Eddig tűrte Brüsszel a dohánymutyit

000 Par7985314
2015.06.26. 09:57 Módosítva: 2017-01-27 01:28:18
A belső piaci szabályozásért felelős biztos szerint sehol nem ennyire feltűnő Európában, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal. Hamarosan kötelezettségi eljárás jöhet piaci diszkrimináció miatt.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piaci szabályozásért felelős EU-biztos az EUrologusnak azt mondta, hogy a dohánykereskedelem gyanús szabályozása a következő fontos ügy, amelyben az Európai Bizottság hamarosan kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.

Itt olvashatja a trafikmutyival kezdődő egész szövevényes sztori összefoglalóját: hogyan írt Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János lényegében saját magára egy törvényt, ami után hatalmasat kaszáltak a trafikpályázaton; hogyan záratta be a kormány a túl jól menő trafikokat, és hogyan vezettek be egy különadót, ami csak a versenytársakat bünteti.

A legutóbbi lépés az volt, hogy a British American Tobacco – amelynek felügyelőbizottságába néhány hónapja ült be Lánczi Tamás, Habony Árpád cégének ügyvezetője – és Sánta János cége, a Tabán Trafik kizárólagos koncessziót kapott a magyarországi dohány-nagykereskedelemre, úgy, hogy a pályázati kiírásról másnak valószínűleg esélye sem volt értesülni.

Később a versenytársak, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. jelezte, hogy ők nem is tudtak a pályázatról, pedig egy nagyságrenddel többet kínáltak volna a koncesszióért.

A cégek ugyanis nemcsak azon háborodtak fel, hogy őket kizárták a nagykereskedelemből, hanem azon is, hogy a nyertesek nevetségesen keveset, csak 600 millió forintot fizetnek az államnak a nagykereskedelmi koncesszióért, miközben várhatóan 5-10 milliárd forint hasznot hoz majd nekik a trafikellátás. A koncessziós díj idén még csak 10, jövőre pedig 100 millió forint lesz, utána pedig évente 100 millióval emelkedik az összeg öt éven át.

Lázár János korábban azt mondta, a többi dohánycég biztos azért nem pályázott, mert nem látta meg a lehetőséget. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Philip Morris három éve egyébként is harcot hirdetett a magyar kormány ellen, miután elkezdték visszaszorítani a dohányzást. Fel is jelentette a kormányt Brüsszelben a nyakába kapott különadó miatt, pedig ebből a különadóból épül majd fel a budapesti szuperkórház Lázár szerint.

A miniszter a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, újabb terve van a dohányzás visszaszorítására: egységessé teszi a cigaretta csomagolását. A dobozokra nem a márkanév kerül, hanem különféle képek a dohányzás káros hatásairól. Erről szeptemberben dönthet a parlament.

Túltolták

„Másutt is van dohánykereskedelmi monopólium Európában, de sehol sem ennyire feltűnő, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal  – mondta Bieńkowska.

Úgy tudjuk, az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága már tavasszal tájékoztatást kért a magyar kormánytól az ügyben. Elindult a párbeszéd, de a brüsszeli szakértők nem ették meg a kormány érveit.

„Nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk az ügyet, mert azokban a válaszokban, amelyeket Magyarországról kapunk, ez a probléma nem is kerül elő – folytatta a lengyel EU-biztos. – Szigorúan véve nem beszélhetünk korrupcióról, de látszik, hogy szerződések és gazdasági előnyök, amelyekkel korábban külföldi cégek rendelkeztek, most máshová kerültek.”

A piactorzító diszkriminációt nem szereti Brüsszel

A dohánytermék-kiskereskedelmet szabályozó 2014-es törvény előírja, hogy csak „megbízható” dohánykereskedő kaphatta meg a koncessziót: olyan cég, amely legalább 15 éve dohány-nagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre.

A kormánynak többek között be kell bizonyítania az EU-s végrehajtó testület előtt, hogy nem önkényesen határozta meg a megbízhatóság feltételeit, hanem „nyomós közérdek”, például a közbiztonság védelme vagy a fiatalkorúak védelme vezette erre. A szabályozásnak ki kell állnia a „belső piaci tesztet”:

  •    közérdekű célja kell, hogy legyen;
  •    nem lehet fölöslegesen diszkriminatív;
  •   be kell bizonyítani, hogy kevésbé korlátozó intézkedéssel nem tudták volna elérni ugyanezt a célt;
  •   és a célhoz mérten arányos kell, hogy legyen.

A biztos szavaiból kitűnik, hogy a kormány érvelése nem állta ki a próbát, és hamarosan indul a hivatalos kötelezettségszegési eljárás. A többfordulós procedúra végződhet tetemes bírsággal, de ha a kormány kitart az álláspontja mellett, az Európai Unió Bírósága elé is kerülhet az ügy.

Kormány: Megmagyarázhatatlan és vállalhatatlan

A magyar kormány tájékoztatást kér az Európai Bizottságtól, illetve Elżbieta Bieńkowska asszonytól, az EU belső piaci szabályozásért felelős biztosától, hogy az index.hu-n idézettek valóban elhangzottak-e tőle. Ha igen, akkor az példátlan lenne az EU történetében: ennyire nyíltan ugyanis egyetlen EU-biztos sem képviselte eddig a multinacionális dohánycégek érdekeit. Megmagyarázhatatlan és vállalhatatlan a biztos asszony azon kijelentése, amellyel azt teszi kifogás tárgyává, hogy „azok a szerződések és gazdasági előnyök, amelyekkel korábban külföldi cégek rendelkeztek, most máshová kerültek.” 

A magyar kormány következetes álláspontja az, hogy az EU Bizottságának is versenysemleges, tisztán a jog alapján álló álláspontot kell képviselnie jogi ügyekben, és nem lehet egyetlen EU-biztos sem a gazdasági nyomásgyakorlás eszköze, különösen nem a nemzetközi dohánylobbi szóvivője.

A magyar kormány folyatni fogja a harcát mind a dohányzás ellen, mind pedig az erőfölényes helyzetben lévő nemzetközi dohányipari vállalatokkal szemben. Amennyiben valóban kötelezettségszegési eljárás indul a dohánykiskereskedelmi-ellátó ügyében, akkor ezt a harcot Magyarország az összes lehetséges eszközzel meg fogja vívni, egészen az Európai Bíróság döntéséig. Annál is inkább, mivel a napnál is világosabb: egy ilyen eljárásnak már valójában semmi köze nem lenne az EU jogához; az tisztán a nemzetközi dohányipar háborúja lenne Magyarország ellen. Sajnálatos lenne, ha az EU Bizottsága a dohányzás elleni küzdelemben nem a tagállamok, és így Magyarország mellé állna, hanem inkább a multinacionális dohánycégek érdekérvényesítésének eszköze lenne.

− áll a Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott közleményben.