Mégis segít az EU a bajba jutott magyar termelőkön
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
- Udvariatlanság vagy üzenet? Miért nem hívták meg Dél-Koreát a G7 csúcsra?
- Késelés egy walesi gimnáziumban, többen megsérültek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
- Belenéztünk a magyar pártok listájába, váratlan neveket láttunk
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Nemzetközi mozgalomhoz csatlakozott a Jobbik
- Mitől félnek legjobban az EP-képviselők?
Ott ütöttek Putyinék, ahol az EU-nak fáj
Moszkva a nyugati szankciókért vágott vissza, amelyeket azért vezettek be, mert a Kremlt az ukrajnai események gerjesztésével és egyre kevésbé burkolt beavatkozásával vádolják. Olyan élelmiszereket – bizonyos zöldségeket, gyümölcsöket, tejtermékeket, húsféléket, halakat – tiltottak ki, amelyek többsége romlandó és tömegtermék, azaz nem egyszerű tárolni, soknak éppen szezonja volt, Oroszország pedig számos esetben jelentős vagy fő piacuk. Ezzel sikerült elérni, hogy jó eséllyel a termelők nyakán rohadjon az áru egy része, közvetlenül károsítva a gyengélkedő uniós gazdaságot. Emellett túlkínálatot okoznak az EU-ban, amitől esnek az árak, ezzel lökést adva a rettegett deflációs spirál felé. Szerencsére épp 2014-re reformálták meg a közös uniós agrárpolitikát, az egyik újítás pedig a hasonló esetekre bevezetett vésztartalék, amellyel ki tudnak vonni a piacról bizonyos élelmiszereket, és átirányítják a felvásárolt tartalékot például a közétkeztetésbe.
Az EU mezőgazdasági miniszterei háromnapos informális olaszországi találkozójukon könnyed programmal indítottak: megebédeltek egy borászatban, meglátogatták a pincét, megnézegették a rizsföldeket, majd leültek kitalálni, hogy mit lehetne tenni az orosz szankciók miatt bajba került európai gazdákkal.
Az EU egyszer már megnyitotta a pénzcsapokat az orosz fogyasztóktól elvágott zöldség- és gyümölcstermelők, valamint a sajtkészítők előtt, de viszonylag hamar a programok felfüggesztésére kényszerült. Akkora volt a tülekedés ugyanis, hogy elfogyott a pénz, ráadásul a segítséggel sokszor nem csak a közvetlenül érintett termelők tudtak élni.
Olasz–lengyel repülőrajt a pénzért
Épp a miniszteri találkozó házigazdája, Olaszország volt az egyik főkolompos. Az Európai Bizottság szeptember 26-án kényszerült felfüggeszteni az alig több mint két héttel korábban sajtokra meghirdetett segélyprogramot. A hivatalos megfogalmazás szerint ez egy elővigyázatossági lépés volt, mert úgy tűnt, túl gyorsan elérik a meghirdetett maximális mennyiséget. A Bruxinfo bizottsági forrásokra hivatkozva azt állítja, az olaszok aránytalanul sok sajtot igyekeztek az EU-ra sózni. Olyannyira rátelepedtek a programra, hogy az első héten a teljes EU-ból felkínált mennyiség csaknem 90 százalékáért feleltek, és volt olyan régió, ahonnan a szokásos orosz export 36-szorosát akarták felvásároltatni.
Csúnyán nézhettek a lengyelek agrárminiszterére is az olaszországi találkozón, mert ők a zöldség-gyümölcs támogatást igényelték agyon. Az ország termelői villámgyorsan 145 millió euró értékben kértek támogatást, ami húszmillióval több, mint amennyit az egész EU-ra szánt az Európai Bizottság, így ezt a programot is hamar felfüggesztették. Az igényelt összegeket arányosan csökkentve fizethetik ki, vagyis úgy tűnt, az járt jól, aki gyorsan sokat igényelt – attól függetlenül, mennyire szorul rá valójában.
Magyarország lemaradt, így kimaradt
A lengyelek élelmességének a többi tagállam, köztük Magyarország termelői látták a kárát. A támogatásról szóló közlemény szeptember 5-én jelent meg, de öt nappal később már jött is a felfüggesztés híre. A kormányzat azzal védekezett, hogy az uniós rendelet csak augusztus 30-án jelent meg (bár már 18-án bejelentették az intézkedést), a szükséges magyar jogszabály soron kívül (három munkanapon belül) megjelent. Mindez nem változtatott azon, hogy hazánknak egy fillér sem maradt.
A magyarázkodás nem hatotta meg az ellenzéket, amely hamar rárepült az ügyre. Gőgös Zoltán MSZP-s politikus egyenesen Fazekas Sándor miniszter fejét követelte A pártok hirtelen kampányt indítottak az alma fogyasztására, a szaktárca hárommilliárd forintos programot indított e célból. Időközben az erről szóló hír valami furcsa okból eltűnt a minisztériumi honlapról, bár a Google még őrzi nyomát.
Másodikra menni fog
Az Európai Bizottság további 165 millió eurót fordít a zöldség-gyümölcs ágazatban keletkezett feleslegek felvásárlására. Ezúttal viszont – egy minden tagállamra vonatkozó kisebb mennyiség mellett – csak egy tucat országot vonnak be, mindegyikre külön-külön megszabott kerettel. Figyelembe veszik az előző kört is, így most senki nem maradhat hoppon – kivétel épp a lengyelek, mert utólag ellenőriztetni kell a támogatásokat, így ha ezzel trükközve voltak gyorsak, pórul járhatnak.
Rovataink a Facebookon