Az Európai Bizottság kiállt a meghurcolt lengyel újságíró mellett

július 18., 20:41 Módosítva: 2017-07-19 00:11:56
105
Egy független lengyel tévécsatorna brüsszeli tudósítója a lengyel jogállamiságról kérdezte az Európai Bizottságot, a lengyel állami médiában manipulátornak bélyegezték. A Bizottság szóvivője a tudósító védelmére kelt.

Dorota Bawołek, a lengyel független Polsat TV-csatorna brüsszeli tudósítója múlt csütörtökön megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjétől a szokásos napi sajtótájékoztatón, hogy a Bizottság hogyan reagál a lengyel parlament egy nappal korábbi döntésére, amely átalakítja a lengyel igazságszolgáltatás egyik csúcsszervének a működését.

A lengyel parlament alsóháza, a Szejm által megszavazott törvény megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a Szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma. A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek.

A kormánypárt szerint az új jogszabályok átláthatóbbá teszik és felgyorsítják a bíráskodást, az ellenzék azonban úgy látja, hogy az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást.

 

Tovább

Európai Bizottság: röhejes Orbán sorosozó-migránsozó állítása

július 17., 20:18 Módosítva: 2017-07-18 13:08:39
1898
Szinte zavarba ejtő, hogy reagálni kell rá, annyira röhejes – reagált Frans Timmermans az állításra, hogy Soros György egymillió migránst hozatna Európába az EU-val.

Berágott az Európai Bizottság kettes számú embere azon, ahogy a magyar kormány kapcsolta össze a sorosozást, a migránsozást és a brüsszelezést. „Olyan vádak hangzottak el Magyarországon különböző csatornákon keresztül, sajnos kormányzati körökből is, hogy az Európai Bizottság érintett lenne tervek végrehajtásában, amelyekkel a feltételezések szerint évente egymillió migránst hoznának Európába” – írta Frans Timmermans.

Orbán Viktor július elején beszélt arról, hogy Soros György bevándorlási tervét hajtják végre Brüsszelben, amivel egymillió bevándorlót hoznának be. Szerinte olyan európai menekültügyi hatóságot is terveznek, amely elvenné a hatáskört a tagállami hatóságoktól, hogy eldönthessék, „kit fogadunk be".

Tovább

Indul a brüsszeli eljárás a civiltörvény miatt

július 13., 12:11 Módosítva: 2017-07-13 21:54:23
683
Három ponton kifogásolja a civiltörvényt az Európai Bizottság. A CEU-törvény vizsgálatában pedig szintet lép a brüsszeli testület.

Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban – adta hírül az Európai Unió ellenőrző testülete csütörtökön.

A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be bizonyos típusú civil szervezetek számára, hogyha évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi finanszírozásban részesülnek. A szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét.

Gondosan tanulmányoztuk a civil szervezetekről szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak.

Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.”

Három pontban kifogásolja az Európai Bizottság a civiltörvényt:

  • indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.
  • indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását az Európai Unión belül. „A nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett civil szervezetek számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.”
  • „A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.”

A felszólító levél az első hivatalos tájékoztatási kérelem, egyben a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar hatóságoknak egy hónapon belül kell válaszolniuk a Bizottság érveire. 

Tovább

Évi 45 milliárd forintot költünk ezentúl megújuló energiára

július 12., 13:44 Módosítva: 2017-07-12 22:21:43
460
Brüsszelben jóváhagyták a több tízmilliárdos magyar zöldenergia-támogató programot.

Idén januárban lépett életbe a megújuló villamosenergia-termelést támogató rendszer (Metár), amelyik 45 milliárd forintos éves költségvetéssel ösztönzi a zöldenergia-termelést Magyarországon. Az Európai Bizottság kedden nyomta rá a pecsétjét az állami támogatási tervre.

Minden állami támogatási program meg kell, hogy feleljen ugyanis az európai közösségi szabályoknak. Ezek a szabályok biztosítják, hogy ne érje versenyhátrány más országok cégeit, hogy ne torzuljon a szabad európai piac. Az uniós jóváhagyás egyik feltétele az volt, hogy 2017-től Magyarország részben megnyitja a  támogatási programját a külföldi termelők előtt.

Az uniós országok abban egyeztek meg, hogy 2020-ig az EU energiafogyasztásának legalább 20 százalékát megújuló forrásokból kell biztosítani. Ebbe az erőfeszítésbe illeszkedik a magyar program.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Haladni akarunk a tiszta energia felé környezetünk, de Európa gazdaságának növekedése érdekében is. A magyar támogatási program növelni fogja a zöld energia arányát Magyarország energiaszerkezetében, miközben megőrzi a versenyt a villamosenergia-piacon. A mai napon jóváhagytuk a programot.”

Háromféle kategóriában lehet támogatásra jelentkezni:

  • A kötelező átvételi támogatás a kis (500 kilowatt alatti teljesítőképességű) létesítményekre és demonstrációs projektekre korlátozódik.
  • Az 500 kilowatt feletti teljesítőképességű létesítmények a villamos energia piaci árán felül prémiumot kapnak, a létesítmények a piac jelzéseit követik.
  • Az 1 megawatt feletti teljesítőképességű létesítmények és a szélerőművek esetében a prémium meghatározása és a kedvezményezettek kiválasztása versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban történik.

– áll az Európai Bizottság közleményében

Tovább

A civiltörvény miatt is uniós eljárás jön

július 12., 09:12 Módosítva: 2017-07-12 13:56:28
412
Csütörtökön indíthat az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény miatt, a CEU-ügyben pedig továbblép.

A civiltörvény miatt is kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság, értesült a Bruxinfo. Az uniós testület havonta hirdeti ki, milyen ügyekben kezd vizsgálatot vagy lép új szakaszba.

A júliusi csomagban, amelyet most csütörtökön fognak bejelenteni, már a külföldről – akár közvetlen uniós forrásból – támogatást kapó civil szervezeteket szerintük megbélyegző magyar jogszabály is benne lesz.

Tovább

Mennyire szilárd Orbánék közép-európai szövetsége?

július 11., 18:29 Módosítva: 2017-07-22 22:58:22
49
Magyarország vette át a hónap elején a visegrádi négyek vezetését, miközben többen már a lehetséges riválisok és egy belső törésvonal miatt temetik a közép-európai összefogást.

A visegrádi együttműködés soha nem volt annyira szoros és hatékony, mint most

– jelenti ki vasárnap óta gyakorlatilag naponta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez az EU legerősebb szövetsége.

Tovább

Rekordszámú uniós eljárás zajlik Magyarországgal szemben

július 11., 06:25 Módosítva: 2017-07-13 21:54:23
464
Legutóbb öt éve futott ennyi uniós kötelezettségszegési eljárás ellenünk, mint most. A legtöbbjük régóta húzódó ügy, sok az egy résztvevős közbeszerzés. De uniós szinten ezzel a csúccsal is csak a középmezőnyben vagyunk.

Múlt hét végén megjelent az éves jelentés arról, hogy hogyan alkalmazzák az EU-s országok az uniós jogot. A tavalyi adatok szerint ötödével ugrott meg a kötelezettségszegési eljárások száma. Ilyet akkor indít az Európai Bizottság, ha egy közösen meghozott szabályt későn, rosszul vagy sehogy sem alkalmaz valamelyik uniós tagállam.

Mik azok a kötelezettségszegési eljárások?

Miután a tagállamok és általában az Európai Parlament közösen meghoznak egy uniós jogszabályt, azt sokszor át is kell ültetni a nemzeti jogba. Ha ez lassan, vagy egyáltalán nem megy, akkor az adott országot kötelezettségszegési eljárással tudja rábírni az Európai Bizottság, hogy tegye meg. Akkor is ilyen indul, ha egy nemzeti jogszabály figyelmetlenségből vagy szándékosan szembe megy azzal, amit uniós szinten közösen elfogadtak.

Ilyenkor az Európai Bizottság általában először érdeklődik, hogy mi a helyzet (pilot), és ha a kormánynak nem sikerül meggyőzni, hogy minden rendben, jön az eljárás. Ez oda-vissza levelezésből áll, de ha nem tudnak közös nevezőre jutni, perre vihetik az ügyet az Európai Unió Bíróságán, aminek pénzbüntetés lehet a vége.

Tovább

Budapestet, Győrt, Pécset és Szegedet promózza az EU

július 7., 08:58 Módosítva: 2017-07-07 12:51:51
294
168 európai „kulturális és kreatív város” közé került a négy magyar település. Budapest több kategóriában is az első ötben végzett.

Harminc európai ország 168 városát rangsorolta az Európai Bizottság egy csütörtökön elindított internetes alkalmazásban, a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjében. Két évig dolgoztak rajta, hogy tudományos igénnyel össze tudják hasonlítani azokat az európai városokat, ahol a legpezsgőbb a kulturális élet, a legerősebb a kreatív gazdaság, és a környezet a legtöbb lehetőséget teremti a kibontakozásra.

Azok a városok kerültek be a kutatásba, amelyek már voltak vagy lesznek Európa Kulturális Fővárosai, elnyerték az UNESCO „Kreatív városok” címet, vagy legalább két nemzetközi fesztiválnak adnak rendszeresen otthont.

Magyarországról Budapest, Győr, Pécs és Szeged került be a keretbe. Az összetett lista élén Párizs, Koppenhága, Eindhoven, Amszterdam és Luxembourg végzett, de a magyar települések mind jól teljesítettek a sajátjukhoz hasonló méretű városok között.

Huszonkilenc mutató alapján hasonlították össze és pontozták a városokat. A kulturális pezsgést például az alapján mérték, hogy a lakosság arányában hány történelmi, kulturális vagy művészeti látnivalót ajánl a Tripadvisor, hány színház van, és hány színházi előadás megy éppen, hány mozijegyet adnak el, és a lakosság mennyire elégedett a kulturális élettel. A gazdaság kreativitását többek között az alapján értékelték, hogy hányan dolgoznak a kulturális és tudományos szektorban, hány információs technológiai (IT) és dizájn szabadalmat adnak le hároméves átlagban. A lehetőségteremtő környezetet az egyetemre, főiskolára járó hallgatók száma, a külföldi lakosok aránya, a külföldi hallgatók aránya, a repölőjáratok, vonatok és az autós közlekedés sűrűsége alapján határozták meg.

 

Tovább

Európa kéz a kézben a japánokkal

július 6., 10:35 Módosítva: 2017-07-06 14:13:28
81
Komoly gazdasági együttműködésre lép Japánnal az EU az év végéig. A japán miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben tárgyal az utolsó simításokról.

Stratégiai partnerünk lesz Japán az év végére, erről állapodnak meg csütörtökön Brüsszelben a távol-keleti ország és az Európai Unió vezetői. Négy éve tárgyalnak a gazdasági együttműködésről, az egyeztetések most értek a célegyenesbe.

 

Tovább

Óriási bírságot kapott az EU-tól a Google

június 27., 13:13 Módosítva: 2017-06-28 09:20:54
210
Visszaélt a keresője erőfölényével, közel 750 milliárd forintnyi eurót kell becsengetnie.

Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós (közel 750 milliárd forintos) bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. Ennyiből nagyjából hatszor kijönne a vizes vb elszabadult, most valahol 127 milliárd forint körül tartó költségvetése.

A társaság visszaélt a keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő előnyt biztosított egy másik saját szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítójának. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos szerint így a cég a „magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció lehetséges előnyeitől.”

A vállalatnak 90 napja van, hogy változtasson, különben kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ez elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának öt százalékát.

Tovább

Új Kohl–Mitterand éráról beszél a francia elnök

június 24., 08:05 Módosítva: 2017-06-24 16:32:56
119
Francia-német erődemonstrációval húznák ki a csávából a magába fordult Európai Uniót. Komolyan beindult a brexit-vita. Első pont: mi lesz a Nagy-Britanniában élő külföldiekkel. A külkereskedelemben is a sarkára áll az EU.

A pénteki uniós csúcstalálkozó után egyszerre tartott sajtótájékoztatót Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Együtt is készültek föl a találkozóra, és egymást visszhangozva szólaltak föl a  tanácskozáson. A tökéletes összhangból, amivel egymás mellett álltak, úgy tűnik, rátaláltak a nagyon régi receptre, hogy Európa azzal tud erőt sugározni kifelé és befelé is, hogyha a két legerősebb állama közös hangon szólal meg.

„Amikor Németország és Franciaország szimbiózisban van, Európa előrelép – mondta Macron – persze ez nem elégséges feltétel, de mindenképpen szükséges.” Nagyon rugalmasnak és strapabírónak nevezte a francia-német kapcsolatot, és a volt német kancellár, Helmut Kohl közelgő temetése kapcsán arról beszélt, hogy a két kormány közötti mostani együttműködés arra emlékezteti, amikor Kohl összefogott Francois Mitterand francia elnökkel, és ennek köszönhetően megerősödött az európai projekt.

Július 13-án közös kormányülést tart a két ország. Arról nem akart beszélni a két vezető, hogy hosszú távon milyen területeken képzelik el az összefogást, de azt biztosra vették, hogy a védelempolitika, biztonság, a bevándorlás, a kereskedelem, a terrorizmus elleni harc, Európa digitális fejlesztése, az oktatás és a kultúra témájában már a következő pár hónapban közös programokkal fognak előállni.

 

Tovább

Orbán: A francia elnökkel való barátságunk férfiasan kezdődött

június 23., 19:14 Módosítva: 2017-06-24 14:26:56
75
Kölcsönös tiszteletet ígért egymásnak a francia elnök és a magyar miniszterelnök, de a viták nem tűnnek el maguktól.

„A francia elnökkel való barátságunk, az férfiasan kezdődött, ebben semmilyen meglepetés nincsen – mondta Orbán Viktor pénteken a megbeszélés után, amelyet a visegrádi országok vezetői Emmanuel Macronnal tartottak. – Arra jutottunk a végén, és ezt szó szerint elmondta a francia elnök és én is, hogy az együttműködésünknek az alapja a kölcsönös tisztelet, és erre mindkét fél számíthat a jövőben. Ki is jelöltük azokat a kérdéseket, amelyekben ebből kiindulva pragmatikus megállapodásokat hozhatunk majd.”

Azon vitatkoznak a legtöbbet, hogy mekkora fizetésük lehet azoknak a közép-kelet-európai munkavállalóknak, akik az otthoni cégükkel állnak szerződésben, de Nyugat-Európában dolgoznak. A francia szakszervezetek kézzel-lábbal tiltakoznak ellene, hogy román, magyar, lengyel és más, a mi régiónkban működő építőipari cégek elhappolják a franciák elől a építkezési projekteket, mert olcsóbban elvégzik a munkát, mint a francia vállalatok. Többek között úgy tudják ezt megtenni, hogy kevesebbet fizetnek a munkásaiknak, mint amennyit a helyi törvény szerint egy francia cégnek kell fizetnie a saját alkalmazottainak. Ha az alapfizetés ugyanaz, még mindig alá tudnak vágni a kelet-európai cégek a nyugati áraknak azzal, hogy például szociális jogcímen kevesebb juttatást adnak, mint amennyit egy franciának kell, hogy fizessen a cége.

Évek óta zajlik a vita az európai uniós intézményekben, hogy hogyan lehetne igazságos megoldást találni, úgy, hogy a nyugat-európai gazdaság továbbra is jól járjon az olcsó munkaerővel, a munkások továbbra is dolgozhassanak Nyugat-Európában olyan fizetésekért, amelyek még így is jóval magasabbak annál, mint amit otthon kapnának, és a francia szakszervezetek se borítsák rá az asztalt a párizsi kormányra. A „munkavállalók kiküldetése” című irányelv szól erről a dilemmáról.

Az ügy szóba került a pénteki találkozón is, és Orbán Viktor azt nyilatkozta róla: „ha a következő néhány hónapban a szakértőink dolgoznak, akkor megállapodásra is juthatunk. Ezt most nem zárnám ki.”

„Kompromisszumkészek vagyunk, mert ez egy olyan vita, amit nem tudunk teljes mértékben megnyerni. Ilyenkor kell kompromisszumot kötni. Pontos felmérésére van szükség, hogy hány magyar emberről beszélünk, a készülőfélben lévő szabályok hány embert fenyegetnek még. Nincsenek betonbiztos alapok, de a kompromisszum bármilyen dimenzióban elképzelhető” – fejtette ki az álláspontját a miniszterelnök.

 

Tovább

John Lennon-rajongó az Európai Tanács elnöke

június 22., 20:18 Módosítva: 2017-06-23 00:56:49
19
Olyan Európát építünk, amelyik megvédi a polgárait, visszhangozták az uniós vezetők a brüsszeli csúcstalálkozójukon.

„Hozzákezdtünk, hogy megformáljuk azt az Európát, amelyik megvédi a polgárait” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az európai uniós csúcstalálkozó szünetében csütörtökön. A terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás hatásait sorolta föl olyan veszélyekként, amelyekkel szemben az Európai Uniónak fel kell lépnie.

Két döntést hoztak az uniós kormányfők és államfők csütörtök délután, amely elkezdheti felépíteni a saját magát megvédeni képes Európát.

  1. Szeretnék, ha a közösségi médiáról villámgyorsan, automatikusan le lehetne szedni a terrorizmusra biztató üzeneteket, nyomon követni a terrorizmusra felbujtó szervezetek és a célközönségük közötti kommunikációt. Ezt azt jelenti, hogy olyan alkalmazások fejlesztését fogja támogatni az Európai Unió, amelyek kiszűrik a gyanúsan terrorizmusra felbujtó tartalmakat a Facebookon, a Twitteren és a többi hálózaton. Mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartanák a felhasználók privát szférához való jogát, hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár.
  2. Az uniós országok a jövőben össze fogják hangolni a katonai védelmi fejlesztéseiket. A következő három hónapban fogják eldönteni, hogy melyik országok vesznek részt ebben az új együttműködésben, milyen feltételekkel, és mit fognak vállalni. Nem lesz kötelező mindenkinek belépni, de az ötletet nagyon erősen támogató Franciaország és Németország szeretné, ha mindegyik, a brit kilépés után az unióban maradó tagállam szerepet vállalna benne. Felállítanak egy közös európai pénzalapot is, amelyet védelmi fejlesztésekre lehet fordítani.

Donald Tusk, a csúcstalálkozó elnöke történelmi lépésnek nevezte ezt a döntést. Jean-Claude Juncker, az Európai Unió kormányaként működő Európai Bizottság vezetője arra emlékeztetett, hogy már a 2009-ben életbe lépett uniós alapszerződésben, a Lisszaboni Szerződésben is lefektették azt a lehetőséget, hogy az EU országai közös védelmi politikát folytassanak, de azóta nem használták ezt az opciót. Juncker felsorolta, hogy nagyon is van hova fejleszteni az uniós védelem hatékonyságát: „178 féle fegyverrendszerünk van az Európai Unióban, míg az USA-ban csak 37. 17-féle tankot használunk, miközben az USA csak egyet. Feleannyit költünk védelmi kiadásokra, mint az Egyesült Államok, de a hatékonyságunk csak 15 százaléka az amerikainak.”

 

Tovább

Orbán kihagyja a rendkívüli plakátszavazást

június 22., 15:19 Módosítva: 2017-06-23 09:05:38
128
„Új fiú a francia elnök, a belépője nem túl biztató, de majd biztos kiismeri magát”, mondta a kormányfő Emmanuel Macronról Brüsszelben. Orbán Viktor arról is beszélt, nem várható, hogy hazatér a pénteki parlamenti szavazásra.

Orbán Viktor a brüsszeli uniós csúcs előtt nyilatkozott röviden a sajtónak. Az RTL Klub és az ATV arról kérdezte, hogy nem hiányzik-e majd a szavazata a pénteki parlamenti ülésen, amikor a plakáttörvényt szeretné jóváhagyni a kormánytöbbség, és minden voks kelleni fog, hogy meglegyen a szükséges kétharmad.

„Ez a pártokra tartozó ügy, a frakciókon keresztül terjesztik elő. Ha a kormány terjesztette volna elő, akkor azt gondolom, hogy otthon kellene lennem – válaszolta. – Az ilyen pártfinanszírozási korrupciós botrányokat, mint amiktől most szenvedünk, föl kell számolni, és akkor lehet fölszámolni, ha egyértelmű törvények vannak.

Van frakcióvezetőm, ő alá tartozom, neki tartozom engedelmességgel, tehát ha Kósa Lajos szól, hogy mennem kell, akkor haza fogok menni, természetesen, de

amikor eljöttem, akkor azt mondta, hogy ez nem várható.

Vagyis hiába a Fidesz kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását, a miniszterelnök ezen nem lesz jelen. Ez azt jelenti, hogy – a KDNP-s Rubovszky György halála és Orbán hiányzása miatt – ha az ellenzék fegyelmezetten nemmel szavaz, még kisebb az esély, hogy átmegy a kétharmados törvényjavaslat.

 

Tovább

Döntött az EU bírósága: uniós jogot sért az online kaszinók magyar szabályozása

június 22., 14:00 Módosítva: 2017-06-23 00:56:46
297
Rossz hír Andy Vajna online kaszinójának: mégse uralhatja le a magyar piacot.

Uniós alapelvet sért a magyar online kaszinószabályozás, állapította meg az EU bírósága. Az ítélet szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes az „alapügyben szóban forgóhoz hasonló szabályozás, ha hátrányosan megkülönbözteti a külföldi cégeket, vagy ha ugyan elvileg nem így van, de a szabályokat nem átláthatóan vagy diszkriminatívan alkalmazzák. Sem a koncessziók odaítélésének hatósági feltételeit, sem pedig a szerencsejáték-szervezők ajánlattételéhez teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal.

Tovább

Orbánék felébresztik az EU Csipkerózsikáját

június 22., 12:23 Módosítva: 2017-06-22 18:16:57
12
Főleg a védelempolitika megerősítéséről egyeztetnek az uniós csúcsvezetők csütörtökön és pénteken Brüsszelben, a kétsebességes EU-ról hivatalosan nem lesz szó.

A politikai nyári szünet előtt utoljára találkoznak az uniós állam- és kormányfők június 22-23-án Brüsszelben, hogy irányt mutassanak az EU-nak.

Tovább

Helmut Kohl kaphat először a történelemben európai temetést

június 17., 21:49 Módosítva: 2017-06-18 09:57:22
564

A pénteken elhunyt Helmut Kohl lehet az első politikus, akit hivatalos európai temetési ceremóniával tisztelnek meg Strasbourgban, legalábbis ezt szeretné az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker a német Bildnek azt mondta: az európai egység ügyében elévülhetetlen érdemeket szerzett Helmut Kohlt még életében kitüntették az Európa tiszteletbeli polgára címmel.

Juncker azt mondta: személyesen mindent elkövet, hogy az egykori német kancellárt az EU hivatalosan is elbúcsúztathassa. Ez lenne az első alkalom, hogy európai "állami" temetést rendeznek.  

Juncker szerint Kohl "igazi német európai és európai német volt". Az egykori német kancellár meghatározó szerepet játszott a kontinens történelmében azzal, hogy egységbe forrasztotta a nyugaton és a keleten élő embereket.  

Helmut Kohl 87 éves korában hunyt el ludwigshafeni otthonában. 

Merkel nem bánja a kvótaeljárást

június 15., 20:14 Módosítva: 2017-06-16 11:24:25
9
Az Európai Bizottság „azt teszi, amit felelősségi körében meg kell tennie” – mondta a Magyarország elleni eljárásról, ami azért indult, mert nem veszünk át 1294 menedékkérőt.

Nincs kivetnivaló abban, hogy az Európai Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárást indított a rendkívüli kvóta miatt, mondta Angela Merkel. A többek között magyar ellenszavazattal, de a kellő többséggel elfogadott jogerős intézkedéssel 1294 menedékkérőt kellene átvennünk Olaszországból és Görögországból. Erre a kormány nem hajlandó, így már hosszú ideje borítékolható volt a kötelezettségszegési eljárás, amelynek a vége pénzbüntetés lehet.

Tovább

Döntött az EU: megszűnik a szójatej

június 15., 09:53 Módosítva: 2017-06-15 20:21:36
2276
Az Európai Bíróság úgy döntött, nincs olyan, hogy szójatej.

Eltűnhetnek a polcokról az olyan nevek, mint a szójatej, a rizstejszín vagy a növényi sajt. Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, csak az állati eredetű tejtermékeket lehet tejterméknek hívni.

Tovább

Csak a pénz miatt mennek orvosaink Angliába? Ugyan!

június 15., 07:07 Módosítva: 2017-06-19 17:14:43
601
Hosszan beszélgettünk Angliában és itthon dolgozó magyar orvosokkal, hogy miért mennek el külföldre, és miért maradnak itthon. Messze nem csak a pénzről van szó.

A magasabb fizetés csak az egyik ok a sokból, amiért a magyar orvosok szívesebben dolgoznak Nagy-Britanniában. A fiatalokat a szervezett szakorvosképzés is vonzza, a tapasztaltabbakat a megbecsülés hiánya űzi el. Az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a hálapénzrendszernek, ami például ahhoz vezet, hogy az orvosok a műtéteken osztozkodnak. 

Anglia sem a Kánaán. Sokkal drágább az élet, és keményen meg kell küzdeni az előrehaladásért. Aki nem helyben végzi a szakorvosképzést, hátrányból indul a munkaerőpiacon, és a brit kilépési hiszti nem könnyíti meg a munkakeresést a kelet-európaiaknak. A kezelésben szigorú protokollt kell követni, ami tiszta helyzetet teremt a kórházi osztályokon, de elveszi a problémamegoldás örömét.

 

Tovább

Brüsszel és Berlin is rágyúr a magyar civiltörvényre

június 14., 14:36 Módosítva: 2017-06-14 18:46:13
71
Az Európai Bizottság figyeli a fejleményeket, elemez, és várja a nemzetközi alkotmányjogi szervezet véleményét.

„Az Európai Bizottság továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kedden elfogadott magyarországi civiltörvényt – mondta szerda délben az uniós testület szóvivője. – Alaposan kielemezzük a törvényt, közösen a Velencei Bizottsággal, és különösen ügyelve arra, hogy megfelel-e az uniós piaci szabályoknak és az alapvető jogoknak.”

Az EU ellenőrző szerve már áprilisban figyelmeztette a kormányt, hogy nagyon figyelni fognak a törvényjavaslatra, amely arra kötelezne egyes civil szervezeteket, hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha egy bizonyos összeg fölött külföldről nyertek el anyagi támogatást. A Bizottság alelnöke Frans Timmermans akkor azt mondta: fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet indokolatlan megkülönböztetéshez.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete június elején kiadott egy előzetes véleményt. Ebben az áll, hogy a civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz. A törvény indoklásában szereplő elvek, a civil szervezetek átláthatósága, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása mind-mind fontos célok, de több probléma is van a törvénnyel:

  • a civilekkel szemben alkalmazott rosszindulatú kormányzati kampány, amely „a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti”
  • a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképp egyeztetnie kell az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita
  • feleslegesen hosszú az a hároméves időszak, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét

ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, az óriási adminisztrációs teher, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az ugyanis, hogy valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik.

 

Tovább

Elindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen kvótaügyben

június 13., 16:19 Módosítva: 2017-06-14 10:24:54
244
A lengyelekkel és a csehekkel közösen ülünk a szégyenpadon, de ők már ajánlottak fel helyeket menekülteknek.

„Bár a legtöbb tagállam tanúságot tett arról, hogy politikai akarat esetén az áthelyezés működőképes, a Bizottság felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig elmulasztották, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket, továbbá méltányosan és arányosan járuljanak hozzá a mechanizmushoz” – írta közleményben az Európai Bizottság kedd délután.

2015 őszén indították azokat a rendkívüli műveleteket, amivel összesen 160 ezer menedékkérőt áthelyeznének Olaszországból és Görögországból más uniós államokba. A művelet tehermentesíti a két dél-európai ország hatóságait azzal, hogy nem nekik kell megvizsgálni és elbírálni az áthelyezésre kiválasztott emberek menedékkérelmét, hanem azoknak az országoknak, ahová átirányítják őket. Csak olyanok vehetnek részt a műveletben, akiket szinte biztos, hogy tényleg menekülteknek nyilvánítanak az eljárás végén.

 

Tovább

Uniós eljárás indulhat kedden kvótaügyben

június 12., 18:05 Módosítva: 2017-06-13 09:33:59
59
Navracsics már másfél éve erre figyelmeztetett. Lesz témája a kormánynak a választási kampányra.

Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a kvótaügyben, írja a Reuters. Valószínűleg Lengyelország és Csehország is érintett lesz az eljárásban, amit azért indítanak, mert a három tagállam nem veszi ki a részét a menedékkérők rendkívüli áthelyezéséből.

Kedd délután bejelentésre készül az Európai Bizottság migráció- és menekültügyért felelős biztosa, és havonta általában egy csomagban döntenek a kötelezettségszegési eljárásokról, ami júniusban ezen a héten esedékes.

Tovább

Még a végén tökös lesz az EU

június 12., 14:00 Módosítva: 2017-07-16 15:41:43
453
Trumpnak is köszönhetően az EU már megtette az első lépéseket, hogy bekeményítsen katonailag, a brexit után tovább is mehet.

Az EU gazdasági óriás, politikai törpe, katonai féreg

– tartja a közhely. Úgy tűnik, Brüsszelben megunták az állítás harmadik részét, és ha tyúklépésekkel is, de megindultak egy valódi védelmi unió felé.

Tovább

Most akkor bedőlt a brexit?

június 9., 12:31 Módosítva: 2017-06-13 21:42:27
90
Kizárt, hogy a britek ne lépjenek ki az EU-ból. Kérdés, hogy maradnak-e az eddigi feltételek, amivel kilépnének.

Hiába szeretett volna stabilabb többséget és egyértelmű felhatalmazást Theresa May brit miniszterelnök a brexithez, pont az ellenkezőjét érte el az előrehozott parlamenti választással. A konzervatívok elveszítették a többségüket. Kénytelenek összefogni az északír Demokratikus Unionista Párttal (DUP), amelynek a tíz képviselőjével elvileg meg is van a többség, de az euroszkeptikus, a kemény brexitet elvető képviselőcsoport csak esetileg, kívülről fog támogatni egy kisebbségi kormányt.

Mit akar a DUP?

Meg akartuk nézni, pontosan mit ígért a DUP a brexitről, de a párt oldala folyamatosan ledobott minket – valószínűleg nem mi voltunk az egyetlenek, akik kíváncsiak.

A végül csak elért dokumentum alapján a népszavazáskor a kilépés mellett kampányoló DUP is egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményt akar az EU-val, mint a konzervatívok – vagyis nem maradnának a közös piacban. Így a személyek mozgásának szabadsága is elúszna, de ezt könyítenék és továbbra sem akarnak ellenőrzéseket az ír határon. Az olyan uniós támogatásokba is bekapcsolódnának, amelyek az EU-n kívüli országoknak is nyitva állnak, például a kutatási támogatásokba és szerződéses viszonyban maradnának vele – azaz nem akarnak „kemény brexitet”, mint amit a konzervatívok B-tervként belebegtettek.

Általában azok a pártok erősödtek, amelyek szorosabb kapcsolatot szeretnének az EU-val. A baloldalon viszont hiába szereztek több parlamenti helyet a munkáspártiak és a liberális demokraták, a Skót Nemzeti Párt meggyengültek, így esélytelenné váltak a koalícióra.

Tovább

Magyarország nélkül alakul meg az uniós ügyészség

június 8., 17:34 Módosítva: 2017-06-18 00:37:15
2085
Húsz ország indítja, mi kimaradunk belőle. Jávor Benedek szerint az uniós pénzek bánhatják a kormánynak ezt a döntését. Komoly javaslat azonban nincs arról, hogy az uniós támogatásokat a tagsághoz kötnék az EU leendő ügyészségében. A lengyelek, a máltaiak, a hollandok és a svédek sem értenek egyet az új szervezettel. A britek, az írek és a dánok eleve kimaradnak.

Húsz uniós ország megegyezett csütörtökön, hogy közös ügyészséget alapítanak, amely az EU-s költségvetést érintő bűncselekményekben nyomozhat és indíthat büntetőeljárást. A független uniós főügyészt hatalmazzák fel arra, hogy például az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciót vagy csalást felderítse és bíróság elé utalja.

Magyarország azonban nem vesz részt az ügyészség létrehozásában. A dánok, a lengyelek, a máltaiak, a britek, a hollandok, a svédek és az írek is kimaradnak, de később csatlakozhatnak majd.

Évek óta vitatkoztak a tagállamok a uniós ügyészség létrehozásáról. Márciusban dőlt el, hogy olyan formában nem tudnak megegyezni az új intézményről, hogy mind a 28 uniós országnak megfeleljen.

Trócsányi László igazságügyi miniszter akkor azt nyilatkozta: egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni. 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért felelős EU-biztos csütörtökön azt nyilatkozta: „Az Európai Ügyészség kiegészíti az Eurojust – az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége – által végzett fontos munkát, amely így felszabaduló forrásait a terrorizmus, az emberkereskedelem és egyéb bűncselekmények elleni küzdelemre tudja fordítani.” 

A korrupciós ügyeket jelenleg felderítő nyomozó hatóság, az OLAF nem indíthat büntetőeljárást, a vizsgálatait egy ajánlással zárja le. 

Tovább

Jöhet a magyar euró?

június 5., 09:34 Módosítva: 2017-07-02 23:20:49
1120
Megpróbálják vonzóbbá tenni a közös uniós pénzt, miközben Orbán Viktor szerint is az euró bevezetése lehet a következő évek nagy vitája.

Gatyába rázná az Európai Bizottság az euróövezetet. A közös pénzt használó országok között nagyobb egységet hozna egy szerdán bemutatott terv. Azokra is gondoltak Brüsszelben, akik eddig kimaradtak az euróból.

Nekik „megpróbálunk majd egy olyan keretet alkotni, amely elég vonzó. Ahogy a filmekben mondják,

egy visszautasíthatatlan ajánlatot

–  vezette fel  múlt héten a javaslatot lenyűgözően szerencsétlenül Pierre Moscovici gazdasági biztos.

Tovább

Soros: Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek

június 1., 10:53 Módosítva: 2017-06-01 16:53:25
2339
Csodálom a bátorságot, amivel a magyar emberek ellenállnak az Orbán-rezsim által fölépített maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának – mondta Soros György Brüsszelben.

„Orbán Viktor egy kettőnk közötti személyes konfliktusként próbálta beállítani a saját belpolitikáját, és engem tett a kérlelhetetlen propaganda kampányának a célpontjává” – mondta Soros György Brüsszelben csütörtök délelőtt. A Nyitott Társadalomért Alapítvány elnöke az Európai Bizottság gazdasági fórumán tartott beszédet az Európai Unió reformjáról. Ennek keretében dicsérte azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek segíthetnek visszaállítani az Európai Unióba vetett bizalmat a kontinensen. A németországi Pulse Europe-ot, a nagy-britanniai Best for Britaint, a lengyel kormánypárttal szembeni ellenállást és végül a Fidesszel szembeni társadalmi megmozdulásokat említette.

„Ez az ellenállás biztosan legalább annyira meglepte Orbán Viktort, mint engem – mondta, és rátért az ellene irányuló kampányra. – Orbán a magyar szuverenitás védelmezőjének szerepét osztotta magára, rám pedig egy kétes hírű valutaspekulánsét, aki arra használja a pénzét, hogy elárassza Európát – és különösen a szülőhazáját, Magyarországot – illegális bevándorlókkal, egy ködös és gonosz összeesküvés részeként.

Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.
Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.
Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Ez az ellentéte annak, ami én vagyok. Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek, amely 26 év után a világ ötven legjobb egyeteme közé került több társadalomtudományban is. Bőkezűen támogattam az egyetem alapítását, ami lehetővé tette, hogy megvédje az egyetem tudományos szabadságát nemcsak a magyar kormány beavatkozásától, hanem az alapítójának bármilyen beavatkozásától is.

Sikeresen ellenálltam Orbán kísérleteinek, hogy az ideológiai nézeteltéréseinket személyes ellenségeskedésbe fordítsa.”

 

Tovább

Csak meg ne álljon Brüsszel!

május 31., 17:08 Módosítva: 2017-06-01 15:43:41
174
Bőven adtunk tavaly munkát az EU csalás elleni hivatalának.

Többször is előkelő helyen szerepel Magyarország az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) ma kiadott jelentésében, csak sajnos nem úgy, ahogy szeretnénk.

Tovább

Államtitkár: Ha az EU-ba megyünk, hazamegyünk

május 31., 16:38 Módosítva: 2017-05-31 17:53:30
16
Melyik az az uniós program, amelyik életre szóló élmény volt egy államtitkárnak, pedig olcsó kosztra kényszerítette?

Nehéz lenne az Erasmusnál népszerűbb uniós programot mondani. Olyat legalábbis biztosan nem lehet találni rajta kívül, ami még filmet is megihletett volna.

Tovább