Teljes bukás a varsói klímakonferencia

2013.11.25. 16:39

Sikerült életben tartani – ezzel mentegetőznek a szombaton véget ért varsói ENSZ klímatárgyaláson résztvevő 200 ország képviselői. A tárgyalásokról kivonuló civilek szerint azonban ez édeskevés. Szerintük a konferencia lengyel házigazdái semmiféle irányítást nem mutattak, s az egész fordulót rabul ejtette az iparlobbi.

Tovább vánszorognak a világ országai egy 2015-ös klíma-megállapodás felé, amelynek célja, hogy az emberiség 2 Celsius fok alatt tartsa a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatók szerint ez az a szint, amelyen az emberiség a tudomány mostani állása mellett még képes lenne kezelni a klímaváltozás hatásait. A 2015-re remélt megállapodás tartalmában azonban nem sikerült előrelépést elérni Varsóban, sőt még arról a tárgyalási menetrendről sem sikerült megegyezni, ami majd elvezet a 2015-ös megállapodáshoz.

Mindezt azután, hogy pár hete hozta nyilvánosságra a legnagyobb tudományos konszenzust élvező Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPCC új átfogó tanulmányát. A testület ebben úgy fogalmazott, hogy 1950 óta 95 százalékban az emberiség felelős a klímaváltozásért, mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók használata révén.

A mostani tárgyalási forduló különösen kínos az EU-nak, mert a házigazda Lengyelország a résztvevő civil szervezetek szerint semmilyen iránymutatást nem adott a tárgyalásokon. Ráadásul a klímakonferenciát elnöklő lengyel környezetvédelmi miniszter Marcin Korolec a kéthetes tárgyalás második hetében elvesztette miniszteri székét - igaz folytathatta a találkozó levezetését. A kínos jelenetet Donuld Tusk miniszterelnök tovább súlyosbította azzal, hogy a helyére kinevezett Maciej Grabowski az ország palagáz kitermelésének legnagyobb szószólója (a palagáz kitermelése a környezetvédők körében különösen ellentmondásos téma).

coal reuters
Fotó: Reuters

A konferencián születtek ugyan eredmények, de ezek jelentősége igen csekély. Az országok megállapodtak abban, hogy nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országok is vállalják majd a CO2 kibocsátásuk csökkentését 2015-ben. Connie Hedegaard, az EU klímapolitikáért felelős biztos asszonya szerint ez előrelépés, mert a 2012-ig érvényes ún. kiotói rendszerben csak a fejlett országok vállaltak ilyen kibocsátás-csökkentést. Arról viszont Varsóban egy szó sem esett, hogy kinek mennyivel kellene visszafognia kibocsátását. Ráadásul Japán a fukushimai katasztrófa nyomán leálló nukleáris energiatermelésre hivatkozva visszalépett a korábban vállalt 20 százalékos kibocsátás-csökkentési vállalásától, az EU pedig úgy tűnik lemondott arról, hogy saját vállalását a jelenlegi 20-ról 30 százalékra emelje.  

A Varsóban megjelent zöld szervezetek egy csoportja tiltakozásképpen csütörtökön kivonult az ülésről, jelezve elkeseredettségüket a tárgyalások egy helyben toporgása miatt. A WWF, a Greenpeace, az Oxfam és más nagy szervezetek nevében Martin Kaiser kijelentette: Donald Tusk és kormánya egyáltalán nem törekedett a tárgyalások előmozdítására. A Corporate Observatory Europe és a Transnational Institute vonatkozó tanulmányában pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy mekkora befolyásra tettek szert az ipari és gazdasági érdekek a tárgyaláson. Ráadásul az ENSZ klímaülések történetében először idén “hivatalos partnerként” jelenhettek meg a tárgyaláson az olyan „giga-szennyezők”, mint az ArcelorMittal acélóriás, az Alstrom ipari konglomerátum, vagy a BMW autókonszern.