30 dolog, ami nem lenne az EU nélkül

2014.05.01. 13:00
10 vívmány, 10 szimbolikus épület, 10 társadalmi szempontból kiemelkedő fejlesztés a 10. évforduló alkalmából.


Tíz vívmány, amit a magyarok is élvezhetnek

1. Szabad utazás – Schengen

D  VG20080213009
Fotó: Varga György

2007 decembere óta nincs határellenőrzés a Szlovákiával, Szlovéniával és Ausztriával határos magyar határszakaszokon, és a magyarok határellenőrzés nélkül utazhatnak a 25 országot felölelő schengeni övezeten belül bárhova. Ehhez útlevélre sincs szükség, elég a személyi igazolvány. Máshova is könnyebb lett eljutni magyarként, mert az uniós tagság megkönnyíti a magyar állampolgárok vízummentes beutazását más országokba, így például az Egyesült Államokba, vagy Kanadába.           

2.     Külföldi tanulás – Erasmus

Az Erasmus csereprogram 1987-es elindítása óta összesen több mint 3 millió diák tanult külföldön az EU pénzén. A következő hét évben már 5 millió Erasmus hallgatóval számolnak, akiknek az ösztöndíjára az EU 14,7 milliárd eurót költ majd. Magyarországról eddig 40.000 diák utazott külföldre Erasmusszal és nagyjából 4000 külföldi hallgató tanul így a magyar egyetemeken. Az Erasmus nem csak a diákoknak teszi lehetővé a külföldi utazást, de a felsőoktatásban dolgozó oktatók is részt vehetnek hasonló csereprogramokon a programban résztvevő 33 országban (azaz az uniós tagállamokban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és Törökországban).

3.     Munkavállalás külföldön

Kinek áldás, kinek átok, de tény, hogy az elmúlt években külföldre költözött több százezer magyar munkavállaló valószínűleg nem helyezkedhetett volna el viszonylag könnyen, ha nem vagyunk az EU tagjai. A magyar csatlakozás után a legtöbb tagállam még nem engedte be teljesen szabadon a magyar munkavállalókat, csak Nagy-Britannia, Spanyolország és Írország tárta szélesre a kapukat. Azóta viszont fokozatosan mindenhol felszámolták a magyarokkal szemben érvényesíthető korlátozásokat, legutóbb 2012-ben Ausztriában és Németországban.

4.     Olcsó repülés

A fapados légitársaságok létrejötte az EU egységes piacának, illetve az Európai Bizottság azon erőfeszítéseinek köszönhető, amellyel a brüsszeli testület felszámoltatta a tagállamokkal a légi közlekedési piac szabadságát korlátozó előírásokat. Az EU-n belül egy légitársaság bárhonnan bármelyik másik repülőtérre indíthat járatot, ha szerez fel- és leszállási időt. Korábban a nemzetközi repülőjáratok üzemeltetéséről még államközi szerződéseket kötöttek. A megélénkül verseny hihetetlen módon lenyomta az árakat, így ma már egy közepes költségvetéssel bíró magyar család is megengedheti magának, hogy külföldre repüljön.

5.     Nincs roaming

És ha már külföldön jár, akkor azt is hasznosnak fogja találni, hogy 2015-től megszűnnek a roaming díjak, tehát pontosan annyiba fog kerülni a külföldi hívásfogadás (ingyenes), és kezdeményezés, mint amennyit otthon fizetne ezért.

6. Egészségesebb a környezetünk

Az uniós csatlakozás előtt az egyik legnagyobb kihívást a viszonylag szigorú EU-s környezetvédelmi joganyag átvétele és érvényesítése jelentette. Szigorodtak a levegő- és vízminőségi határértékek, egyes kifejezetten káros, vagy mérgező anyagokat ki kellett vonni az iparból és mezőgazdaságból. Több százmilliárd forint támogatást kapott Magyarország a csatornahálózat fejlesztésére, minek következtében jóval tisztább lett a Balaton, a Duna és a Tisza vize.

7. Magyar tudomány, kutatás-fejlesztés

Az Európai Unió a következő hét évben 80 milliárd euróval, azaz nagyjából 2400 milliárd forinttal támogatja a tudományos kutatásokat és a kutatási eredményeket piacosító innovációkat. Az előző, 7. Kutatási Keretprogramnak nevezett tudományos-innovációs alapból a magyar egyetemek és kutatóműhelyek kifejezetten sikeresen hívtak le forrásokat. A kormány szerint jó eséllyel indulunk a mostani pályázatokon is, a siker érdekében kifejezetten erre a célra lobbi irodát hoztak létre Brüsszelben, hogy az segítse a magyar pályázókat a brüsszeli elbírálású projekteknél.   

8. Fogyasztói jogok…

…bizonyára lennének, de valószínűleg nem ilyen széleskörűek. Uniós jogszabály irja elő például, hogy a tartós fogyasztási termékek, például tévék, hűtőgépek, vagy mobiltelefonok esetében, a megvásárolt termékre az eladó köteles két évig jótállást vállalni. Az uniós jogból fakad az a fogyasztói jog is, hogy az interneten vásárolt termékeket hét munkanapon belül indoklás nélkül vissza lehet küldeni. Szintén az uniós jog tiltja a megtévesztő reklámot, és különösen szigorúan szabályozza például a gyerekeknek szóló reklámokat.

9. Magyar föld és mezőgazdaság

Az utóbbi években leginkább a külföldiek földvásárlása kapcsán a magyar föld kiárusításával szoktak fenyegetni a politikusok, de jó ha tudjuk, hogy a magyar gazdáknak soha nem volt olyan jó lehetőségük a megerősödésre és a fejlődésre, mint most. A magyar gazdálkodók hektáronként 68.000 forint támogatást kapnak az EU-tól. Ez magasabb összeg, mint amennyit bármelyik, 2004 óta csatlakozott tagállamban kiosztanak. Emellett a magyar mezőgazdaság a szintén uniós forrásként érkező vidékfejlesztési támogatásokból is részesül.

10. A magyar gazdaság fejlődése

2004 óta évente átlagosan két százalékkal növelte a magyar nemzetgazdaság teljesítményét a Brüsszelből érkező pénz. Az elmúlt tíz évben Magyarországon megvalósult fejlesztések 97 százalékát uniós társfinanszírozással fizettük. Lényegében nem volt állami beruházás EU-s pénz nélkül, és a magyar állam fejlesztéspolitikája teljes egészében az uniós pénzeken alapult. A hivatalos magyar adatok szerint 2014 elejéig országszerte körülbelül 90 000 projekt kapott összesen 5600 milliárd forintnyi támogatást.

10 beruházás ami nem valósult volna meg EU támogatás nélkül

Tíz nagyberuházás, aminek komoly társadalmi haszna van és az EU finanszírozta

1. Budapest szennyvízének majdnem egészének tisztítása (Csepeli szennyvíztisztító, Élő Duna Projekt) a korábbi 50 százalékos arányhoz képest ez nagyon jelentős életminőség javulás, különösen a Duna mellett élők számára.

2. Autópályák: 340 kilométer autópálya megépülése és felújítása valósult meg túlnyomó részt uniós pénzekből a legutóbbi közös hétéves keretköltségvetésből.

3. Tiszai árvízvédelem – Velencei-tó méretű víztározó Cigándnál, mely másfél millió ember biztonságát biztosítja a Tisza partvidékén. A beruházás összköltsége 16,5 milliárd forint, melynek felét az Európai Unió, másik felét pedig a hazai költségvetés adta össze.

4. Biztonságosabb villany és gáz energia-ellátás. Ausztria felé áramhálózat és kétirányú gázvezeték, Szlovákia és Horvátország felé gázvezetékek épültek, valamint Magyarországon található a régió legnagyobb gáztárazó kapacitása is. Ezek már a 2008/09-es orosz-ukrán gázválság során is jól jöttek, de most még inkább felértékelődött a jelentőségük.

5. Szegedi Lézeres Kutatóközpont – Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját tegye hozzáférhetővé a hazai és a nemzetközi tudományos világnak. A kutatóközpontban üzemelő berendezések nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, hanem a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését tehetik lehetővé.

A lézeres kutatóközpont első megvalósítási fázisára 36,9 milliárd forint támogatás jár, melynek 85 százalékát az Európai Unió Strukturális Alapja biztosítja.

6. Kerékpárút fejlesztések: annak ellenére, hogy egy tavalyi ÁSZ jelentés szerint az uniós pénzből finanszírozott kerékpárutak kilométere majd 4 millió forinttal volt drágább, mint az állami pénzből készülteké (31 millió forint), 2007-12 között 773 kerékpáros projekt valósult meg 1670 km bringautat teremtve többségében uniós pénzből.

7. Debreceni villamoshálózat – Évtizedek villamosjárat kurtításai után először villamosjáratot nyitottak Debrecenben. A kettes vonal felélesztése 20 milliárd forintba került s a beruházás költségeinek túlnyomó hányadát uniós forrásból fedezték.

8. Négyes metró. Egy adat: az első szakasz 452 milliárdos összköltségének, több mint a felét az EU dobta be a kalapba.

9. Észak- és Dél-Budát összekötő villamoshálózat összefonása, mellyel jelentősen kevesebb átszállással juthatnak el A-ból B-be a Budán utazók. A budai fonódó villamoshálózat összesen 6,5 milliárd forintba kerül, ebből 4,6 milliárd forint az uniós támogatás, 1,1 milliárd forint a BKV önrésze, a központi költségvetés pedig 800 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz.

10. Vasúti fejlesztések Magyarországon: 540 kilométer vasútpálya épül 2007-2015 között többek között a Balaton déli partján, esztergomi és váci vonal, debreceni vonalon Püspökladányig, és Békéscsabáig. A KÖZOP 2175 milliárd forintos össz keretének (2007-12) nagyságrendileg felét vasúti fejlesztésre költik.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.