Vilma
-7 °C
2 °C

Europara - cigaretta, adózás, kilépés az EU-ból?

Ha még nem terelte el az Ön figyelmét a "közel-keleti helyzet", és érdekli egyáltalán az Európai Unió, akkor felvilágosító cikksorozatunk legújabb részében adózásról, moslékról, brüsszeli támogatásokról és az EU-ból való kilépésről tájékozódhat.
Felmennek a cigarettaárak.

Fel, mert az EU-ban magasabb a cigarettára kivetett jövedéki adó, a kiskereskedelmi ár legalább 57 százaléka. Becslések szerint ez a legkeresettebb cigaretták árát a kétszeresére emeli. Viszont a tárgyalásokon ennek bevezetésére átmeneti időt kaptunk, egészen 2008 végéig. A csapás tehát nem lesz azonnali, egyelőre nincs szükség kétségbeesett bevásárlásra. Az egységes uniós adókulcs oka egyszerű, a csempészetet próbálják így megakadályozni az olcsóbb országokból a drágábbakba.

Felmegy a benzin ára.

Nem megy fel, mert a benzinre kivetett jövedéki adó már most igazítva van az uniós normákhoz. (Illetve ettől még felmehet, de nem a csatlakozás miatt.)

Az europara saga

Europara 1. - gyarmati sorban, mák nélkül

Europara 2. - bürokrácia, korrupció és Monsieur Paternoster

Europara 3. - mások döntenek helyettünk?

Europara 4. - értéktelen nyelvvizsga, euró és vasfüggöny

Általában több adót kell majd fizetni.

A közvetlen adófajtákhoz az EU-nak semmi köze, ezért a csatlakozás ezeket nem érinti. A személyijövedelem-adót, társasági adót, miegyebet a magyar állam szabja meg, tehát ha felmegy, azért a kormányt tessék vádolni. Egyes közvetett adófajták esetén van némi uniós harmonizáció, ezeket tehát befolyásolja a csatlakozás: ilyen például a már említett, cigarettára kivetett jövedéki adó, ami biztosan felemeli a cigaretta árát, vagy az energiaadó, ami hosszútávon növelheti például a gáz és a villany költségét. Az ÁFA több területen is nőni fog: az éttermi díjszabás, a közétkeztetés, a fűtőanyagok és a távhőszolgáltatás esetén 12,5 százalékról 20 vagy 25 százalékra (ez a magyar kormánytól függ). Viszont nem rögtön a csatlakozás után, hanem csak 2008-tól. A gyógyszerekre, tankönyvekre, egyes orvosi eszközökre, csecsemőpelenkára kivetett 0 százalékos ÁFA 5 százalékra emelkedik, de ez is csak fokozatosan (és részben már meg is kezdődött).

Nem lehet kilépni az EU-ból, ha egyszer beléptünk, ott is maradunk.

A jelenlegi EU-alapszerződésben valóban nincs olyan kitétel, ami explicite lehetővé tenné az Unió elhagyását, vagy akár csak útmutatást adna arra, hogy mi van, ha valaki meggondolja magát. A probléma összetett. Az EU-csatlakozás elvileg visszavonható jogi aktus, vagyis a Magyar Országgyűlés dönthet úgy, hogy a közösségi intézményeknek a csatlakozással átadott jogköröket egyoldalúan visszavonja. Az uniós alkotmánymódosítás elvileg visszacsinálható, a csatlakozási szerződés felmondható. A gyakorlatban azonban a tagállamok túlságosan "egymásba vannak gabalyodva". Van egy csomó közös európai intézmény, program, közös európai költségvetés stb. Hogyan rendeznénk például a számláinkat, mi lenne a befizetésekkel? Mi lenne azokkal a vállalatokkal, magánszemélyekkel, akiket hazánk EU-tagsága közvetlenül érint? Milyen következményekkel járna rájuk, ha a magyar állam egyoldalúan felmondaná a csatlakozási szerződést? Mi lenne például azokkal, akik uniós állampolgárként elköltöztek egy másik tagállamba? Ezekről nem esik szó az EU alapdokumentumaiban, így a kilépés is macerás.

Néhányan felismerték, hogy ez nem biztos, hogy jó. Az EU új alkotmányát fogalmazó Európai Konvent, amelynek a tagjelöltek is tagjai, fontolgatja, hogy az alkotmánynak legyen egy "kilépési klauzulája". Ez lehetővé tenné, hogy aki meggondolja magát az egészről, az elhagyhassa az Uniót, szabályozott körülmények között. Ebben egyelőre semmiféle döntés nem született, az alkotmánynak még csak vázlata létezik. A vita egyébként jórészt elméleti, hisz eddig még senki nem akart kilépni az EU-ból.

Annál érdekesebb viszont, hogy mi lesz azokkal a tagállamokkal, akik nem fogadják el az unió új, most formálódó alkotmányát. A tagállamok kormányainak ugyan először mindenképpen jóvá kell hagyniuk a készülő dokumentumot, anélkül nincsen ügy, de elképzelhető például, hogy még ezután valamelyik ország népszavazást is kiír, és a nép nemet mond. Ilyesmi már előfordult, a Nizzai és a Maastrichti Szerződés esetén (az EU szabályait leíró, az uniót létrehozó kormányközi szerződéseket hívják így; a nizzai az aktuálisan érvényben lévő, a maastrichti pedig a kettővel ezelőtti). Akkor azonban nem volt életveszély, hiszen az új alapszerződés elutasítása csak annyit jelentett, hogy akkor marad a régi, az előző, az eggyel korábbi (az integráció alapszerződésről alapszerződésre halad előre, minden fontosabb reformot egy ilyen dokumentumban rögzítenek). A most készülő alkotmány azonban az eddigi alapszerződések helyébe lép. Vagyis ha valaki elutasítja az új alkotmányt, akkor hirtelen légüres térbe kerül, jogviszonya tisztázatlan lesz. Most akkor tag vagy nem tag? Az alkotmányozó Konvent még nem találta ki, hogy erre mi legyen a megoldás. Az egyik javaslat az, hogy legyen egy rendes, összeurópai népszavazás az alkotmányról, aminek eredménye az összes tagállamra vonatkozna. A másik az, hogy tagállamról tagállamra döntsünk. Aki nemet mond, az megszűnik az EU tagjának lenni, de a közös gazdasági térségnek továbbra is része marad. A vita folyik, meglátjuk.

Az EU alkotmányozási kisérleteiről itt és itt olvasson még.

Az EU-támogatások igénylése iszonyatosan bonyolult, ezért egy vagyonról csúszunk le.

Simán. A kis hazai agrártermelők jelentős részének helyzetét azért ronthatja a csatlakozás, mert egyáltalán nincsenek felkészülve arra, hogy a szigorú feltételek mellett kiosztott brüsszeli támogatásokat megpályázzák és befogadják. Sokaknak például még rendes könyvelésük sincs.

A probléma ráadásul nem csak abban áll, hogy a kisvállalkozások, gazdák stb. nem állnak készen a pénzek fogadására - maga a magyar állam sem teljesen felkészült. A támogatások körülbelül 80 százalékát tagállami szinten költik el, és nekünk kell kiépítenünk a saját intézményrendszerünket ennek lebonyolítására. Ez nem megy zökkenőmentesen: egy március eleji európai parlamenti jelentés szerint például a SAPARD előcsatlakozási program támogatásainak eddig csak 9 százalékát fizették ki, mert a tagjelölt országok nem készültek fel időben. Első éves agrártámogatásainkat (164 millió eurót) teljes egészében veszély fenyegeti, mert a magyar hatóságok lassúsága miatt Brüsszelben még nem hagyták jóvá a kifizetések megindításához szükséges mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet.

Ez rosszul hangzik és az is, de - hö-hö - nem csak az új tagokat érinti. Az EU különböző támogatási alapjaiban rendszeresen marad pénz, mert a tagállamok képtelenek határidőre és a szabályoknak megfelelően pályázni és költeni. A 2002-es közösségi költségvetés konkrétan 7 milliárd euró felesleggel zárt emiatt (az egész éves költségvetés kb. 100 milliárd euró). Ráadásul a szabálytalanul elköltött támogatásokat a tagállamoknak vissza kell fizetniük. A görögök tavaly a nekik járó agrárkifizetések 25 százalékát (!) adták vissza Brüsszelnek (hagyományosan nekik megy a legrosszabbul az EU-támogatások elköltése). Vicces: az új tagoknak az első 5 évben egyszerűsített rendszerben kell pályázniuk az agrártámogatásokra, pont emiatt.