Merkel belemehet egy balos bizottságba

2013.11.07. 15:56

Martin Schulz az európai szocialisták hivatalos jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára a jövő májusi európai parlamenti választásokon. A német szocdem politikus az első hivatalosan megnevezett jelölt a versengésben. A döntés nem meglepő: az Orbán Viktorral több szócsatát vívó európai parlamenti elnök a hivatalba lépése óta nem rejtette véka alá, hogy valójában Barroso széke kell neki.

Az 57 éves Schulz lassan két éve vezeti az Európai Parlamentet. Jóval konfrontatívabb politikát folytat, mint az EP korábbi elnöke, az összetett angol mondatokkal kétségbeesett szélmalomharcot folytató lengyel néppárti Jerzy Buzek. Schulzot vérbeli politikusnak tartják, aki egy kisvárosi könyvesbolt eladói pultjából küzdötte fel magát az EP élére. Lesz-e belőle bizottsági elnök? Ez a választási eredményeken túl elsősorban Angela Merkeltől függ.

Mekkora a barátság?
Mekkora a barátság?
Fotó: MTI

A nemzetközi helyzet fokozódik

A 2014-es EP választás változást hozhat a bizottsági elnök jelölési folyamatában. Eddig tagállamok vezetői az EP választások eredményétől függetlenül kitalálták, ki legyen a bizottság elnöke, akit utólag jóváhagyott az Európai Parlament. Nehezebb volt persze egy olyan jelöltet lenyomni az EP torkán, aki más politikai családból érkezett, mint a parlamenti többség, de a tagállamok akarata minden alkalommal érvényesült.

A Lisszaboni szerződés szerint azonban a tagállamoknak már figyelembe kell venni az európai választások eredményét is a Bizottság elnökének megnevezésekor. Ezt a mondatot persze mindenki máshogy értelmezi. Az EP-ben kedvelt interpretáció szerint innentől kezdve a tagállamoknak azt a jelöltet kell javasolniuk, akit a legtöbb szavazatot szerző párt indított.

Az EP ugyanis a neki nem tetsző jelöltet megvétózza. Angela Merkel német kancellár értelmezése szerint viszont majdnem minden marad a régiben. A tagállamok döntenek a jelöltről, az EP pedig jóváhagy. Ha nem sikerül kitalálni a választásokig, melyik értelmezés az üdvös, durva catfight alakulhat ki az uniós intézmények között, ami az amúgy is erősödő euroszkeptikusok malmára hajthatja a vizet. 

Az EP-ben szereplő pártok épp a nyomásgyakorlás miatt találták ki, hogy jelölteket állítanak, és ezzel "megszemélyesítik" az uniós választást. Az összes nagyobb párt elkötelezte magát a jelöltállítás mellett, igaz az Európai Néppárt konkrét lépéseket még nem tett a kiválasztási folyamatban. Őket sürgeti persze a legkevésbé az idő. Jelen állás szerint az uniós tagállamok többségének konzervatív vezetése van, a Néppárti Frakció az EP legnagyobb politikai ereje, és bár az előrejelzések szerint sok helyet veszíthetnek a következő EP választáson, egy jó kampánnyal továbbra is a parlament vezető ereje maradhatnak. Másoknak sürgősebb a jelöltállítás, hogy ezzel is mozgósítsák a saját szavazótáborukat. A Zöldek például odáig mennek, hogy már az előválasztásba is bevonják az európai polgárokat: vasárnaptól lehet szavazni online arra, hogy kik legyenek a zöld jelöltek az uniós top-pozíciókra.

Jól jönne egy kompromisszum

Az ember azt gondolná, hogy a CDU-s Merkellel a tagállamok élén, még akkor sem lenne baloldali a bizottsági elnök, ha a szocik nyernék az európai választást (amit már 2009-ben, a gazdasági válság idején sem tudtak megtenni). - Nem vagyunk legjobb barátok - mondta Schulz is Merkelről.

merkel-schulz-1024x635
Fotó: Olivier Hoslet / dpa


A bizottsági elnök személye viszont témája a német koalíciós egyeztetéseknek, és elképzelhető, hogy Merkel addig szövi a hálót Berlinben, amíg rájön, hogy a legjobb szövetségese Brüsszelben Schulz lehet. A Der Spiegelben megjelent cikk szerint Merkel arra készül harmadik ciklusában, hogy valami maradandót alkosson, hasson az európai fellendülésre, és különböző szociális programokkal segítse az európai tömegeket, akik vesztesen kerültek ki a gazdasági válságból. Ehhez jól jönne egy szoci szövetséges Brüsszelben. Schulz személyében hosszú idő óta először van esélyes német jelölt a Bizottság vezetésére. Ha Schulz megnyerné az elnöki posztot, Merkelnek nem kellene aggódnia amiatt, hogy Németországnak kedvezőtlen javaslatokkal áll elő a brüsszeli testület. Sőt, egy erős, de szövetséges Európai Bizottsággal az oldalán Németország leadhatna valamennyit az európai vezető szerepéből, amely a belpolitikában egyre több konfliktust szül, Németország megítélését pedig rombolja a válság által legjobban súlytott országokban. Az SPD-s Schulz szempontjából se lenne túl nehéz az együttműködés Európa első asszonyával, a Muttival, főleg úgy, ha Merkel otthon az SPD-vel kormányozna. 

Mit jelent ez Magyarországnak?

Egyelőre valószínűleg azt, hogy Schulz az EP választásokig gyorsan elfelejti a magyar demokrácia és jogállamiság iránt érzett aggodalmait. Már legutóbbi Orbán Viktorral folytatott találkozójukon is nagyon óvatosan fogalmazott. Mindössze annyit jegyzett meg a sajtótájékoztatón, hogy jó lenne, ha a magyar miniszterelnök nem nézné hülyének az európai vezetőket. Ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány kettős beszédet folytat: épp az ellenkezőjét mondja a választóknak Magyarországan, mint amit Brüsszelben az európai vezetőknek és intézményeknek ígért. 

Schulz már többször bizonyította, hogy képes erőt venni magán, ha saját politikai karrierjének előrelendítése a cél. Márpedig ebből a szempontból nem jönne jól, ha elmérgesedne a konfliktus Orbán Viktorral. A választást követően azonban változhat a helyzet. A kiszivárgó hírek szerint a "tekintélyuralmi módon kormányzott Magyarország" az SPD nyomására a német koalíciós tárgyalások napirendjén is szerepel. Egy erős koalíciós kormánnyal a háta mögött, és az Európai Bizottság elnökével szövetségben pedig Merkel is bátrabban foghat hozzá, hogy az EU által a külső partnerektől megkövetelt demokratikus elveket befelé is érvényesítsék. 

Sok hűhó semmiért?

Egyes vélemények szerint az Európai Bizottság átpolitizálása nem jó eszköz az EU demokratikus deficitjének lefaragására. "A szövetségi kapitány nem lehet egyszerre bíró is" érvel ez a tábor, amely elsősorban a brit és a svéd álláspontot tükrözi. Az EUrologus által megkérdezett magas rangú bizottsági dolgozók szerint azonban felesleges a Bizottság átpolitizálódásától tartani, az ugyanis már rég megtörtént. Ezen álláspont szerint a Bizottság már rég politikai iránymutatások alapján működik, viszont a jogalkotás során olyan színvonalas szakmai előkészítésre támaszkodhat, amit kevés ország közigazgatása engedhet meg magának. Ez pedig továbbra is hitelessé teszi a brüsszeli testület álláspontját.