Navracsics lehet a Juncker-bizottság gyenge pontja

2014.09.08. 09:08
Navracsics Tibor Orbán személye és a korábbi évek konfliktusai miatt valamennyi biztosjelölt közül a legnagyobb eséllyel pályázik az EP visszautasítására.

A közelmúltban folytatott háttérbeszélgetéseink alapján rázós menetnek ígérkezik Navracsics Tibor európai parlamenti meghallgatása, sőt, úgy tűnik, ő lehet a Juncker-bizottság gyenge pontja, aki miatt a parlament akár az egész testületet elutasíthatja.

A múlt héten véglegessé vált az új Európai Bizottság tagjelöltjeinek névsora, köztük Navracsics Tiborral, a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi miniszterével. A magyar jelöltnek egy augusztus 30-i  tervezet szerint a kereskedelmi biztosi portfólió, egy későbbi, hihetőbbnek tűnő változat szerint a vámügyek jutnának.  Jean-Claude Juncker a várakozások szerint holnap hozza nyilvánosságra az új testület összetételét, a biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban szeptember végén kezdődik, és az EP várhatóan az október végi plenáris ülésen hagyja jóvá az új biztosokat.

Már amelyiket

Brüsszeli bennfentesek szerint Navracsics Tibor valamennyi biztosjelölt közül a legnagyobb eséllyel pályázik az EP visszautasítására. Az előző Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi minisztereként (és a miniszterelnök helyetteseként) személyében testesíti meg az Európai Unió és Magyarország között az elmúlt négy évben létrejött leglényegesebb konfliktusokat, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásától kezdve, a bírák korai nyugdíjazásán át, a médiatörvényig.

Az EP az előző ciklusban több, a magyar kormányt elítélő határozatot fogadott el, részben az ő nevével fémjelzett jogszabályok miatt. Ezeket a határozatokat a baloldali és liberális pártok mellett szép számmal támogatták a Fidesz saját pártcsaládjába, az Európai Néppártba tartozó képviselők.

Az uniós intézményekben ezek az emlékek annak ellenére továbbra is élénken élnek, hogy a 2014. májusi választásokon az EP fele kicserélődött, és a Magyarországot korábban hangosan bíráló képviselők közül párat nem választottak újra. Az éles konfliktusok nélküli tavaszi időszak után a miniszterelnök „illiberális demokráciát” éltető tusnádfürdői beszéde pedig mind a régi, mind az új EP-képviselők figyelmét visszairányította a „magyar problémára".

A „magyar problémától" Navracsics – mind a jelenlegi, de különösen az előző kormányban betöltött szerepe miatt – még akkor sem tudja magát függetleníteni, ha amúgy szakmai felkészültségén és nyelvtudásán az EP nem talál kivetnivalót.

Miért kockáztat Orbán?

Navracsics jelölése még a visszautasítás esélye mellett is jól illeszkedik Orbán tágabb stratégiájába. Ennek a stratégiának a központi eleme az uniós intézmények legitimációjának előzetes megkérdőjelezése.

A kétharmados parlamenti többség áprilisi megerősítése, az alkotmányos fékek és egyensúlyok részleges felszámolása, a független média és a civil szféra működésének korlátozása után 2014 nyarára az Orbán-kormány hatalmának első számú egyensúlyává az uniós intézmények váltak. Ezek felett nem érvényesíthetők az elmúlt négy évben Magyarországon megismert hatalomtechnikai megoldások, mint a nem kívánatos személyek leváltása, a hatáskörmegvonás vagy a költségvetés-csökkentés.

Mivel az elkövetkezendő években várhatóan tovább folyik Magyarországon az európai értékekkel nehezen összeegyeztethető politikai, intézményi-jogi és gazdasági rendszer kiépítése, előre borítékolható az uniós intézmények kritikus fellépése.

Csak együtt bukhatnak

Az Európai Parlamentnek hivatalosan nincs rá módja, hogy egyenként szavazzon le tagállami jelölteket a felálló Bizottságban. Az EP az összes jelölt meghallgatása után az egész testületről egyszerre szavaz, azaz egyben hagyhatja jóvá, vagy utasíthatja el a 28 tagú testületet.

A kulisszák mögött azonban még jóval a szavazás előtt jelentős nyomást gyakorolhatnak a Bizottság megválasztott elnökére, ha egy jelölttel kapcsolatban kételyeik támadnak. Ezek általában szakmai jellegű kifogások, melyekre alapozva a parlament kiharcolhatja, hogy egy jelöltet másik tárcába osszanak be, mint 2004-ben Kovács Lászlót az energiaügyekről az adó- és vámügyekre.

Arra is volt azonban példa 2004-ben az olasz jelölt esetében, hogy annak az uniós alapértékekkel ellenkező kijelentései miatt kellett visszavonulnia. Rocco Buttiglione meleg-ellenes és az abortusszal kapcsolatban tett kijelentései miatt a támadások célkeresztjébe került, és komolyan felmerült annak veszélye, hogy ha az olaszok nem állítanak más jelöltet, akkor a parlament az egész testületet leszavazza.

Egyelőre kérdéses, hogy az EP mennyire fog erős hangnemet megütni a Juncker által összeállított bizottsági vezetéssel szemben. Az európai parlamenti választások után ugyanis az S&D is elfogadta a néppárti Junckert, mint a legtöbb szavazatot kapott pártcsalád jelöltjét a Bizottság vezetésére. A meghirdetett programját azóta is támogatják.

Kell a balhé

Az uniós intézményektől érkező kritika – annak megalapozottságától teljesen függetlenül – a választópolgárok egy része számára könnyen hiteltelenné tehető, ha az intézmények legitimitását és pártatlanságát jó előre megkérdőjelezik.

Hiába fogad majd el az EP újabb és újabb, a magyar kormányt elítélő határozatokat, ha azt lehet mondani, hogy a felkészült magyar jelölt, Navracsics Tibor visszautasításával az EP (egyébként nem létező) „baloldali többsége” bebizonyította, hogy még mindig nem tud mit kezdeni a kétharmaddal, és továbbra is az európai nagytőke érdekeit védik a magyar emberekkel szemben.

Hasonlóképpen, hiába indít majd a néppárti vezetésű és nagyrészt néppárti tagokból álló Európai Bizottság eljárást Magyarország ellen, amiért a magyar kormány nem tartja be vállalt kötelezettségeit, ha azt lehet mondani, hogy „a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság most áll bosszút azért, mert Orbán Viktor nem támogatta elnökké választását".

Csakúgy, mint Orbán szavazata Juncker ellen, Navracsics jelölése és esetleges bukása az EP-ben is alkalmas lehet arra, hogy a 2014-ben újraválasztott uniós intézmények hitelességét megkérdőjelezzék, és így a magyar emberek szemében gyengítsék a magyar kormányzat hatalmával szemben egyensúlyt képező (egyre kevesebb) intézményt.

Indul a brüsszeli adok-kapok

„Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója nem támogatja Navracsics Tibor európai bizottsági biztosjelölt kinevezését” – nyilatkozta Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-nek múlt csütörtökön. Később kiderült, Szanyi előre szaladt, és megelőlegezte saját frakciójának egyelőre még nem létező álláspontját.

Utta Tuttlies, az S&D szóvivője az EUrologusnak elmondta:  "Vannak fenntartásaink a magyar jelölttel szemben, de a teljes frakció addig nem alkot véleményt, amíg a leendő Bizottság hivatalos összetétele nem ismert.” Kiemelte, hogy mindegyik jelöltet külön fogják vizsgálni és értékelni, szigorú kritériumok alapján: többek között, hogy a jelöltnek tiszteletben kell tartania az Európai Unió alapvető értékeit.

Szanyi Tibor csütörtök reggeli nyilatkozatára a brüsszeli Fidesz delegáció epés hangvételű közleményben reagált. Azt írták: a magyar szocialisták „tollba akarják mondani az európai szocialistáknak a magyar érdekekkel szembeni álláspontot.”

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!

Utazzon Szép kártyával!

A panzióktól a 4-5 csillagos szállodákig számos szálláslehetőség.