Ez mentheti meg Görögországot

2015.06.29. 16:17 Módosítva: 2015-06-29 19:08:09
Brüsszelből úgy tűnik, nem kell betojni: a mostani mentőcsomag elúszott, de Athén minden további nélkül jelentkezhet egy újra.

Európai bizottsági források nem tűnnek sem izgatottnak, sem különösebben gondterheltnek. Inkább mindenki előre néz, és a tárgyalások folytatásán gondolkodnak. Népszavazás lesz Görögországban a hitelező intézmények: az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlatáról, ezt elfogadták Brüsszelben. Az EB elnöke, Jean-Claude Juncker már kampányba is kezdett: egy hatalmas kivetítőn egymásba olvadó görög és EU-s zászló előtt kérte a hellén népet, hogy szavazzanak igennel vasárnap.

Pontosan nem tudni még, miről, mert Juncker szavaiból úgy tűnik, arra számít, hogy a tárgyalások folytatódnak ezen a héten, és az ajánlat, amit vasárnap hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság, addig még változhat. De ez nem gond szerinte, mert a népszavazás valójában arról szólna, hogy Görögország akar-e az Európai Unió tagja maradni. „A „nem” azt jelentené, hogy nemet mondanak Európára” – szögezte le hétfő délután.

Egész hamar össze lehetne hozni egy harmadik mentőcsomagot

Most úgy tűnik, a kedden lejáró EU-s mentőcsomagról, amelyből 7,2 milliárd eurót még lehívhattak volna a görögök, már mindenki lemondott. Kár, mert megvolt a pénz a program folytatására, és ha a görögök nem borítják föl az asztalt a szombati tárgyaláson, megegyezhettek volna, vélekedik egy magasrangú EU-s tisztviselő.

Ami most következhet, az az, hogy a görögök beadják a kérvényt egy következő mentőcsomagra az Európai Stabilitási Mechanizmus szabályainak megfelelően .

Nem kellene nulláról kezdeni a tárgyalásokat, nagyon sok elemet át lehetne húzni a most lejáró mentőöv feltételei közül, amelyeket már korábban kialkudtak. De a többiről még mindig meg kell, hogy egyezzenek! Az egész procedúrát kicsivel több, mint egy hét alatt le lehet zavarni, ha megvan rá az akarat, saccolja egy bizottsági szakértő.

Külön áfakulcsa van a szigeteknek 

Továbbra is azon áll, vagy bukik a megegyezés, hogy sikerül-e olyan bevételnövelő és kiadáscsökkentő  intézkedésekben megállapodni, amelyek középtávon eredményesek. Az EB visszautasítja az egyszeri, nagy bevétellel kecsegtető akciókat, ők megbízhatóbbá szeretnék tenni a görög rendszert, nem hektikusabbá.

Ezért visszautasították azt a görög javaslatot, hogy fölözzenek le 12 százalékot azoknak a vállalatoknak a jövedelméből, amelyek 500 ezer eurónál többet keresnek egy évben. A görögök 29 százalékos társasági adót javasoltak, a trojka 28 százalékot.

Az áfa is lényeges kérdés, és a hotelekre kivetett forgalmi adón dolgoztak a legtöbbet, mondja egy bizottsági forrás. A hitelezők a korábbi 23 százalék helyett 13 százalékot ajánlottak, amikor látták, hogy Görögországnak ez vörös posztó. Ugyanakkor arról is beszéltek az EU-s források, hogy nem mindig volt könnyű követni, pontosan melyik pontok annyira fontosak Athénnak, hogy nem enged belőlük. Többen is arra panaszkodtak, hogy nehéz, fárasztó és idegőrlő tárgyalásokon vannak túl.

Az sem könnyít a helyzeten, hogy hat különböző áfakulccsal dolgoznak Görögországban, ebből egy külön a szigetekre vonatkozik. A Bizottság szerint, ha háromra csökkentenék, a túlságosan bonyolult állami adminisztráció teljes ágazatait lehetne leépíteni.

Megadóztatták volna a hajótulajdonosokat, de kiderült, hogy a görög alkotmány nem engedélyezi ilyen kötelező adó kivetését. Állítólag Juncker személyesen is kérte Cipraszt, hogy fontolja meg ezt a kérést.

Persze ez mit sem ér, ha nem tudják beszedni az adókat. Juncker a hétfői beszédében egy valóban független görög adóhatóság felállítását kérte. Ez tűnik az egyik kulcsfontosságú ügynek. A technikai egyeztetések állítólag már június 1-jén megálltak ebben a témában. Az sem volna rossz, érvel a Bizottság, hogyha ez az adóhatóság jogosult lenne arra, hogy inkasszóval szedje be az elmaradt adókat. Jelenleg meg van kötve az adóhatóság keze, gyakorlatilag van egy olyan szabály, ami megengedi, hogy ne fizess adót, ha nem akarsz mondja egy EU-s tisztviselő.

A nyugdíjak

A görögök feltétele az volt, hogy a már most nyugdíjban lévők nyugdíjai ne csökkenjenek, és ezt elfogadták a hitelezők is. Viszont mindenképpen vissza akarták szorítani a különböző jogcímeken igénybe vehető korai nyugdíjazást.

Ez nem jelenti azt, hogy ne kapnának kevesebb pénzt a nyugdíjasok. A hitelezők azonnal elkezdenék fölszámolni az EKAS nevű szociális segélyt, amelyből 15 évnyi befizetés után részesülhetnek azok, akiknek egyébként alacsony a nyugdíjuk. A Guardian szerint ezzel a támogatással kétszázezer görög nyugdíjas egészítheti ki akár 700 euróra (210 ezer forintra) a havi juttatását. Egy EU-s tisztviselő arról beszélt, hogy ez a támogatás túlságosan torzítja a rendszert. A görög kormány is elismerte, hogy ez egy problémás terület, de ők csak 2018-tól kezdtek volna hozzá a kivezetéséhez a rendszerből.

A hitelek elengedéséhez új mentőcsomag kell

És ez lehet a kulcsa az egész mostani cécónak. Egy EU-s forrás szerint az Európai Stabilitási Mechanizmus szabályai nem engedik meg, hogy átvegyenek görög adósságot az Európai Központi Banktól (ez lenne a „swop”). A hitelek elengedése csak egy következő mentőcsomag keretén belül jöhet szóba.

Az euró jó bőrben van, nem kell érte aggódni

Az eurózóna sokkal jobb formában van, mint korábban, nyugtat egy EU-s forrás. Az elmúlt évek intézkedései megerősítették a valutát: a tagállamok igazították a makrogazdasági mutatóikat, strukturális reformok születtek, a bankunió és a költségvetési együttműködés szépen halad előre.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)