A kormány súlycsoportot váltott Brüsszelben bevándorlásügyben

2015.06.24. 16:09 Módosítva: 2015-06-24 17:01:14

Friss adatok

A Belügyminisztérium adatai szerint ebben az évben június 22-ig 61 698 szabálytalan határátlépést regisztráltak Magyarországon, és 59 929 menedékkérelmet adtak le. 2014-ben az egész éves adat mindkét kategóriában 42 ezer fő körül mozgott. A legfrissebb adatok szerint a Koszovóból induló bevándorlási hullám február-márciusban alábbhagyott, és a menedékkérők többsége azóta Afganisztánból, Szíriából, Pakisztánból és Irakból érkezik.

A korábbinál nagyobb figyelem fordul Magyarországra brüsszeli  döntéshozói körökben, amióta a magyar hatóságok kedden felfüggesztették a menekültek visszafogadásáról szóló uniós rendelet végrehajtását – ez a benyomásunk a szerda délelőtti brüsszeli nyilatkozatok és háttérbeszélgetések alapján.

„Ha a magyar lépést hasonló egyéni intézkedések sora követi, az nagyon káros lehet. Nem ebbe az irányba kell haladnunk, közös európai megoldás kell” – reagált egy magas rangú európai tanácsi beosztott. Ugyanakkor hozzátette: „Meglepett, amikor megtudtam, hogy Magyarországon több menedékkérelmet regisztráltak ebben az évben, mint Olaszországban. Ez nem ok arra, hogy felfüggesszék a Dublin-rendelet végrehajtását, de tisztában kell lennünk vele, hogy ez áll a lépés hátterében.”

A meglévő szabályokat tiszteletben kell tartani

– mondta szerda délben az Európai Bizottság alelnöke, Krisztalina Georgieva. Az ügyet egy szakértő az Indexnek vegytiszta jogsértésnek nevezte, amely miatt az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indíthat. A Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a magyar döntés hogyan illeszkedik a jogszabályi keretbe. A keddi hivatalos válasz szerint a rendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a fogadó állam felfüggeszti a menedékkérők transzferét.

Györkös Péter, a Magyarország EU-s képviseletét vezető nagykövet azonban hangsúlyozta: a kormány nem tett jogi lépéseket a Dublin-rendelet egyik elemének felfüggesztésére sem. Azt jelezték a többi tagállamnak, hogy technikai problémák miatt nem tudnak több menedékkérőt fogadni. Az illetékes hatóságok nagy nyomás alatt állnak, és jelenleg minden emberi erőforrást leköt az, hogy a Magyarországra a délről és keletről érkezők fogadását biztosítsák. A többi tagállami hatóságtól türelmet kérnek addig, amíg megerősítik ezeket a szolgálatokat, hogy a nagyobb terhelés mellett is el tudják látni a feladataikat, mondta.

Nem lesznek ebből kötelező kvóták

A magyar döntésről minden állami vezető értesült, és meg fogják tárgyalni a csütörtök délután kezdődő csúcstalálkozón – erősítette meg egy európai tanácsi forrás. Az Unió államfői és kormányfői (az Európai Tanács) éppen arról a tervezetről fognak vitatkozni, amellyel EU-s szinten kezelnék a bevándorlás problémáját. A legvitatottabb kérdés a kötelező „kvótarendszer”, amely 40 ezer Olaszországba és Görögországba eljutott menedékkérőt irányítana más EU-s tagállamokba különböző szempontok – a fogadó ország gazdasági fejlettsége, munkanélküliségi szintje és bevándorlásnak való kitettsége – alapján.  

Az Európai Tanács áprilisi ülésén csak önkéntes alapú áthelyezési programba egyeztek bele az állam- és kormányfők, az EU kormányaként működő Európai Bizottság viszont kitart a javaslata mellett. Krisztalina Georgieva kijelentette, hogy a Bizottság ragaszkodik a kvótákhoz. Elmondta, hogy a biztosok testülete szerdai ülésén nem tárgyalt teljes körűen a migrációról, de érintették a témát. „Ez nagyon fontos ügy nekünk” – mondta.

Egy tanácsi diplomata arra figyelmeztetett:

félő, hogy az ügy az EU-s intézmények közötti presztízs-küzdelem áldozatává válik.

„Április óta világos, hogy a kötelező áthelyezési rendszer soha nem fog elegendő támogatást kapni a Tanácsban” – szögezte le egy, az Európai Tanács munkájára rálátó forrás. A hírek szerint a jelenlegi állás szerint 12-13 tagállam ellenzi a Bizottság ötletét, 12 hajlandó elfogadni alapként, de vannak fenntartásaik, három (köztük vélhetően Olaszország és Görögország) pedig amellett érvel, hogy terjesszék ki több, mint 40 ezer emberre. A visegrádi országok bejelentették, hogy közösen blokkolják a javaslatot, ha kell.

Nincs szükség teljes egyetértésre az EU Tanácsban ahhoz, hogy átmenjen a javaslat, de a fenti számok alapján a megkívánt minősített többség sem támogatja azt. Úgy tudjuk, az állam- és kormányfőket összefogó testület elnöke, Donald Tusk személyesen is ellenzi a kötelező kvótákat.

Magyarország legyen része a megoldásnak

A magyar kormány határozottan visszautasítja a kötelező kvótarendszert. Györkös Péter arra figyelmeztetett, hogy Brüsszelből lehetetlen előre megállapítani, hány menedékkérő érkezik és milyen útvonalon. Földrajzilag sem tartja kiegyensúlyozottnak a mostani javaslatot, amely csak Olaszországnak és Görögországnak nyújtana – átmeneti – segítséget. Arra is kitért, hogy nemcsak a menedékkérők befogadására vonatkozó kapacitást kellene erősíteni, hanem azt a képességet is, hogy a nemzetközi védelemre nem jogosult bevándorlókat vissza lehessen fordítani. Több forrást kellene szentelni az EU-n kívüli menekültfogadó-állomások felállítására. „Magyarország a probléma része, de szeretnénk a megoldás részesei is lenni” – mondta.

Orbán Viktor levelet küldött Donald Tusknak, és Jean-Claude Junckernek, az EU kormányaként működő Európai Bizottság elnökének, és vázolta a magyar álláspontot. Többek között arról értesítette őket, hogy a kormány magas szintű találkozót szervez Budapesten, melynek témája a nyugat-balkáni bevándorlási hullám kezelése lesz.