Nem csak mi haverkodunk a grúzokkal
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A nagyajatollah születésnapján kapta Irán az izraeli sallert
- A Magyarországon fogva tartott antifa aktivistát is elindítja az EP-választáson egy olasz párt
- Volt CIA-igazgató: Veszélyes eszkaláció fenyeget, minden azon múlik, mekkora kár érte Iránt
- Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat, ha Putyin terve sikerül
- Reisz András: A dubaji özönvíz a természet és az ember közös műve
- Putyin jobbkeze szerint Zelenszkij retteghet, a Nyugat aláírta a halálos ítéletét
- Izrael támadást hajtott végre Irán ellen, nem véletlenül időzítették erre a napra a válaszcsapást
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
Mi a közös
- az országban, amelynek a miniszterelnöke ma jön Budapestre;
- barátainkban, akikkel egy baltás gyilkos hozott minket össze;
- az ő esküdt ellenségeikben;
- az országban, ami az a román irredentáknak, mint magyar társaiknak Erdély;
- „Európa utolsó diktatúrájában”;
- és az országban, ahol a francia elnök már háborútól tart?
Segítség: mind a Szovjetunió részei voltak, és az oroszok „közel-külföldként” tekintenek rájuk.
A hat ország – sorrendben Grúzia (Georgia), Azerbajdzsán, Örményország, Moldova, Belarusz és Ukrajna – az Európai Unió figyelmét is felkeltette. Attól egyelőre mindegyik távol áll, hogy tagállammá válhasson, de az ő becserkészésükre találták ki a lengyelek és a svédek a 2009-ben indult Keleti Partnerséget.
Keleti Partnerség
A program következő találkozóját májusban tartják majd Rigában. Imants Liegis lett nagykövet február 4-én a Külgazdasági és Külügyi Intézetben kijelentette: nem egyszerű feladat összehozni az érdekeket. Egyedivé kell tenni a megközelítésmódokat, mert „nem mind a hat partner szeretne ugyanolyan kapcsolatot az EU-val” – mondta. Ezzel Imants Liegis diplomatikusan arra utalt, hogy teljesen szétszakadt a mezőny. Fele már eljutott az EU-s társulási szerződésig, ami nemcsak szép szavakból áll az együttműködés megerősítéséről, hanem fontos mérföldkő az esetleges EU-tagság felé vezető úton, és része egy szabadkereskedelmi egyezmény is. Ennek a csoportnak azt kell majd megmutatni Rigában, merre lehet tovább menni.
Nem az EU menti meg Ukrajnát
A Keleti Partnerség igazi koronaékszere eddig Ukrajna, ami egyszerre mutatja a program erejét és gyengeségét. Mostanra Ukrajna gazdaságilag kivérzett a kelet-ukrajnai harcokban és Moszkva büntetőakcióiban, a Keleti Partnerségben pedig egyszerűen nincs annyi pénz, hogy ezt meg tudta volna akadályozni.
Hiába az egyoldalú piacnyitás, a különböző célokra folyósított eurómilliárdok, a szakértői csoportok és a segítség számtalan egyéb fajtája, az ország mentőövre szorult. Ezt pedig nem az EU-tól, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapja meg, amelytől tavaly május után most ismét hitelt kap. Már az adósságleírás is szóba jöhet, miután a hrivnya árfolyama beszakadt és az országnak alig maradtak devizatartalékai.
Bűnüldözés vagy leszámolás?
A továbbiak közül Grúzia a jó tanulók közé tartozik: számos reformot hajtott végre és a gazdasága is sokat erősödött. Mégis:
Pártja, a Grúziai Álom a szilárdan nyugatpárti Miheil Szaakasvilit golyózta ki a hatalomból, aki a reformokat beindította. Többen arra gyanakodtak, hogy az új vezetés majd Moszkva felé kormányozza az országot, de nem így történt: Garibasvili aláírta a társulási szerződést az EU-val. Ugyanakkor a kormány számos eljárást indított a Szaakasvili-időszak több vezető politikusa ellen korrupció vádjával, ami az egyik olvasatban politikai leszámolás volt.
Ilyen előzmények után sokak szemöldöke felszaladt Brüsszelben, amikor tavaly novemberben leváltották a védelmi minisztert, miután korrupció gyanúja miatt több tisztségviselőjét letartóztatták. A tárcavezetőt a kabinet egyik legnépszerűbb és leginkább nyugatbarát tagjának tartották. Mielőtt távozott, kerek-perec kijelentette, hogy az eltávolítása támadás Grúzia euroatlanti közeledése ellen.
Moszkva keményen játszik
A másik négy, társulási szerződésig sem jutó országgal azt kell majd tisztázni, miben tudnak együttműködni az EU-val.
Belarusz gyakorlatilag veszett ügy. Aljakszandr Lukasenka elnök diktatúrája már államszövetséget alkot Oroszországgal, bár még ő is felszólalt Moszkva ellen Ukrajna miatt, és közvetít a felek között. Ennek köszönhetően Minszkben írták alá az azóta is emlegetett béketervet – amit aztán egyik fél sem tartott be teljesen –, és február 11-én is a belarusz fővárosban rendeznek német-francia-ukrán-orosz csúcstalálkozót. Ettől viszont még egy cseppet sem lett puhább a Lukasenka-rezsim belpolitikája.
Azerbajdzsán a földgázvagyona miatt izgalmas. Február 12-én Maroš Šefčovič energiaügyi uniós biztos el is látogat az országba.
Örményországgal csak pár területen jön szóba az együttműködés, mert kikosarazták az EU-t, és csatlakoztak az oroszok vezette vámunióhoz.
Végül oda kell figyelni Moldovában a transznyisztriai, Grúziában pedig a 2008-as háborúval bebetonozott abháziai és dél-oszétiai befagyott konfliktusokra. Ukrajnában a Krímben és a Donyec-medencében is ilyen helyzet alakulhat ki. Ezzel
Rovataink a Facebookon