Egy talán el sem hangzott mondat miatt őrjöng Moszkva
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Bíróság előtt a volt északír demokrata vezető
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
- Udvariatlanság vagy üzenet? Miért nem hívták meg Dél-Koreát a G7-csúcsra?
- Késelés egy walesi gimnáziumban, többen megsérültek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
Kibuktak az oroszok, mert az Európai Bizottság vezetője, José Manuel Barroso állítólag közölte: amikor augusztus 29-én felhívta Vlagyimir Putyint, az orosz elnök azt mondta neki, két héten belül bevehetné Kijevet, ha akarná.
A hivatalos – és általában meglehetősen diplomatikusan fogalmazó – európai uniós sajtóközlemény mindössze annyit jegyez meg a beszélgetés hangulatáról, hogy „nagyon őszinte eszmecsere” volt, Putyin szavairól viszont semmit, csak amit Barroso közölt vele. A Bizottság elnöke amiatt telefonált, hogy számon kérje az oroszok katonai beavatkozását Ukrajnában, amelynek egyre nyilvánvalóbb jeleit látják nyugati vezetők.
Dúl az információs háború
Az olasz La Reppublica szerint Barroso másnap, az EU csúcstalálkozóján ismertette a tagállamok állam- és kormányfőivel, mit is válaszolt Putyin. Felvezetésképp Petro Porosenko ukrán elnök beszámolója alapozta meg a hangulatot az országában kialakult drámai helyzetről. Miután elment, a „litván Vaslady”, Dalia Grybauskaitė tette a legkeményebb megjegyzéseket, többek között azt hangoztatva, hogy „Oroszország háborúban áll Európával”, és katonai segítséget sürgetett Ukrajnának. Őt Angela Merkel német kancellár követte, aki szerint a jelentős orosz kisebbségekkel rendelkező Lettország és Észtország lehet a következő célpont.
Csend következett, amit Barroso tört meg, megosztva, miről is volt szó az augusztus 29-i híváskor, írja a La Reppublica. A lap szerint a bizottsági elnök azt állította, hogy a beszélgetés egy pontján Putyinból kitört: „a probléma nem ez – de ha akarom, két hét alatt elfoglalhatom Kijevet”.
A mondat annak ellenére felpaprikázta az orosz diplomáciát, hogy a lap csak másodkézből származó információk alapján adta Barroso szájába. Jurij Usakov, az orosz elnök egyik segédje ugyan nem tagadta, hogy az állítás elhangzott, de szerinte azt kontextusából kiragadva idézték és teljesen más volt a jelentése, Barrosótól pedig érdemtelen dolog egy magánbeszélgetés tartalmát kikotyogni.
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség egy levélről is beszámol, amelyet Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-nagykövete írt Barrosónak. „Meg vagyok győződve róla, hogy az ilyen szintű bizalmas információk közlése messzire túlmegy az általánosan elfogadott diplomáciai gyakorlat határain” – hangsúlyozta Csizov. „Tudomásom van róla, hogy az orosz elnöki adminisztrációnak megvan az említett telefonbeszélgetés átirata és hangfelvétele is, és a félreértések megszüntetésére készen állunk közzétenni a teljes tartalmát, ha a következő két napban nem ad hangot a kifogásainak” – fenyegetőzött Oroszország brüsszeli irodájának vezetője.
Rovataink a Facebookon