egyszerűen hatékonyabb együtt csinálni a dolgokat.

Ha nem tudunk angolul/németül/franciául, akkor buktuk.

Az Európai Unió hivatalos nyelvként ismeri el az összes tagállam hivatalos nyelvét. A jelenlegi unióban 11 hivatalos nyelv van (plusz az írek eredeti kelta nyelve félhivatalos), a bővítés után 21 lesz. Ez azt jelenti, hogy minden uniós állampolgárnak joga van az anyanyelvén "szólnia az EU-hoz" - olvasnia a hivatalos dokumentumokat, fordulnia az Európai Bírósághoz, az Európai Ombudsmanhoz. Az európai intézményekben valamennyi hivatalos nyelvet lehet használni, egy magyar képviselő tehát beszélhet magyarul az Európai Parlamentben: folyamatos szinkrontolmácsolás van minden nyelvre. A napi munkában persze ez nem mindig érvényesül, és egyre inkább teret nyer az angol. (Ennek az egésznek persze gyakorlatilag zéró hatása lesz a mindennapi életre; a postán továbbra sem fenyeget majd az a veszély, hogy a túlképzett ügyintézők csak ékes BBC-angolsággal hajlandóak kommunikálni velünk.)

A csatlakozás után eltörlik a határt Szlovákia és Ausztria felé, útlevél nélkül mehetünk Lisszabonig.

Idővel. A mostani tagok között már megszűntek a belső határok, egyes helyeken nem is egyértelmű, hol végződik az egyik ország, és hol kezdődik a másik. Nekünk erre egy kicsit még várnunk kell: amíg teljesen ki nem épül, fel nem készül az új tagok fogadására az egységes uniós határellenőrzési rendszer. Ez azt jelenti, hogy legalább 2006-ig csak útlevéllel léphetjük át az osztrák és szlovák határt. A belső határokról szóló, úgynevezett schengeni egyezményhez való csatlakozáshoz az EU-tagállamok egyhangú döntése lesz majd szükséges. Elvileg 2006 után ez gond nélkül meglesz: nincs semmi komoly gáz a határőrségünkkel, vagy egyéb ide vonatkozó kötelezettségeinkkel.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!