Egymás után róhatnánk a büntetéseket Magyarországra

2015.07.01. 09:16 Módosítva: 2015-07-01 12:07:21
Nálunk vannak a leglátványosabb példák protekcionista intézkedésekre, amelyek azt szolgálhatják, hogy bizonyos emberek nyerjenek szerződéseket. A lengyel EU-biztossal, Elżbieta Bieńkowskával beszélgettünk, aki szerint szükség van erős kormányokra Közép-Európában, de nem biztos, hogy úgy, ahogy Orbánék gondolják.

Elżbieta Bieńkowska

Elżbieta Bieńkowska népszerű konzervatív politikus Lengyelországban. A felső-sziléziai Mysłowicében született, politikai pályáját Katowicében kezdte, ahol hatékony szervezőként szerzett magának hírnevet. „Ne aggódjanak, én gyors vagyok” – mondta nemrég újságíróknak a saját munkastílusáról az Európai Bizottságéhoz képest.

A Polgári Platform 2007-es választási győzelme után Donald Tusk két egymást követő kormányában regionális fejlesztési miniszterként szolgált. Hét éven át ő menedzselte a Lengyelországnak juttatott EU-s támogatásokat. 2013 és 2014 között miniszterelnök-helyettes volt.

Nincs komoly pártpolitikai múltja. Azt mondják, ezért is vállalta el az EU-biztosi munkát, amikor politikai szövetségese, Donald Tusk Brüsszelbe költözött, mert az Európai Tanács elnökévé választották. Bieńkowska nem is tartja magát politikusnak. „Technokrata vagyok” – jelentette ki korábban az Economist egyik interjújában.

Tavaly ősz óta a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős EU-biztos.

„Ahogy végignézek a közös piaci jogszabályokon Európában, Magyarországon vannak a leglátványosabb példák súlyos protekcionista intézkedésekre, amelyek azt szolgálhatják, hogy bizonyos emberek nyerjenek szerződéseket – kezdi az értékelését a biztos. – A legnagyobb probléma a cégek elleni diszkrimináció. Vagy azért diszkriminálják őket, mert külföldiek, vagy azért, mert nagyobbak egy elfogadott méretnél”.

A többi tagállamban is vannak hasonló ügyek, mutat rá. Inkább az agresszívebb retorika az, ami aláássa Magyarország tekintélyét az Európai Unióban. „Európa néha nagyon szereti, ha udvariasan bánnak vele” – jegyzi meg.

Budapesten kellemesen csalódott

Májusban hivatalos látogatáson járt Budapesten, találkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. „Azért mentem el Magyarországra, mert látni akartam, valójában hogy állnak a dolgok, a retorika nélkül. És kellemesen csalódtam. Konstruktív megbeszélést tartottunk a két miniszterrel, akik, úgy érzem, pontosan értették az álláspontomat.”

A biztos hivatalból elutasítja a nemzeti piacok mesterséges támogatását az EU-s piac kárára, de tisztában van vele, hogy valamilyen szinten minden kormány ezért küzd. „Nyilvánvaló, hogy minden tagállam védeni akarja a saját gazdaságát. És ezzel kapcsolatban

nagyon sokmindent el tud érni az EU-ban az, aki nem viselkedik ésszerűtlenül.

Ezért nincs még valódi közös piacunk Európában” – teszi hozzá keserű mosollyal.

Ugyanakkor határozottan állítja, hogy nem lenne szabad harcolni azokkal a cégekkel, amelyek befektettek és munkahelyeket teremtettek Magyarországon. „Az üzlet a kiszámíthatóságról szól, és ha egy ország az Unió tagja, az azt jelenti, hogy ott a szabályokat be fogják tartani. Egy EU-tag nem üldözheti el a külföldi cégeket.”

Bieńkowska elkötelezett híve a szabad versenynek, ez minden mondatából hallatszik. Azzal viszi be az utolsó gyomrost, amikor azt mondja: „Ha Magyarország egy szabad piacgazdaság, nem pedig olyan, amilyenben a szocializmus alatt éltünk, akkor nyitva kell állnia a külvilág előtt.”

Mások ellen több eljárást indítanak

Az áprilisban közzétett „egységes piaci eredménytábla” szerint átlagosan 30 kötelezettségszegési eljárás van függőben a tagállamokban. Magyarország az átlagnál kevesebb, 25 ügyben tárgyal a Bizottsággal. A kimutatás a közvetett adóztatás és a szolgáltatások szabályozását jelöli problémás területként.

A legsúlyosabb panaszok a magyar kiskereskedelmi szektorból érkeznek az Európai Bizottságba, mondja Bieńkowska. A veszteségesen működő üzletekre kivetett szankciókat, a gyógyszertárak tulajdoni viszonyait szigorító törvényt és a dohánykereskedelemben gyanított diszkriminációt hozza példaként. Hozzáteszi, hogy a dohánykereskedelem lehet a következő fontos ügy, amiben kötelezettségszegési eljárást fognak indítani.

Dohány

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján is bejelentette, hogy két kötelezettségszegési eljárás készül a témában. Részletesen itt írtunk róla, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem ellátásáról szóló törvény EU-s piaci előírásokba ütközhet. A másik problémás intézkedés a dohányipari különadó, amely egyes szereplőket jobban sújt, mint másokat.

Minden ügyben ügyvédi irodák, az igazságügyi minisztérium teljes fegyverzetben, felkészülve vívjuk ezeket a küzdelmeket” – mondta pénteken Orbán Viktor, amikor megkérdeztük, nyugodt-e a dohányellátásról szóló pályázat eredményével kapcsolatban.

A dohánykereskedelem magyarországi korlátozásait egy ideje már vizsgálja a Bizottság. Egy tavalyi eljárásban azt kifogásolta a testület, hogy adóváltozás esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. Ezt az ügyet idén áprilisban zárták le – a magyar törvényhozás megváltoztatta a szabálytalannak ítélt rendelkezést.

Mi tudunk harcolni – mondja Bieńkowska – indíthatunk még több kötelezettségszegési eljárást, és valószínűleg fogunk is. Olyan szabályokra, amelyeket Magyarországon léptetnek életbe, tényleg egymás után szabhatnánk ki a büntetéseket. De Európának nem így kellene működnie” – szögezi le. „Szorosan együtt fogunk működni Magyarországgal. Meg akarjuk oldani a gondokat, nem büntetni szeretnénk a kormányt.”

Többször is elmondja, hogy az EU nem a harcokról, hanem a kompromisszumokról szól. „Így működik a dolog: pénzt kapunk a regionális támogatásokból, cserébe megnyitjuk a piacainkat a többieknek.”

Magyar vállalatoknak is árt

A felvetésünkre, hogy a magyar kormány azért folytat harcot a nagy vállalatokkal, különösen a külföldiekkel, mert a kicsiket szeretné helyzetbe hozni, azt feleli: „A kis- és középvállalatok (kkv-k) helyzete nem rosszabb Magyarországon, mint másutt. És Magyarországon nem csak a külföldi cégekkel szemben diszkriminálnak. A gyógyszertári szabályozás a nemzeti vállalatoknak sem engedi, hogy a valódi lehetőségeiknek megfelelően fejlődjenek. Más tagállamok is vezetnek be korlátozásokat a gyógyszertári szektorban, de a magyar kormány által javasoltak a legszigorúbbak között vannak.”

Patikatulajdonlás

Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben küldte a kormánynak az első hivatalos felszólítást a „patika-ügyben”. Azt vizsgálják, nem túl szigorú-e az az előírás, hogy senkinek nem lehet négynél több patikában tulajdonrésze, és hogy 2017-től mindenütt gyógyszerész kell, hogy legyen a patikát működtető vállalkozás többségi tulajdonosa. Vagy az állam.

A Magyar Gyógyszerész Kamara kiáll az új szabályok mellett, mert a korábbi, „liberalizált” gyógyszerpiaci berendezkedéshez képest biztonságosabb gyógyszerellátást, költséghatékony működést, átlátható tulajdonosi struktúrát eredményez. Az ügyről itt írt részletesen az Index.

Mondhatjuk, hogy ez egy módja a kkv-k támogatásának, de ezt nem így kellene csinálni. A kisvállalatok a nagyobb cégek körül is fejlődnek, méghozzá úgy, hogy az sokkal jövedelmezőbb a gazdaságnak” – vélekedik Bieńkowska.

Fölnőttünk a Nyugat mellé 

Olyan kormányok kellenek a közép-európai régiónak, akiknek jó az érdekérvényesítő képességük európai szinten, mert változóban van a nyugat–kelet viszony az EU-ban, és ezt az előnyünkre kell fordítani. A régi tagállamok egészen mostanáig úgy tekintettek ránk, mint egy jó piacra, ahol el tudják adni a termékeiket és a szolgáltatásaikat. Most pedig felfigyeltek rá, hogy a cégeink egyre erősebbek, és nem mindig fair eszközökkel lépnek föl velünk szemben, magyarázza.

Azért is lenne jó felfújni a gazdaságunkat, mert öt év múlva nem jut majd annyi támogatás a 2004-ben csatlakozott országoknak, mint most. Ebben egyetért a magyar kormánnyal, akik az EU-s pályázatokkal foglalkozó oldalukon azt írják: kérdéses, hogy a kelet-közép-európai régió gazdasági felzárkóztatására 2020 után is hasonló mennyiségben állnak-e majd rendelkezésre külső források. Ezért az addig lehívható 12 000 milliárd forint 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani.

„Érzem, hogy hogyan viszonyulnak a mi régiónkhoz az EU-ban – mondja végezetül Bieńkowska. – Együtt kell működnünk, hogy sokkal szélesebben be tudjunk tagozódni az európai gazdaságba. Nem akarjuk többé, hogy »új tagállamokként« kezeljenek minket.”

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)