A britek számítanak a magyarokra az EU reformjában

2014.11.11. 15:44 Módosítva: 2014-11-11 19:38:35
A brit nagykövet szerint az Egyesült Királyság alapvetően csak olyan lépéseket tesz a bevándorlás szabályozására, amelyekkel a tagállamok többsége egyetért.

Furcsa termékkel bővült a magyar exportpaletta: a brit EU-reformvágy szemléltetésével. A szigetország magyarországi nagykövetségének csapata szó szerint vette a gyakori kritikát, hogy az európai uniós szabályok lassan átláthatatlan útvesztőt jelentenek, és labirintust építettek Budapest közepére, az Erzsébet térre. Itt azokat a jogszabályokat lehetett megismerni, amelyek a britek szerint a legnagyobb terhet jelentik a kis- és középvállalkozásoknak. Többek között bekerült a válogatásba az európai uniós munkaidő-szabályozás, ami a brit euroszkeptikus média egyik slágertémája, de akadnak növényvédelmi szabályok is az útvesztőben.

A november 6-án nyílt labirintust a tervek szerint más tagállamok fővárosaiba is elviszik. És ha már szójátékból született az ötlet, nehéz is lett volna jobban passzoló címet találni hozzá: BurEUcratia.

A nagykövetség a többi EU-tagállam brit külképviseleteihez hasonlóan arra a tanulmányra igyekszik felhívni a figyelmet, amelyet egy éve készíttetett cégek megkérdezésével a brit kormány. Harminc uniós jogszabályt szedtek össze, amelyek akadályozzák a kis- és középvállalkozásokat, és ezeket elkezdték – ahogy a nagykövet fogalmazott – „támadni”. Egy évvel később megnézték, történt-e valami változás. A labirintus megnyitásával egy napon nyilvánosságra hozott jelentés szerint igen, de nem sok: a harmincból csak tíz szabályt töröltek el.

Pedig a nagykövet szerint nagy lehetőség rejlik a változtatásban: ha csak a szolgáltatások terén eltörölnék a feleslegesnek vélt szabályokat, 1,8 százalékkal bővülhetne az EU bruttó összterméke, ami 243 milliárd eurót jelent. Ebből nagyjából minden ötödik magyar vehetne egy felsőkategóriás Jaguart – kecsegtette a közönséget a nagykövet.

A nagykövettel a labiritintus átadóünnepsége után készített az EUrologus interjút:

Ha jól értettem, nem egy tudatos politikai választás volt, hogy ezt a labirintust Budapesten mutassák be először.

Így van. Uniószerte az összes brit nagykövetség részt vesz egy kampányban, hogy a jobb EU-szabályozást népszerűsítse. A csapatom egyik tagjának volt az a remek gondolata, hogy mi a labirintus szót használjuk vezérfonalként. A célunk, hogy Európa-szerte „exportáljuk” ezt az ötletet.

Csak azért kérdeztem, mert a közelmúltban úgy tűnt, Magyarország és az Egyesült Királyság többször is azonos platformra került bizonyos ügyekben. Ilyen volt például Jean-Claude Juncker jelölése.

Igaza van, ha az EU-ra kerül a sor, Magyarország és az Egyesült Királyság számos esetben hasonlóképp közelíti meg az unióval kapcsolatos ügyeket. Reméljük, hogy nem csak a magyaroktól és a magyar vállalkozásoktól kapunk támogatást, akik szintén képviseltették itt magukat, hanem –Glattfelder Bélán [az eseményen részt vevő gazdaságszabályozásért felelős államtitkáron] keresztül – egy olyan kampánnyá válhat az EU-ban, amelyet a magyar kormány is támogat.

Melyek azok a területek, ahol Ön szerint gyümölcsöző lehet a kétoldalú együttműködés az EU-val kapcsolatban?

Röviden: mi abban hiszünk, hogy az EU-nak versenyképesebbé kell válnia, közelebb kell lennie az emberekhez, és méltányos körülményeket kell biztosítania. Ez azt jelenti, hogy az eurozónán belüli országok tiszteletben tartják a valutaövezeten kívülieket, és az EU egyenlően értékeli mind a 28 tagállamát. Arról a magyar kormányt kellene kérdeznie, hogy ezek közül mivel tudnak egyetérteni, de úgy gondolom, hogy ezeken a rendkívül széles skálán igen hasonló a két ország megközelítése.

Angela Merkel a közelmúltban figyelmeztette David Cameront a Nagy-Britanniába való bevándorlás kérdése miatt. Nem fenyeget ez a brit kilépés lehetőségével az EU-ból?

A miniszterelnököm és a kormányom abban hisz, hogy az Egyesült Királyság az EU-ban virágozhat és érdemes is tennie azért, hogy tag maradjon. Ehhez viszont olyan EU-ra van szükség, amely a lehető legjobb állapotban van. A bevándorlási ügyekkel kapcsolatban a jelenlegi és a megváltoztatott területek a jóléti juttatások igénybe vételéről szólnak: az emberekről, akik nem dolgozni jönnek az Egyesült Királyságba, hanem azért, hogy segélyeket kapjanak. A brit kormány lépéseket tett azért, hogy lecsökkentsék az arra kínálkozó lehetőségeket, hogy az EU-s állampolgárok visszaéljenek a meglévő szabad utazási jogaikkal. Úgy gondolom, ezzel számos ország, többek között Németország is rokonszenvez, és tulajdonképpen több tagállam hasonló lépéseket tett. A sajtóban vannak találgatások, hogy mi lesz a következő lépés, és mit fog bejelenteni a brit miniszterelnök, de jelenleg még nem született döntés. David Cameron leszögezte, hogy a szabad mozgáshoz való jog nem teljesen korlátlan, és meg kell várnunk, mit mond a karácsony előtti beszédében erről. Most viszont olyasmiről beszélünk, amiben alapjában véve az EU-tagállamok többsége egyetért velünk.

Jean-Claude Junker [az EU-ba való befizetések kapcsán] már arról beszélt, hogy David Cameron magára maradt. Nem áll fenn az a veszély, hogy a reformok erőltetésével az Egyesült Királyság sarokba szorítja magát?

Úgy gondoljuk, hogy a reformok jobbá teszik az EU-t – nem csak az Egyesült Királyságnak, hanem az egész EU-nak. Ha a javuló versenyképességről beszélünk, ha az egységes belső piac jobban működik – a szolgáltatások terén is –, ha biztosítjuk, hogy üzletelhessünk az Egyesült Államokkal a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményen keresztül –, hirtelen nagy támogatás mutatkozik a reformra. Amikről beszélünk, nem nagy dolgok – ezeken anélkül is lehet változtatni, hogy hozzányúlnánk az alapszerződésekhez. Nem segít az a jellemzés, hogy ezeket a problémákat csak az Egyesült Királyság javasolja. Ezek mindegyike olyan ajánlás vagy új eljárás, amelyek mindenkinek jobbá teszi az EU-t – nem csak a tagállamok, de állampolgárai számára is.