Moldováért birkózik az EU és Oroszország

2014.11.17. 10:50 Módosítva: 2014-11-17 11:34:12
Miközben mindenki Ukrajnára figyel, Moldova gőzerővel közeledik az Európai Unióhoz. Putyin hőzöng.

Moldova Kelet-Európa éltanulója? – tette fel a kérdést a közelmúltban egy régióval foglalkozó lengyel magazin. Az EU kontra Oroszország meccs legújabb menetében Moldova társulási és szabadkereskedelmi egyezményt írt alá az Európai Unióval, ami fontos mérföldkő a tagság felé vezető úton. Az Európai Parlament november 13-án ratifikálta a megállapodást.

Európa legszegényebb országa

Van hova fejlődnie Moldovának: a CIA Factbook szerint a 172. helyen áll az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékével (összehasonlításképp: a 228 tagú mezőnyben szinte pontosan száz hellyel van hátrébb, mint Magyarország, és 131-gyel, mint az EU). Ezzel minden európai országnál gyengébben teljesít. A négymilliós lakosú Moldova – Grúziával együtt – azon a tavaly novemberi, vilniusi találkozón írta alá a dokumentumot, ahol Viktor Janukovics ukrán elnök végül inkább mégse tette meg ugyanezt. Innen indultak a Majdan tüntetései, amibe Viktor Janukovics belebukott, és az új vezetés követte a másik két ország példáját.

A négymilliós lakosú Moldova – Grúziával együtt – azon a tavaly novemberi, vilniusi találkozón írta alá a dokumentumot, ahol Viktor Janukovics ukrán elnök végül inkább mégse tette meg ugyanezt. Innen indultak a Majdan tüntetései, amibe Viktor Janukovics belebukott, és az új vezetés követte a másik két ország példáját.

Intő példa Ukrajnának

Ukrajnához hasonlóan Moldovának is rögös út vezetett a szerződés aláírásáig. Az ország – amely a két világháború között túlnyomórészt Romániához, utána a Szovjetunióhoz tartozott – 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét. Nemigen volt idő ünneplésre, mert a többségében román anyanyelvűek lakta állam háborúba sodródott a keleti határsávban önállósuló, számos orosznak és ukránnak otthont adó Dnyeszter Menti Köztársasággal. 1992-ben tűzszünet zárta le a harcokat és a szakadár terület gyakorlatilag önállóvá vált. A szeparatistákat Moszkva támogatta (azóta is orosz katonák állomásoznak Transznyisztriában), a befagyott konfliktus pedig máig megoldatlan, így adja magát a párhuzam Luhanszkkal és Donyeckkel. A krími népszavazás után nem sokkal a Dnyeszter-melléki parlament azt kérte, ők is hadd csatlakozzanak Oroszországhoz.  

Csak hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a nagyjából 160 ezres gagauz (egy altáji török nyelvet beszélő) kisebbség autonóm területe is mozgolódik. Idén februárban egy illegálisnak tartott népszavazáson elsöprő többséggel támogatták, hogy az oroszok vámuniójába lépjenek be az EU-éval szemben.

Băsescu: lesz még Moldova Romániáé!

Az EU-ban főleg Románia szorgalmazza Moldova integrációját, és időről időre felmerül a két ország egyesítése. Legutóbb a most leköszönő Traian Băsescu elnök kardoskodott emellett.

Az EP-képviselőket mindez nem zavarta a novemberi ratifikációkor, és hangsúlyozták, hogy a megállapodás a Moldovai Köztársaság területének egészére kiterjed.

Nyomásgyakorlás orosz módra

Oroszország nem rejtette véka alá, mennyire nem örül az EU nyomulásának a hátsó kertjében. Vlagyimir Putyin októberben arról beszélt, hogy az ukrán-EU megállapodáshoz hasonlóan Moldovával is 2016 végéig el kellene halasztani a szeptember 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény végrehajtását. „Miért nem tudunk mi olyan [az EU-éhoz hasonló] kapcsolatot kiépíteni Moldovával?” – kesergett.

Ennek jegyében az orosz kormány bevetette a szokásos alapfegyverét. Minőségi indokokra hivatkozva tavaly szeptemberben kitiltotta piacáról a moldovai borokat. Az egyik legfontosabb exporttermék kiütésével jelezte, nem kellene erőltetni az egyezmény novemberi aláírását. Aztán idén júniusban – furcsa módon épp aznap, amikor a chișinăui parlament ratifikálta a szerződést – egészségügyi okokat felhozva jöttek a húsok, majd a gyümölcsök. 

Ennél ráadásul sokkal nagyobb kaliberű fegyverek is lapulnak a Kreml zsebében. Dmitrij Rogozin kormányfőhelyettes tavaly szeptemberben alig burkoltan fenyegetőzött, hogy búcsút mondhatnak a Dnyeszteren túli területeknek és a gyakorlatilag kizárólag Oroszországból érkező földgáznak. Az is súlyos csapás lehet, ha korlátozzák a moldovaiak munkavállalását, mert a GDP jelentős része hazautalásokból jön össze.

Nem hagyja magát az EU

Keleti Partnerség

Az EU 2009-ben indította a Keleti Partnerséget. A kezdeményezés azokat a Brüsszel és Moszkva közé szorult országokat igyekszik nyugatra csábítgatni, amelyek egyelőre messze állnak az EU-tagságtól. A vegyes mezőny alaposan szétszakadt: Belarusz szinte már csak névleg vesz részt a programban, Örményországot pedig a vilniusi csúcs előtti utolsó pillanatokban állította saját vámuniója mellé a Kreml. Moldova, Ukrajna és Grúzia mellett a hatodik a magyar kormány által körbeudvarolt, földgáza és olaja miatt vonzó Azerbajdzsán, amellyel Vilniusban vízumkönnyítési megállapodást írtak alá.

Természetesen az EU sem tétlenkedik. Az orosz bor- és gyümölcsembargón előrehozott piacnyitással, az energiaellátáson pedig a Iași – Ungheni vezetékkel segített. Moldova az első ország a Keleti Partnerségből, amely lakóinak nem kell vízum, és fejenként a legtöbb támogatást kapják, hangsúlyozta a novemberi ratifikáció alkalmából Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért újonnan felelős EU-biztos.

A tervek szerint Hahn első hivatalos útja is Chișinăuba vezet majd, nem véletlenül. November 30-án parlamenti választásokat tartanak Moldovában. Az országban az oroszpárti kommunisták és a nyugatbarát erők vetélkednek egymással. A European Policy Centre tanulmánya felhívja rá a figyelmet, hogy az Oroszországhúz húzó csoportok erőre kaptak, és hogy a társadalom is megosztott abban, a keleti vagy a nyugati blokkhoz csatlakozzanak-e. Fontos kérdés lesz, mennyire érzik a választók sikeresnek az EU-párti politikát. A jelenlegi nyugatbarát koalíció mindenesetre jövőre benyújtaná a tagsági kérelmet az EU-hoz, így különösen nagy a tétje annak, melyik oldal szerez többséget.