Lesz egy-két szavuk Pakshoz

DEGER10070823086
  • Az Európai Bizottság kifogásolhatja a paksi atomerőmű tervezett bővítését. Vizsgálat indult.

2015.01.17. 14:26 Módosítva: 2015-01-17 19:26:24
Több szempontból is kifogásolhatja az Európai Bizottság a paksi atomerőmű tervezett bővítését. Problémás, hogy a döntés előtt nem volt közbeszerzés, és elképzelhető, hogy a projekt tiltott állami támogatásban is részesül – Brüsszelben kutakodtunk a témában.

Közbeszerzési eljárás nélkül döntött a kormány arról, hogy az atomerőmű  két új blokkját a Roszatom fogja építeni – ez szúrja a leginkább az Európai Unió végrehajtó  és felügyelő  testületének szemét. Decemberben a Fidesz egy törvényjavaslattal is bebiztosította, hogy a közbeszerzési törvény ne vonatkozzon a projektre. Ennél kisebb horderejű ügyben is marasztalt már el tagállamot az Európai Bizottság. Most, hogy Oroszország nap mint nap egyre keményebbeket üzen az EU-nak, egy ilyen építkezés kiemelt figyelmet kap Brüsszelben.

Euratom

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, röviden Euratom kezdeti célja az volt, hogy összehangolja a tagállamokban a nukleáris energia békés célú felhasználására indított kutatási programokat. Napjainkban a nukleáris energiával kapcsolatos ismeretek, infrastruktúra és finanszírozás összevonását segíti elő. Központi ellenőrzés keretében gondoskodik a nukleárisenergia-ellátás biztonságáról.

Az Euratom-Szerződést 1957-ben írták alá Rómában, egy másik megállapodással együtt, amely az általános közös piac alapjait lefektető Európai Gazdasági Közösséget hozta létre. Később a „Római Szerződések” néven vonultak be az EU történelmébe, a közösség legfontosabb alapító okiratainak számítanak.

Jobb lett volna kiírni a pályázatot

A kormány úgy véli, az eljárás megfelelt az EU által szabott követelményeknek. „A kormányzat az Oroszországi Föderáció  és a Magyar Kormány közötti megállapodást az aláírás előtt megküldte az Európai Bizottságnak és az nem emelt kifogást ellene” – válaszolta az EUrologusnak a Miniszterelnökség sajtóirodája. „Az Euratom Egyezmény értelmében a nagy atomenergetikai beruházásokat be kell jelenteni. Ennek az előírásnak a magyar kormány augusztusban eleget tett.”

A Bizottság azonban egyelőre csak láttamozta a szerződéseket, ami nem jelent egyben jóváhagyást is. Ennél fontosabb, hogy

az Euratom szabályoknak való megfelelés nem oszlatja el a versenyjogi aggályokat.

Brüsszeli forrásaink szerint a vizsgálatnak csak az első  szakasza kezdődött el, és elképzelhető, hogy rendellenességekre bukkannak.

„A Bizottság tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal a projekthez kötődő lehetséges problémákról, többek között a közbeszerzési eljárás egyes elemeiről és az állami támogatás meglétéről” – mondta az EUrologusnak Ricardo Cardoso, a testület versenyjogért felelős szóvivője. 

Tiltott állami támogatás?

Az EU működéséről szóló szerződés értelmében (194. cikk) minden tagállam saját maga választhat a különböző energiaforrások közül és joga van hozzá, hogy önállóan döntsön „energiaellátásának általános szerkezetéről”. Az állami segítséggel megvalósuló projektek azonban nem torzíthatják a gazdasági versenyt.

Tavaly Nagy-Britanniának kellett részletesen bizonyítania az Európai Bizottság előtt, hogy a tervezett dél-angliai atomerőművük, a Hinkley Point nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Több ponton is módosítaniuk kellett a 10 ezer milliárd forintos költséggel épülő  erőmű finanszírozási tervét ahhoz, hogy októberben végül zöld utat kapjon a beruházás. Az egyik legfontosabb feltétel az volt, hogy jelentősen csökkenteni kellett a befektetésre nyújtott állami garancia mértékét.

A Miniszterelnökség szerint a magyar erőművel kapcsolatban nem adódhatnak ilyen bonyodalmak.

A paksi projekt a megtérülési mutatói alapján olyan kedvező, hogy nincs szükség állami támogatásra a finanszírozási konstrukcióban.

Ezzel kapcsolatban több konzultációra is volt az Európai Bizottság Versenyjogi Igazgatóságával” – írták válaszukban.

Megéri?

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű  teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos december elején azt nyilatkozta, hogy „kellő  megtérülési rátával” üzemel majd az erőmű. Ami azt is jelenti, hogy amíg vissza nem fizetik a hitelt, addig a mostaninál is jóval drágábban, 30 forint/kWh áron kell értékesíteni a paksi áramot.

Ez a magas ár is csak akkor tartható, ha a költségek nem fognak időközben növekedni – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért energiaügyekkel foglalkozó  EP-képviselője. „Erre pedig még nem volt példa. Különösen, ha az egész Fidesz-holdudvar ebből akar Rolex órát venni” – tette hozzá. „A költségek már most egyre nagyobbak – magyarázta. –  Az eredeti 1500 milliárd forint helyett, már 3800 milliárdnál tartunk. Később pedig a 3200 milliárd forintos kamatterhet is ki kell termelni. A négyes metró egy szolid, takarékos projekt volt ehhez képest” – adott hangot véleményének a magyar EP képviselő.

Nemcsak a zöldpárti politikusoknak szúrja a szemét a paksi projekt. A fideszes képviselők frakciótársa, a francia Philippe Juvin (UMP – Union pour un Mouvement Populaire) írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az ügyben decemberben. Többek között azt firtatja, hogy

Magyarország száz százalékos elköteleződése az oroszok felé a nukleáris energiában nem köpi-e arcon az EU energiabiztonsági stratégiáját.

Az atomenergia-iparban igencsak érdekelt Franciaország bizonyára nem repes az örömtől, hogy kihagyták a paksi tervekből.

Ennek ellenére nem biztos, hogy az oroszokon kívül bárki más elvállalta volna a projektet –  vélekedik Jávor Benedek. „Hinkley bebizonyította, hogy

piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.

A francia Areva sem építené  meg, a német RWE az összedőlés szélén, az E.ON is gyengélkedik. Az európai iparág rossz bőrben van: csak Kínában, Indiában, Oroszországban építenek atomerőművet. A finn projektről Fennovoimában már maguk sem tudják, hogy mennyibe kerül” – magyarázta.

Az oroszoknak lesz rá pénze?

Korábban írtunk róla, hogy az orosz gazdaság kínok között vonaglik a gyengülő olajár miatt, miközben Ukrajnában háborúzik. EU-s diplomata körökből olyan véleményeket hallunk, hogy

az orosz gazdaság fejjel zuhan a betonba,

és orosz vezetők komolyan gondolkodnak a lehetőségen, hogy eljöhet az a pont, ahol választani kell: a hadsereget tartják meg vagy nyugdíjakat fizetnek.

Képes lesz-e Oroszország tartani magát a négyezermilliárd forintos paksi hitelmegállapodáshoz? Orbán Viktor december közepén azt mondta, hogy Oroszországot nem szabad leírni, mert a devizatartalékaik rendkívül erősek, a gazdasága pedig újjászervezhető. A Miniszterelnökségről azzal nyugtatták az EUrologust, hogy a szerződéseket 2014. december 9-én az orosz fél úgy írta alá, hogy figyelembe vette a nemzetközi finanszírozási környezetet. Majd hozzátették, hogy „a projekt első  3 évében elsősorban tervezési, telephelyvizsgálati és engedélyezési munka zajlik, aminek a forrásigénye töredéke az építési munkálatok pénzigényének.”  Ezt úgy is érthetjük, hogy abban bíznak: ha egyelőre még nincs is pénze Moszkvának, a kezdeti szakaszban valahogy mégiscsak kiköhögik azt a keveset, és mire elkezdődik a valódi építkezés, talán minden helyrejön.