Már a görög központi bank is a Grexittől fél
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Volt CIA-igazgató: Veszélyes eszkaláció fenyeget, minden azon múlik, mekkora kár érte Iránt
- Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat, ha Putyin terve sikerül
- Reisz András: A dubaji özönvíz a természet és az ember közös műve
- Videón, ahogy lezuhan egy orosz Tu-22M3-as bombázó Sztavropol mellett
- Izrael támadást hajtott végre Irán ellen, nem véletlenül időzítették erre a napra a válaszcsapást
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
Ha nincs alku a görögökről, akkor „irányíthatatlan válság” jöhet, figyelmeztetett a görög központi bank. Ha nem sikerülne megegyezni, az „egy fájdalmas út kezdetét jelezné, amely kezdetben görög csődhöz és végül az ország kilépéséhez vezetne az euróövezetből, valamint - legvalószínűbben - az Európai Unióból”.
Ezzel hangolhatnak holnapi találkozójukra az euróövezeti pénzügyminiszterek. Ha nincs megegyezés, az könnyen az utolsó felvonás nyitánya lehet a 2009 óta tartó görög drámában. E hónap végén jár le a második mentőprogram, amelyet az EU a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen rakott nekik össze. Ebben még van 7,2 milliárd euró, ami létfontosságú lenne, mert az ország képtelen a piacról finanszírozni a lejáró adósságait, miközben idén még egy centhez sem jutott hozzá a csomagból. Június 30-án ráadásul 1,6 milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Ha holnap nem sikerül alkut kötniük, jó eséllyel kifutnak az időből.
Ehhez képest Janisz Varufakisz pénzügyminiszter kedden a német Bild hasábjain bejelentette, hogy ők ugyan nem fognak új javaslattal előállni csütörtökre.
Kevésbé kedvező forgatókönyvek
Korábban felröppent, hogy megegyezés híján másnapra összekürtölhetik az állam- és kormányfőket egy rendkívüli ülésre, és végső soron tőkekorlátozásokat vezethetnek be, de ezt azóta uniós források cáfolták. Valamilyen vészhelyzeti tervvel azért úgy tűnik, készülnek Brüsszelben: Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróövezetért felelős alelnöke arról beszélt, az EU foglalkozik “néhány kevésbé kedvező forgatókönyv lehetséges következményével”.
Berágtak egymásra
Közben a görög kormány keménykedő üzemmódba ment át. Alekszisz Ciprasz a Parlament előtt bizonygatta, hogy ő “kész harcolni”. Fájlalta, hogy a velük szembeni politika nem demokratikus és nem is logikus. “Ez nem egy olyan stratégia, amelyre az európaiaknak büszkének kellene lennie” - vetette oda.
A beszéddel sikerült ismét kiakasztani Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Ő gyakorlatilag lehazugozta a görög miniszterelnököt, mert úgy csinált, mintha ők meg akarták volna emeltetni például az áram áfáját. “A Görögországon belüli és kívüli vita sokkal könnyebb lenne, ha a görög kormány pontosan elmondaná, mit is javasol valójában a Bizottság” - dohogott. Azzal vádolta a kormányt, hogy olyan dolgokról beszél a hazai közvéleménynek, amelyek “nem vágnak egybe azzal, amit a görög miniszterelnöknek mondtam” A Bizottság hétfőn, a szokásos déli sajtótéjákoztatóján szokatlanul mélyen részletezte, miről is tárgyaltak a hétvégén Athénnal, élesen elutasítva, hogy a nyugdíjakat akarnák csökkenteni.
A német lakosság ejtené a görögöket
A Metron Analysis legutóbbi, június 3-4-i felmérése szerint a görögök túlnyomó többsége, nagyjából négyötöde maradna az euróövezetben. Ugyanakkor a helyzetért egy június 15-i közvélemény-kutatás alapján 56 százalékuk a hitelezőket tette felelőssé és csak 37 százalék az athéni kormányt. A német szavazók viszont megunták az állandó problémákat a görögökkel, 58 százalékuk kitenné őket, ha becsődölnének, és kis híján felük lehetségesnek tartja a Grexitet.
Rovataink a Facebookon