Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Europara - értéktelen nyelvvizsga, euró és vasfüggöny

Az Index EU-felvilágosítással foglalkozó illetékesei oktatás- és gazdaságpolitikai aggodalmait, idegenellenességét, a határon túli magyarok iránt érzett testvéri érzelmeit kezelik a legújabb Europara-cikkben.
Az EU-ban nem fogadják el a magyar állami nyelvvizsgát, "csak valami hatodik fokozatú EU-szart" (irces megfogalmazás, az Index hálás érte, köszönjük).

Ebből annyi igaz, hogy a Rigó utcai nyelvvizsgánkkal nem jutunk messzire a többi tagállamban, azt tényleg nem ismerik el. "EU-szar" viszont sajnos szintén nem létezik, közösségi szinten ezt a kérdést nem szabályozzák, vagyis ahány tagállam (vagy oktatási intézmény, ahova esetleg kell a nyelvvizsga), annyi elvárás. Létezik ugyanakkor pár nyelvvizsga, amely meglehetősen széles elismertségnek örvend: elsősorban a cambridge-i, az IELTS és a TOEFL. Ezeket Magyarországon is le lehet tenni, jórészt az adott ország kulturális kirendeltségén, francia esetén például a Francia Intézetben.

Értéktelen a magyar diploma a többi tagállamban (variáció: értéktelen a külföldi diploma Magyarországon).

Nem értéktelen a magyar/külföldi diploma, csak mivel oktatásra nem igazán van egységes közösségi szabályozás, nem automatikus az elismertsége a többi tagállamban. Ezért a diplomát, akárhol szereztük, tagállamról tagállamra honosítani kell (már ha úgy döntünk, hogy elköltözünk). Ezt az adott állam hatósága végzi, Magyarországon a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.). Létezik ugyanakkor néhány terület, ahol az EU-n belül egységesítették a képzést, az ő esetükben a honosítás egyszerű. Szerencsések tehát az orvosok, a fogorvosok, az ápolónők, az építészek, az állatorvosok, a gyógyszerészek és a szülésznők; ők mehetnek, amerre látnak, sok vacakolás nélkül.

Ugyanez az érettségivel (vö: hogyan mehetek másik tagállamba tanulni?)

Hasonló a helyzet, tagállamról tagállamra, iskoláról iskolára változik a követelmény. Ha gimnazisták vagyunk, és mondjuk Dániába mennénk egyetemre, akkor az ottaniakkal kell tisztázni, hogy milyen papírok kellenek. Vannak helyek, ahol csak fordítást kérnek az érettségiről, máshol teljes honosítás kell, amit az adott állam hatósága végez. Ennek részleteiről a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ vagy az adott állam nagykövetsége tud tájékoztatást adni.

Egyébként simán el lehet menni bármelyik államba tanulni, a diáknak csak egy betegbiztosítást kell tudnia felmutatni a tartózkodási engedély megkapásához. Hogy hogyan él meg, az már az ő baja - munkát a magyarok legalább két évig nem vállalhatnak a legtöbb tagállamban (lásd korábbi Europara). Persze sok helyen engedélyezik legalább a félállást a diákok számára. Ösztöndíjak is sok helyen vannak, akár az adott tagállam részéről, akár az EU-n keresztül. Utóbbit illetően forduljunk a Tempus Közalapítványhoz.

Külföldiek vásárolják fel az ingatlanokat és a földet, amivel az egekbe szöknek az árak (vö: német lesz a Balatonfelvidék, bérlők leszünk saját hazánkban).

Az ingatlanárak növekedése nem új jelenség, az ország - mondhatni - divatossá válásával ez a folyamat már tart egy ideje, és feltételezhetően az uniós csatlakozás is egy tényező. A hirtelen rohamtól ugyanakkor nem igazán kell tartani, mert a magyar kormány átmeneti időt harcolt ki a tárgyalásokon a külföldiek föld- és ingatlanvásárlására (elvileg ugyanis az Unióban mindenki ott vesz házat vagy földet, ahol akar, mint ahogy oda megy lakni is, ahova akar). A föld esetén ez a korlátozás úgy működik, hogy 2004-től számítva hét évig nem vehet magyar földet a külföldi, ha pedig a hetedik év végén a termőföld ára még mindig nem éri el az uniós szintet, akkor ez a moratórium újabb három évvel meghosszabbítható. Kivétel ez alól az a gazda, aki igazoltan és tartósan Magyarországon él már legalább három éve, és mezőgazdasági tevékenységet folytat az adott földterületen. Az ingatlanvásárlást úgy korlátozzuk, hogy a külföldieknek 2009-ig külön engedélyt kell kérniük a második otthon vásárlására, folytatva a jelenlegi gyakorlatot.

Oda a forint, jön az euró (variáció: marad a forint, nem jön az euró).

Nem tudom, hogy melyik a para, de a forint még marad egy darabig. Az euró bevezetéséhez egy sor kőkemény makrogazdasági feltételnek meg kell felelni, és pár évig eltart, míg be tudunk állni a rendszerbe. A mostani magyar kormány 2007-re tervezi a közös pénz bevezetését, meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Hogy ez jó-e nekünk, illetve hogy általában jó ötlet-e a közös pénz egy ilyen eltérő gazdasági jellemzőkkel bíró térségnek, mint az Európai Unió, arról a mai napig vitatkoznak a közgazdászok. Mindenesetre egyelőre nem történt katasztrófa, az euró nagyjából-egészében tisztességesen muzsikál, bár kétségtelen, hogy még csak négy éves (elektronikus formában már 1999-ben bevezették). Egyet fontos leszögezni: az euró része az Uniónak, bevezetése kötelező, nem választásos alapon történik. Az a három mostani tagállam, amely kitartott saját fizetőeszköze mellett (Britannia, Dánia és Svédország), még a közös pénz fogantatásakor kiharcolta magának ezt a jogot. A 10 új tagállamra ez nem vonatkozik, bár a bevezetés menetrendje nincs kőbe vésve.

Az euró megemeli az árakat, mert az átállásnál a boltosok ügyesen felfelé kerekítik a nemzeti valutáról átszámolt értéket.

Hogy ez valóban így van-e, arra természetesen lehetetlen teljesen megbízható választ adni anélkül, hogy komolyabb statisztikai adatokat vennénk szemügyre. Az Eurostat - az Európai Unió statisztikai hivatala - adatai szerint a közös pénz bevezetése mindössze 0,2 százalékkal járult hozzá az éves árnövekedéshez. Persze ha az alapállásunk az, hogy nem bízunk az euróban és ezért értelemszerűen az EU statisztikai ügynökségében sem, akkor ez mindegy is. Független felmérések ehhez annyit adnak hozzá, hogy bizonyos fogyasztói termékek - kávé, péksütemények, tej, cukrászdai holmik, ilyesmi - ára ennél nagyobb mértékben ugrott meg (ráadásul ezek szembetűnőbbek is, mint egy sor egyéb dolog, ami szintén befolyásolja az inflációt). Ez nyilván hozzájárult a borúhoz.

Új vasfüggöny ereszkedik le keleti és déli határainknál, elszigetelve minket a határon túli magyaroktól.

Az Index megfelelő elemzőcsoportja ugyan kicsit kétli, hogy az ukrán, román és ex-jugoszláv határon leereszkedő "vasfüggöny" (az Európai Unió külső határa) miatt olyan sok magyarnak fájna a szíve, de riporterünk jóhiszeműen belekukkantott ebbe a problémába is. A helyzet az, hogy csak az erdélyi magyarokat nem érinti a változás, ők továbbra is vízum nélkül, egyszerűen útlevéllel léphetik át a magyar határt (vagyis az EU határát). A Vajdaságban, Horvátországban és Kárpátalján élőknek viszont 2004. május 1-től, tehát csatlakozásunk dátumától vízumot kell kérniük a belépéshez. A felvidéki magyarokat ez az egész természetesen még ennyire sem érinti, mert Szlovákia velünk együtt csatlakozik az Unióhoz. Nekik 2004 után személyi is elegendő a határátlépéshez. 2006-2007 után, az úgynevezett schengeni rendszer bevezetésével pedig teljesen megszűnnek az államhatárok az új tagok közt is, vagyis mindenki mehet, amerre áll.

Másrészt a külső határ nem vasfüggöny. Jól őrzött, modern technikával, gyors beléptetőrendszerrel felszerelt határvédelemről van szó, aminek az a feladata, hogy csak azokat engedje be az EU-ba, akiknek van megfelelő papírjuk - de őket gyorsan és macera nélkül. Ez jogos, hiszen aki átlépi a keleti magyar határt, attól már nem kérnek többet útlevelet Lisszabonig. Szóval: vasfüggöny a haramiáknak, óvó gyepü az igazaknak.

Folyt. köv.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!